Rovásírás

A rovásírás kifejezés alatt a hétköznapi szóhasználatban a székely-magyar rovásírást értjük, ugyanakkor rovásírás még a másik magyar rovás, a kárpát-medencei rovásírás és a kazáriai rovásírás is. Ez utóbbival írt emlékek között ugyan nincs magyar nyelvű felirat, de több régészeti bizonyíték is igazolja, hogy Árpád honfoglaló seregében használták, pl. Homokmégy-halomi rovásfelirat és az Alsószentmihályi rovásfelirat. A három rovásírás összehasonlítása és történetének rövid összefoglalója a Rovásíráscsalád oldalon megtalálható.

Nem rovásírások

A XX. sz. közepén a kiváló dán tudós, Thomsen által megfejtett Orhoni, más néven türk írást tartották székely-magyar rovásírás ősének sőt a nemzetközi szakirodalomban még ma is sokan így vélekednek. Ennek azonban döntően "kényelmi" oka volt: a türk írást már ismerték, s könnyű volt azt feltételezni, hogy a türk írás egy változatával állunk szemben. Ebben az időben a türk írást "türk rovásírásnak" is nevezték. A XX. sz. végi számos új régészeti lelet és a magyar és nemzetközi paleográfia fejlődése azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a székely-magyar rovásírásnak csak közvetett kapcsolata van a türk írással: vannak közös őseik, ezek nagyrészt a különböző főníciai eredetű írások, kisebb részben a türk képjelek.

Nem rovásírás a türk képjelek, amelyekből a legtöbbet a türk írás őrzött meg, de mindegyik rovásírásban található belőlük. A türk képjelek eredete ismeretlen.

Kapcsolódó unicode előterjesztések

• Dr. Hosszú Gábor (Magyar Szabványügyi Testület) javaslata: Code chart font for Rovas block. National Body Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2, 2012. február 6.
• Dr. Hosszú Gábor (Magyar Szabványügyi Testület) javaslata: Revised proposal for encoding the Szekely-Hungarian Rovas, Carpathian Basin Rovas and Khazarian Rovas scripts into the Rovas block in the SMP of the UCS, javított: 2012. január 11, eredeti: 2011. december 15.