Kárpát-medencei rovásírás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kárpát-medencei rovás
Carpathian Basin Rovas sample text.png
Típus ábécé
Nyelvek magyar, ogur, szláv, alán
Időszak Kr. u. 7. sz – 11. sz.
Felmenő írásrendszerek ugariti
   föníciai
    korai arám
     birodalmi arám
      korai steppei
       protorovás
Leszármazott írásrendszerek székely-magyar rovás
Unicode-tartomány Nincs (lásd a legutolsó indítványt)
A kincs 9. és 10. számú tálkájának rajza Hampel 1894-es publikációjából.
A szarvasi késő avar kori hasáb alakú csont tűtartó négy oldalán, összesen 59 betűből álló rovásfelirat látható, ez az írás lényegében azonos az 1799-ben talált nagyszentmiklósi kincs edényein megfigyelhető rovásírással
A Kárpát-medencei rovás ábécé egy 1996-os kiadású érmén - szarvasi csont tűtartó ábrájával.

A Kárpát-medencei rovás Európában egyedülálló írásrendszer, elsősorban a mássalhangzós rövidítési módja miatt. Az egyik legfontosabb jelenleg ismert rovásos régészeti leleten, a Nagyszentmiklósi kincsen is megtalálható a Kárpát-medencei rovás, amely Vékony Gábor régész szerint a székely-magyar rovásírás közvetlen elődje .[1] A Kárpát-medencei rovás magyar írások közé, másrészt a rovás íráscsaládba tartozik.

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kárpát-medencei rovással kapcsolatban számos – gyakran igen eltérő – vélemény létezik (lásd a cikk egészét). Azonban a Nagyszentmiklósi kincs felfedezése óta kétségbevonhatatlan tény magának az írásnak a létezése. Az ezzel az írással készült emlékek a székely-magyar rovásírásos emlékek túlnyomó többségénél korábbiak és a Kárpát-medence VII-XI. századi történetére vonatkozóan forrásértékűek. Ezért a Kárpát-medencei rovás ismerete a régészet, a történettudomány, a nyelvtörténet és a nyelvészet szempontjából is fontos értékkel bír.

Ugyanakkor az a tény, hogy – legalábbis Vékony Gábor régész-történész kutató elmélete alapján[2] – a legkorábbi magyar szövegemlékek Kárpát-medencei rovással készültek, a magyar művelődéstörténet szempontjából is kiemelt jelentőségűvé teszi ezt az írást.

A Kárpát-medencei rovással kapcsolatban még nagyon sok nyitott kérdés van, amelyek valószínűleg csak akkor jutnak el a mindenki számára elfogadható megoldásig, ha újabb régészeti leletek előkerülnek. De amit eddig tudunk erről az írásról, az is méltóvá teszi arra, hogy megismerjük és megbecsüljük.

A székely-magyar rovásírás valószínűleg a Kárpát-medencei rovásból alakult ki a VIII. sz. fordulóján a Nyugat-Dunántúlon[3], de onnantól kezdve önállóan fejlődött. Így kétségtelen tény, hogy a Kárpát-medencei rovás és a székely-magyar rovás két önálló írás, amelyek egyik közös tulajdonsága, hogy feljegyeztek velük magyar szövegeket, így mindkettő magyar írás is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szarvasi késő avar kori hasáb alakú csont tűtartó és a nagyszentmiklósi aranykincs leletről szóló könyvtárnyi irodalom a kincset a 8. századi avarokhoz, a 9. századi bolgárokhoz, vagy a honfoglaló magyarokhoz köti. A fejedelmi étkészlet koráról 200 éve folyik a vita. A Kárpát-medencén kívül még nem találtak olyan régészeti leletet[4], amely Kárpát-medencei rovással készült volna. Ezt a rovást a régészeti leletek alapján (kivétel: Aethicus Ister ábécéje[5], amely nem régészeti lelet) tehát kizárólag a Kárpát-medencében használhatták a 7-től a 11. századig.[6]

Ha Vékony Gábor régész és nyelvész, egyetemi docens, a történettudományok kandidátusa, az ELTE Régészeti Tanszékének tanárának megfejtési kísérletéből indulunk ki, akkor a megtalált emlékeken lévő feliratok nagy része magyarul van (pontosabban ősmagyarul), de kisebb részben ogur nyelvű, valamint két szláv és egy ász vagy alán nyelvű felirat is előbukkant.[1] Azonban más olvasati kísérletek is léteznek.

A környei avar sírok feltárásakor került elő egy 7. századból származó íj fogórészét borító szarulemez, melyen a hosszúkás jelek a lemez alakjához igazodnak és a 15 rovás jelből álló írás vegyes jelrendszere megnehezítette a megfejtését. Vékony Gábor szerint a türk nyelvű olvasata a következő: „Te íjat lődd nyíllal ellen”.

Vékony Gábor elmélete alapján a Kárpát-medencei rovással rokon a kazáriai rovás (steppei rovás), illetve a Kárpát-medencei rovás leszármazottjának tekinthető a székely-magyar rovás.[7] Bár nem mindenki fogadja el ezt az elméletet, általában a magyar kutatók a steppei rovást, a kárpát-medencei rovást és a székely-magyar rovást egymással szoros rokonságban álló írásnak tekintik.

Történelmi emlékekben szereplő karakterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kárpát-medencei rovás[8]
Kárpát-medencei rovásbetű Betűnév Történelmi hangérték Előfordulás
Khazarian and Carphatian Basin Rovas letter A.svg VILLÁS A /a/ Nagyszentmiklós
B (rovásbetű).svg B /b/ Aethicus ábécéje, Szarvas, Nagyszentmiklós
CS (rovásbetű) JB.svg CS /tʃ/ Aethicus ábécéje
CBR D.svg HEGYES D /d/ Környe, Aethicus ábécéje, Szarvas, Nagyszentmiklós
CBR E.svg ÁTLÓS E /*ɛ/a/ Aethicus ábécéje
CBR E forked.svg VILLÁS E /a/,/ɛ/ Szarvas, Nagyszentmiklós
CBR F open.svg NYITOTT F /f/ Aethicus ábécéje, Szarvas
CBR forked G.svg VILLÁS G /g/ Aethicus ábécéje
CBR short G.svg EGYSZERŰ G /g/ Szarvas
CBR H.svg HEGYES H /*xx/ vagy /*xβ/ Nagyszentmiklós
CBR CH.svg HEGYES CH /x/ Nagyszentmiklós
Carpathian Basin Rovas ANGLED I.png SZÖGLETES I /i/ Szarvas
CBR I arched.svg ÍVES I /i/ Nagyszentmiklós
CBR I circle ended.svg KÖRVÉGŰ I /i/ Aethicus ábécéje
CBR J.svg BEZÁRT J /j/ Szarvas
K-ak-(rovásbetű) JB.svg NYITOTT K /k/ Aethicus ábécéje, Szarvas, Nagyszentmiklós
CBR K triangular.svg HEGYES K /k/ Torjai Cseréptöredék
CBR KUE.svg /ky/ Nagyszentmiklós
CBR L.svg VILLÁS L /l/ Szarvas
CBR L simple.svg EGYSZERŰ L /l/ Környe
LY (rovásbetű) JB.svg LY /j/ʎ/ Aethicus ábécéje
CBR M.svg NYITOTT M /m/ Szarvas, Nagyszentmiklós
Khazarian Rovas N.png N /n/,/ɲ/ Szarvas, Nagyszentmiklós
CBR NY.svg HEGYES N /n/ Nagyszentmiklós
Carpathian Basin Rovas letter NG.svg NG /ŋ/ Jánoshidai tűtartó
CBR O.svg NYITOTT O /o/,/u/ Aethicus ábécéje, Nagyszentmiklós
CBR GH.svg GH /ɣ/ Környe, Aethicus ábécéje, Szarvas, Nagyszentmiklós
P (rovásbetű) JB.svg P /p/ Aethicus ábécéje
Carpathian Basin Rovas letter SIMPLE P.svg EGYSZERŰ P /p/ Kiskőrös
Charpathian Basin Rovas letter ARCHED Q.svg ÍVES Q /q/ Aethicus ábécéje, Nagyszentmiklós
CBR R close.svg BEZÁRT R /r/ Szarvas, Nagyszentmiklós
CBR S.svg BEZÁRT S /ʃ/ Aethicus ábécéje, Nagyszentmiklós
Sz (rovásbetű).svg SZ /s/ Jánoshida, Ozora, Aethicus ábécéje, Szarvas, Nagyszentmiklós
CBR T close.svg BEZÁRT T /t/ Szarvas, Nagyszentmiklós
CBR T angled.svg NYITOTT T /t/ Kunágota, Ozora, Környe, Kiskőrös, Aethicus ábécéje
CBR U.svg HEGYES U /w/ Nagyszentmiklós
CBR U raised.svg VILLÁS U /ɔ̃/ Nagyszentmiklós
CBR UE.svg ÍVES Ü /y/ Jánoshida, Aethicus ábécéje, Szarvas, Nagyszentmiklós
CBR V open.svg NYITOTT V /β/ Környe, Szarvas, Nagyszentmiklós
CBR Z.svg NYITOTT Z /z/ Aethicus ábécéje, Szarvas, Nagyszentmiklós

Legfontosabb emlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kárpát-medencei rovás emlékei
Emlék neve Kor Nyelv Megjegyzés Illusztráció
Kunágotai ezüstkorsó 7. sz. eleje köztörök (valószínűleg avar)
Ozora-tótipusztai ezüstedény 7. sz. utolsó harmada ogur (valószínűleg onogur)
A közép avarkorból származó leletegyüttes
Jánoshidai tűtartó 7. sz. utolsó harmada ogur (valószínűleg onogur)
Kiskőrös-vágóhídi kehely 7. sz. utolsó harmada ogur (valószínűleg onogur)
Környei íjmarkolatlemez 7. sz. vége magyar (ősmagyar) Az első ismert magyar nyelvű felirat
Aethicus ábécéje 8. sz. közepe rovásábécé latin nyelvű leírásban Az eredeti kézirat nem maradt fenn, csak annak többszörösen másolt és kalligrafikusan torzult változatai[5]
Szarvasi rovásfelirat 8. sz. második fele magyar (ősmagyar) Vékony Gábor olvasata alapján Róna-Tas András által készített olvasat török nyelvű. A szarvasi késő avar kori hasáb alakú csont tűtartó négy oldalán, összesen 59 betűből álló kárpát-medencei rovásfelirat látható. Ez az írás azonos az 1799-ben talált nagyszentmiklósi kincs edényein megfigyelhető kárpát-medencei rovásírással.[9]
Nagyszentmiklósi kincs rovásfeliratai 9-10. sz. Túlnyomó többségében magyarul van Vékony Gábor olvasatai alapján Róna-Tas András által készített olvasat török nyelvű
Békés-Povádzug 10. sz. ogur (valószínűleg onogur)
Torjai edénytöredék 11. sz. magyar (ősmagyar)

Vitatott emlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vitatott írásemlékek
Emlék neve Kor Nyelv Megjegyzés Illusztráció
Tordasi fekete korong Késői neolitikum Vinča kultúra Mindkét oldala vésett, 19 rovásjel van rajta . A Korongot Torma Zsófia találta s naptárkőnek vélte. 1941-ben Roska Márton halászháló nehezéknek tulajdonította. A második világháború kezdetén jelzés nélkül összecsomagolták egyéb leletekkel, de 1968-ban Nicolae Vlassa újra felfedezte, ő 13 jelet azonosított rajta mint kezdetleges írásjelet. A neolitikus írások és a kárpát-medencei rovás kapcsolata nem bizonyított.

Kísérlet a Kárpát-medencei rovás jelenkori használatára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009-ben egy kísérlet történt a Kárpát-medencei rovás újraélesztésére. Ennek célja az, hogy ezt az írást közelebb hozza a rovásírás iránt érdeklődőkhöz nem titkolva azt a tényt, hogy itt egy 1000 évvel ezelőtt kihalt írásról van szó, így ennek íráshagyományai a XI. sz.-ban megszakadtak. Ez a kísérlet egyrészt Vékony Gábor által adott hangértékeken alapul, másrészt a XI. és XXI. sz. között eltelt nyelvi fejlődést igyekszik figyelembe venni egyes Kárpát-medencei rovásjelek már nem használt eredeti hangértékének újra való cseréjével. Ennek során a Kárpát-medencei rovás fennmaradt emlékek alapján felismerhető hagyományait, valamint a magyar nyelvtörténet által felismert törvényszerűségeket messzemenőkig figyelembe veszi. Ugyanakkor tény, hogy a mai napig csak szórványos próbálkozások történtek a kárpát-medencei rovás jelenkori használatára.[10][11]

A Kárpát-medencei rovás alapjelei, amelyek a mai feliratokban használatosak az alábbi képen láthatók. A Kárpát-medencei rovásírás jelenleg még nem része az Unicode-nak, 2011 óta létezik egy előterjesztés, amely szerint helyet fog kapni benne. Számítógépes alkalmazása mégsem teljesen megoldatlan: a megfelelő betűtípusok beszerzésével lehetséges a rovásírás használata különböző dokumentumokban. A régebbiek a latin ábécé karaktereinek helyén jelenítik meg jeleit (legelterjedtebben a 8 bites kódolású Rovás Kárpát-medencei betűtípus).[12]

A Kárpát-medencei rovás jelenkori használatú betűi

Számítástechnikai megjelenítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Betűkészlet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ingyenesen letölthető a Kárpát-medencei rovás helyről. A hozzá tartozó kódtáblázat a Kárpát-medencei rovás kódtáblázat helyről érhető el.

Unicode előterjesztések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legutóbbi:

Korábbi:

Forrásművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bihari Anna – Pócs Éva: Képes magyar néprajz, Corvina, 1985.
  • Csallány Dezső: A székely-magyar rovásírás emlékei, 1963.
  • Csallány Dezső: A székely-magyar rovásírás történetéhez, 1966.
  • Csallány Dezső: Székely rovásírásos szövegek megfejtése, 1970.
  • Erdélyi István (Эрдели, Ишван, 2005): Разгадана ли тайна золотого клада? [Az aranykincs titka megoldódott?] Almaty: Shygys, 2005, No. 1, 180-184.
  • Erdélyi István (2008): Scythia Hungarica – A honfoglalás előtti magyarság régészeti emlékei. Ser.: Régészeti tanulmányok. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, ISBN 9789638033437
  • Élő Előd: Egy kis bogarászás a bogárjelek világában, Turán , 1999.
  • Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig, Buenos Aires, 1975.
  • Fischer Károly Antal: A hun magyar írás és annak fennmaradt emlékei, Budapest, 1889.
  • Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig, Antológia Kiadó, 1994.
  • Für Zoltán: A magyar rovásírás ábécés könyve, Püski, 1999.
  • Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, available in Google Books at http://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA1
  • Kéki Béla: Az írás története, Gondolat, 1971.
  • Libisch Győző: Tanuljunk róni, ÓMT, 1998-
  • Németh Gyula: A magyar rovásírás, Budapest, 1934.
  • Róna-Tas András (1996): A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi Kiadó, ISBN 963-506-106-4
  • Róna-Tas, András (1999): Hungarians and Europe in the Early Middle Ages – An Introduction to Early Hungarian History, Budapest: CEU Press, ISBN 979-963-9116-48-0
  • Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei, Budapest, 1915.
  • Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás, Budapest, Püski, 1999.
  • Telegdi János: Rudimenta, Kísérlet a hunok régi nyelvének elemeiről... ,1598.
  • Varga Csaba: Jel Jel Jel, Frig Kiadó, 2001.
  • Varga, Csaba (2012): A számjelek és a számírás története [History of the numeral symbols and the numeral scripting]. Budapest: Fríg Kiadó. ISBN 978-963-9836-23-5
  • Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, 1993.
  • Vásáry István: A magyar rovásírás kutatás, Keletkutatás, 1974.
  • Vékony Gábor (1985): Késő népvándorláskori rovásfeliratok. In: Életünk Vol. XXII. No. 1, 71-84.
  • Vékony Gábor (1987): Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége. ISBN 978-963-025-132-7
  • Vékony, Gábor (1987): Spätvölkerwanderungszeitliche Kerbinschriften im Karpatenbecken. In: Acta Acheologica Hungarica. Vol. 39, 211-256.
  • Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó. ISBN 963-9402-45-1

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kárpát-medencei rovásírásra átíró szövegszerkesztők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Vékony Gábor: A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 2004. 111. oldal
  2. Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó, 203-207. o.
  3. Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó, passim.
  4. Rovásemlékeink
  5. ^ a b Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó, 231-242. o.
  6. Vékony Gábor (1985): Késő népvándorláskori rovásfeliratok. In: Életünk Vol. XXII. No. 1, 71-84
  7. Vékony Gábor (1987): Késő-népvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége
  8. Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, http://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA107
  9. Róna-Tas András (1996): A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi Kiadó
  10. Hosszú, Gábor (2011): Heritage of Scribes. The Rovas Scripts’ Relations to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest, ISBN 978-963-88437-4-6, pp. 122-125
  11. Egy kárpát-medencei rovással is írt cikk a Rovás Infó hírportálon
  12. betűkészlet letöltése