Bíró László József
| Bíró László József | |
 | |
| 1978 körül | |
| Született | Schweiger László József 1899. szeptember 29. Budapest, Terézváros |
| Elhunyt | 1985. október 24. (86 évesen) Buenos Aires |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | újságíró, feltaláló |
| Kitüntetései | National Inventors Hall of Fame (2007)[1] |
 | |
| Bíró László József aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bíró László József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bíró László József, spanyolul Ladislao José Biro (született: Schweiger László József, Budapest, Terézváros, 1899. szeptember 29.[2] – Buenos Aires, 1985. október 24.[3]) magyar újságíró, festőművész, feltaláló, nevét legismertebb találmánya, a golyóstoll tette világszerte ismertté.
Élete[szerkesztés]
Családja, származása[szerkesztés]
Budapesten született, zsidó családban. Édesapja Schweiger Mózes Mátyás, Hódmezővásárhelyi születésű „műfogász”, édesanyja a kaposvári születésű Ullmann Janka volt.[4] A családnév Bíróra változtatását a magyar királyi Belügyminisztérium 1905. február 11-én 13435/III. b. szám alatt kelt rendelete engedélyezte. 1931. november 2-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála kilenc évvel fiatalabb Schick Erzsébettel, Schick Zsigmond és Honig Anna lányával.[5] 1938. augusztus 20-án Bíró László feleségével együtt áttért az evangélikus hitre.[6][7]
Találmányai[szerkesztés]
Bíró Lászlónak több, mint húsz találmánya volt, amelyeknek csak kis része került gyakorlati alkalmazásra, ám sokuk hatással volt későbbi konstruktőrök munkájára.
Golyóstoll[szerkesztés]
Bár a golyóstoll megvalósításával előtte mások is próbálkoztak, és több szabadalom is született erre, a mai modern eszköz elterjedése leginkább Bíró László érdeme. Eredetileg újságíróként dolgozott, de festészettel is foglalkozott. Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, mint a töltőtollba való, és a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, és így veszi fel a tintát, melyet a papírra ken.
Bíró első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Nem sokkal utána, november 23-án Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel jelentett be újabb szabadalmat.
A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be, ugyanis 1938-ban elkezdődtek a zsidókat korlátozó intézkedések, és Bíró ezek elől Párizsba ment. Egy argentin, Agustín Pedro Justo, akivel már külföldön ismerkedett meg, javasolta neki, hogy költözzön Argentínába, és csak a külképviseleten, ahová beutazási engedélyért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök.
Argentínába való kivándorlása után, 1940-től önállóan kísérletezett. Ottani letelepedése után megfelelő módosítással az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére. Argentínában benyújtott találmányára 1943. június 10-én kapott szabadalmat. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították. Az új íróeszköz – Biropen néven – gyorsan elterjedt az egész világon, és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét.
A golyóstoll elterjedése[szerkesztés]
Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. 1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák részvénytársaságot (BIC) alapítottak a találmány hasznosítására, amely napjainkig fennáll, és nagy mennyiségben forgalmazza. A Parker cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását. Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált. Olasz nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran „biro”, angol nyelvterületen „biro” vagy „biro pen”, franciáknál „biro”, Argentínában „birome”[8] néven említik, Orwell műveiben például kizárólag ezen a néven szerepel.
Automata sebességváltó[szerkesztés]
Az 1930-as években vásárolt Bugatti sportkocsijának mechanikus váltóművével elégedetlen volt, mert a nagy motorteljesítményt képtelen volt gördülékenyen átadni. Egy évig tökéletesítette megoldását, majd más befektetők híján az Opel-céggel állapodott meg. Bíró beépítette a szerkezetet saját oldalkocsis motorkerékpárjába, amellyel hiba nélkül megtette a mintegy 1000 kilométeres Budapest–Berlin távolságot. A jogokat megvásárló General Motors vállalta, hogy a feltalálónak öt éven keresztül havi 200 amerikai dollárt utalnak át (ez akkoriban nagy összegnek számított). Konstrukciója gyártásra sosem került, a konkurencia lehetőségét kívánták csökkenteni. A GM 1939-ben állt elő saját 4+1 sebességű automata váltójával.
Golyós dezodor[szerkesztés]
Az 1945–1954 között kifejlesztett majd jól előkészített kampány után New Yorkban vezették volna be a terméket. Valószínűleg ehhez kapcsolódik, hogy 1945–48 között 21 parfümöt jegyzett be cége, a Biro, Meyne & Biro. Az első sorozatgyártás azonban hibás volt, ám tőke hiányában le kellett állítani a tervet. Ennek hatására komoly recesszión esett át a Bíró-Meyne-Bíró cég. Az általa kidolgozott módon működnek manapság is a golyós dezodorok.
Találmányainak listája[szerkesztés]
- 1928 Vizes töltőtoll (Magyarország)
- 1930 Mosógép (Magyarország) „Mesemosó a tökéletes házi gőzmosógép” - tűzhelyhez kapcsolható az energiát gőzből nyerő mosógép
- 1932 Automatikus sebességváltó (Magyarország)
- 1936 Elektromágneses továbbító berendezés (Magyarország) (egyfajta lineáris motor), (a mai mágnesvasút is a lineáris motor elvén alapul)
- 1938 Golyóstoll (Magyarország, Franciaország), 1941–1948 (Argentína), később több mint 100 országban
- 1941 Termikus berendezés (Argentína)
- 1942 Fertőtlenítő golyócska (Argentína, hét másik ország)
- 1943–1957 Klinikai termográf (Argentína, hat másik ország)
- 1943–1959 Sérthetetlen zár (Argentína, hat másik ország)
- 1943–1962 Palackcímke nyomtató (Argentína)
- 1943–1962 Függönytartó (Argentína)
- 1944 Eljárás fenolgyanták előállítására (Argentína)
- 1944 Ampullanyitó (Argentína)
- 1944–1948 Golyóstoll (USA)
- 1945 Eljárás acélrudak ellenállásának növelésére (Argentína)
- 1945–1954 Golyós dezodor
- 1956 Nyomdai tükör (Argentína)
- 1958 Berendezés energia nyerésére tenger hullámaiból (Argentína)
- 1970 Fehérje (Argentína)
- 1978 Együtemű belső égésű motor (Argentína)
- 1978 Gázok frakcionálása molekuláris és izotóp rendszerekben (Argentína, három másik ország)
Emlékezete[szerkesztés]
- Bíró László József 1985. október 24-én halt meg új hazájában. Születésnapja, szeptember 29-e 1986-tól Dia del Inventor (a Feltalálók Napja) Argentínában, illetve az Argentin Feltalálók Napja.
- 2016-ban, születésének 117. évfordulóján a Google kereső nyitólapján ún. Google doodle emlékezett meg róla.[9]
- 14/2010. (IX. 21.) MNB rendelet A „Bíró László, a golyóstoll szabadalmaztatója” emlékérme kibocsátásáról
- A 2006-ban Sárneczky Krisztián által felfedezett „327512 Bíró (2006 BR26)” jelzésű kisbolygó Bíró László József nevét viseli.[10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.invent.org/inductees/laszlo-josef-biro
- ↑ Születése bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári születési akv. 2806/1899 folyószáma alatt.
- ↑ Inventor of ballpoint-pen dies. (angolul) Lawrence Journal-World, (1985. október 25.); Ball-point pen inventor dies. (angolul) Wilmington Morning Star, (1985. október 25.); Ladislao Biro, Inventor of Ballpoint Pen, Dies at 86. (angolul) Los Angeles Times, (1985. október 26.)
- ↑ Mózes Mátyás Schweiger. Geni.com. (Hozzáférés: 2023. május 31.)
- ↑ Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1653/1931.
- ↑ A budapesti-budai egyház lelkészi hivatala által 526/1938. sz. alatt kiállított áttérési bizonyítvány szerint.
- ↑ Bejegyezve a születési akv. bejegyzés u.b. rovatába, 1938. aug. 20., illetve a házassági bejegyezés megjegyzések rovatába.
- ↑ Bíró és munkatársának, Meyne János György nevéből jött létre a birome.
- ↑ Magyar feltaláló előtt tiszteleg a Google Archiválva 2016. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben – Origó, 2016.09.29.
- ↑ Sárneczky Krisztián: Hatvanhat magyar nevű kisbolygó: szinte mind hazai felfedezés. Csillagászat.hu, 2018. november 6. (Hozzáférés: 2023. május 31.)
Források[szerkesztés]
- Bíró, Ladislao José: Una revolución silenciosa. Buenos Aires, 1969
- Bíró László József: Csendes forradalom. A golyóstoll regénye. Fordította Kóródy Tibor és Pálfi Lajos. (Rövidített kiadás.) Budapest, Európa Kiadó, 1975 ISBN 963-07-0174-x
- Vámos Éva: Bíró László József. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. Budapest: OMIKK, 1986. 34–35. ISBN 963-593-024-0
- Vámos Éva: Bíró László József. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1997 ISBN 963-16-1312-7
- Moldova György: A végtelen vonal. Legenda a golyóstollról. Budapest, ICO, 2001 ISBN 963-00-5711-5
További információk[szerkesztés]
- Vizi Balázs: Bíró László József - Magyar tudós, kinek neve a legtöbbször hangzik el világszerte
- Magyar életrajzi lexikon
- Golyó a tollban - megemlékezés Bíró László Józsefről Archiválva 2010. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bíró László József újságíró, a golyóstoll feltalálója
- Dodgem Autósiskola: Az automata váltó története
- Moldova György: Ballpoint. A tale of genius and grit, perilous times, and the invention that changed the way we write; angolra ford. Robert Evans; New Europe Books, North Adams, 2012
