Kijevi levél

A Kijevi levél szkennelt képe a Cambridge University Library könyvtárbeli A Kijevi levél szkennel képe anyag. Az ábrán kinagyítva látható a Kievi levélen lévő Steppei rovás felirat, amelynek olvasata magyarul: "Olvastuk, Ilik". Az "Illik" a Kazár Kaganátusban a kagán helyettese volt, török méltóságnév, amely a magyarban is fennmaradt Üllő nevében.

A Kijevi levél egy 10. századi írásos nyelvemlék. A levelet héberül írták, héber betűkkel, azonban a bal alsó sarkában van egy rövid mondat steppei rovásírással. Róna-Tas András szerint a Kijevi levél 955. és 961. között íródott.

Steppei rovásfelirat

A rajta található steppei rovásfeliratot Vékony Gábor fejtette meg, ő ezt az írást kazáriai rovásírásnak nevezte. A steppei rovásemlékek azonban az eurázsiai steppe számos részéről előkerültek, ezért manapság a steppei rovás elnevezés használatos.

‘Ilik’ a Kazár Kaganátus második legmagasabb közjogi tisztsége volt. Bíborbanszületett Konstantin szerint Árpád nagyfejedelem egyik fiának a neve Ielekh volt. Ez a név fennmaradt a Budapest melletti Üllő nevében. A Gesta Hungarorumban szerepel egy Hulec /hülek/, mint az Árpád-ház tagja, amely a török /ilik/ név labializálódott változata. Ez szintén alátámasztja az /ilik/ olvasatot. Ilik a kagán mellett a tényleges uralkodó volt, a felirat pedig a levél hitelesítése.

Unicode előterjesztések

• Demeczky Jenő, Giczi György, Dr. Hosszú Gábor, Kliha Gergely, Dr. Obrusánszky Borbála, Rumi Tamás, Sípos László, Dr. Zelliger Erzsébet javaslata - Kiegészítő információk a Rovás írásnévről (angolul): Additional information about the name of the Rovas script. Individual Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2 and ISO 15924/MA-JAC, 2012. október 21.
• Demeczky Jenő, Dr. Hosszú Gábor, Rumi Tamás, Sípos László, Dr. Zelliger Erzsébet: Revised proposal for encoding the Rovas in the UCS. Individual Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2, 2012. október 17.
• Kód kérése a Rovás számára az ISO 15924 szabványba, 2012. október 21. (angolul)
• Jenő Demeczky, György Giczi, Gábor Hosszú, Gergely Kliha, Borbála Obrusánszky, Tamás Rumi, László Sípos, Erzsébet Zelliger: About the consensus of the Rovas encoding - Response to N4373. Individual Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2. Registered by UTC (L2/12-337), 2012-10-24 (angolul)

Források

• Golden, Peter B. (1984): A New Discovery: Khazarian Hebrew Documents of the Tenth Century. Review Articles. In Harvard Ukrainian Studies. Vol. VIII, No. 3–4, December 1984. Cambridge, Massachusetts: Ukrainian Research Institute, Harvard University, 474–486
• Hosszú, Gábor (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, fully available from Google Books at http://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA144
• Ligeti Lajos (1979): Régi török eredetű neveink. Magyar Nyelv. Vol. 75., 261. o.
• Róna-Tas, András (1999a): Hungarians and Europe in the Early Middle Ages – An Introduction to Early Hungarian History, Budapest: CEU Press, ISBN 9799639116480
• Róna-Tas, András (1999b): The Khazars and the Magyars. In: Golden, Ben-Shammai, & Róna-Tas (eds., 1999), 269-278
• Róna-Tas András (2001): Források a korai magyar történelem ismeretéhez. Magyar Őstörténeti Könyvtár, (Sor. szerk.: Zimonyi István), Budapest: Balassi Kiadó
• Vásáry István (2003): A régi Belső-Ázsia története. Szerk.: Bende Ildikó, sor. szerk.: Zimonyi István. Budapest: Balassi Kiadó
• Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története
• Kijevi levél a RovásPédián