Pócs Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pócs Éva
egy kongresszuson (IMC), 2014-ben
egy kongresszuson (IMC), 2014-ben
Született1936. június 27. (87 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaCsalog Zsolt
Gyermekei
Foglalkozásaetnográfus,
egyetemi tanár
KitüntetéseiSzéchenyi-díj (2019)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pócs Éva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pócs Éva (Budapest, 1936. június 27.– )[3] Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató (etnográfus), folklorista, az MTA doktora. Kutatási területéhez tartozott a magyar néphit rendszere‚ az európai vallásetnológia és mitológiák, a boszorkányság, a halottkultusz és a sámánizmus.[4]

Életrajz[szerkesztés]

Karrier[szerkesztés]

Karrierjét a budapesti Néprajzi Múzeumban kezdte, ahol gyakornok volt 1959 és 1960 között.[3] 1960-ban szerezte első diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) néprajz-magyar, muzeológusi és középiskolai tanári szakon.[5] Az 1960-as évek első felében a szolnoki Damjanich János Múzeumban dolgozott segédmuzeológusként, majd muzeológusként. 1965 és 1968 között az ELTE Néprajzi Tanszékén kutató (aspirantúra).

Az ELTE-n végzett tanulmányait követően a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetén, 1968 és 1989 között munkatárs, 1990-től tudományos osztályvezető, 1993-tól pedig egyetemi docens.

1991 és 1999 között a Szegedi Tudományegyetem hallgatói számára tartott előadásokat.[5] 1999-2007 között a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékén egyetemi tanár. 2008-tól ugyanitt professor emeritus (nyugdíjba vonult professzor).[6]

1982-ben a néprajz- és kulturális antropológia terén tudományos fokozatot (PhD), majd 1998-ban az MTA doktora (DSc) fokozatot kapta.[3]

Több európai egyetemen tartott előadásokat, köztük Berlinben, Stockholmban, Londonban, Yorkban, Edinburghben és Helsinkiben.[3]

Számos olyan könyv szerzője, amely Európa "pogány" hiedelmeivel és annak természetfeletti kommunikációjával foglalkozik.

Magánélet[szerkesztés]

Az egyetemen ismerte meg későbbi férjét, Csalog Zsoltot (1935–1997), aki íróként és szociológusként lett ismert. Az 1970-es évek végén elváltak.

Gyermekeik: Csalog Gábor (1960) zongoraművész, egyetemi tanár; Csalog Benedek (1965) fuvolaművész, Csalog Eszter (1970) klasszika filológus, nyelvtanár, fordító.

Díjai[szerkesztés]

Karrierje során számos díjat, kitüntetést kapott.[7]

Művei[szerkesztés]

  • Magyar ráolvasások, 1-2.; összeáll. Pócs Éva; MTA Könyvtára, Bp., 1985–1986
  • Szem meglátott, szív megvert. Magyar ráolvasások; vál., összeáll., jegyz., utószó Pócs Éva; Helikon, Bp., 1986 (Prométheusz könyvek)
  • Tündérek, démonok, boszorkányok; Akadémiai, Bp., 1989 (4D)
  • Élők és holtak, látók és boszorkányok. Mediátori rendszerek a kora újkor forrásaiban; Akadémiai, Bp., 1997 (Néprajzi tanulmányok)
  • Eksztázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben; szerk. Pócs Éva; Balassi–University Press, Bp.–Pécs, 1998 (Tanulmányok a transzcendensről)
  • Lélek, halál, túlvilág. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben; szerk. Pócs Éva; Balassi, Bp., 2001 (Tanulmányok a transzcendensről)
  • Demonológia és boszorkányság Európában; szerk. Pócs Éva; L'Harmattan–PTE Néprajzi Tanszék, Bp.–Pécs, 2001 (Studia ethnologica Hungarica)
  • Magyar néphit Közép- és Kelet Európa határán. Válogatott tanulmányok I.; L'Harmattan, Bp., 2011 (Szóhagyomány)
  • Közösség és identitás; szerk. Pócs Éva; L'Harmattan–PTE Néprajzi Tanszék, Bp.–Pécs, 2002 (Studia ethnologica Hungarica)
  • Mikrokozmosz – makrokozmosz. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben; szerk. Pócs Éva; Balassi, Bp., 2002 (Tanulmányok a transzcendensről)
  • Rítus és ünnep az ezredfordulón. Tudományos konferencia Marcaliban, 2002. május 13-15.; szerk. Pócs Éva; L'Harmattan–Marcali Város Helytörténeti Múzeum, Bp.–Marcali, 2004 (Studia ethnologica Hungarica)
  • Folyamatok és fordulópontok. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére; szerk. Pócs Éva; L'Harmattan–PTE Néprajzi Tanszék, Bp.–Pécs, 2003 (Studia ethnologica Hungarica)
  • Áldás és átok, csoda és boszorkányság allásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben; szerk. Pócs Éva; Balassi, Bp., 2004 (Tanulmányok a transzcendensről)
  • Múlt és jelen. Tudományos konferencia a Pécsi Tudományegyetem Néprajz Tanszékének 10 éves jubileumán 2001. szeptember 17-18-án; szerk. Pócs Éva; L'Harmattan–PTE Néprajzi Tanszék, Bp.–Pécs, 2004 (Studia ethnologica Hungarica)
  • Maszk, átváltozás, beavatás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben; szerk. Pócs Éva; Balassi, Bp., 2007 (Tanulmányok a transzcendensről)
  • Démonok, látók, szentek. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben; szerk. Pócs Éva; Balassi, Bp., 2008 (Tanulmányok a transzcendensről)
  • Tárgy, jel, jelentés. "Tárgy és folklór" konferencia Vaján, 2005. október 7-9-én; szerk. Pócs Éva; L'Harmattan–PTE Néprajzi Tanszék, Bp.–Pécs, 2008 (Studia ethnologica Hungarica)
  • "Vannak csodák, csak észre kell venni". Helyi vallás, néphit és vallásos folklór Gyimesben 1.; szerk. Pócs Éva; L'Harmattan–PTE Néprajzi Tanszék, Bp.–Pécs, 2008
  • Mágikus és szakrális medicina. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben; szerk. Pócs Éva; Balassi, Bp., 2010 (Tanulmányok a transzcendensről)
  • Hiedelemszövegek; szerk. Pócs Éva, közrem. Balatonyi Judit, Gulyás Judit; Balassi, Bp., 2012 (A magyar folklór szövegvilága)
  • Szent helyek, ünnepek, szent szövegek. Tanulmányok a romániai magyarság vallási életéből; szerk. Pócs Éva; L'Harmattan–PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, Bp.–Pécs, 2012 (Studia ethnologica Hungarica)
  • Test, lélek, szellemek és természetfeletti kommunikáció. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben; szerk. Pócs Éva; Balassi, Bp., 2015 (Tanulmányok a transzcendensről)
  • Áldozat, divináció, istenítélet. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben; szerk. Pócs Éva; Balassi, Bp., 2018 (Tanulmányok a transzcendensről)
  • Népi vallás és mágia Közép-Kelet-Európában. Válogatott tanulmányok II.; L'Harmattan–PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, Bp.–Pécs, 2018 (Studia ethnologica Hungarica)
  • Tér és idő a néphitben
  • Teremtés
  • A magyarországi boszorkányság forrásai III.
  • The World Tree of the Conquering Hungarians in the Light of Scholarly Illusions (2023)

Társszerzőként[szerkesztés]

  • Cs. Pócs Éva–Hoppál Mihály: Kérdőív a palóc néphit és népi gyógyászat gyűjtéséhez; Heves Megyei Tanács, Eger, 1970 (Palóc kutatás)
  • Bihari Anna–Pócs Éva: Képes magyar néprajz; fotó Adler Artúr et al., rajz, térkép Kiss Mariann; Corvina, Bp., 1985
  • Magyarországi boszorkányperek. Kisebb forráskiadványok gyűjteménye, 1-2.; összeáll. Klaniczay Gábor, Kristóf Ildikó, Pócs Éva; MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1989
  • Ősök, táltosok, szentek. Tanulmányok a honfoglaláskor és Árpád-kor folklórjából; szerk. Pócs Éva, Voigt Vilmos, munkatárs Csonka-Takács Eszter; MTA Néprajzi Kutatóintézete, Bp., 1996
  • Két csíki falu néphite a századvégen; szerk. Pócs Éva; Európai Folklór Intézet–Osiris, Bp., 2001 (Örökség)
  • "Bételjesítem Isten akaratját...". A lészpedi szent leány látomásai; közread. Kóka Rozália, tan. Pozsony Ferenc, Pócs Éva; L'Harmattan–PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, Bp.–Pécs, 2006 (Fontes ethnologiae Hungaricae)
  • Álmok és látomások a 20-21. századból. Szöveggyűjtemény, 1.; szerk. Keszeg Vilmos, Peti Lehel, Pócs Éva; L'Harmattan–PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, 2009
  • Boszorkányok, varázslók és démonok Közép-Kelet-Európában; szerk. Klaniczay Gábor, Pócs Éva; Balassi, Bp., 2014 (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából)
  • Orvosistenektől a hortikulturális utópiáig. Tanulmányok a Kárpát-medence vonzáskörzetéből; szerk. Hesz Ágnes, Pócs Éva; Balassi, Bp., 2016 (Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ CONOR.SI. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  3. ↑ a b c d Dr. Pócs Éva - Rövid életrajz. PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola, 2009 [2017. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  4. ↑ Országos Doktori Tanácsː Személyi adatlap
  5. ↑ a b Prof. Pócs Éva (DSc) professor emeritus. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészttudományi Kar. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  6. ↑ Pécsi Tudományegyetemː PROF. PÓCS ÉVA (DSC)
  7. ↑ Pécsi Tudományegyetemː Pócs Éva
  8. ↑ Pócs Éva Herder-díjas. Magyar Tudományos Akadémia. [2017. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  9. ↑ Pócs Éva Széchenyi-díjat vehetett át[halott link]

Külső linkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Démonikus és szakrális világok határán. Mentalitástörténeti tanulmányok Pócs Éva 60. születésnapjára; szerk. Benedek Katalin, Csonka-Takács Eszter; MTA Néprajzi Kutatóintézet, Bp., 1999
  • Párbeszéd a hagyománnyal. A néprajzi kutatás múltja és jelene. Tudományos konferencia a PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék jubiláló professzorai: Andrásfalvy Bertalan, Filep Antal, Kisbán Eszter és Pócs Éva tiszteletére; szerk. Vargyas Gábor; L'Harmattan–PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, Bp.–Pécs, 2011 (Studia ethnologica Hungarica)
  • Nem ismerünk ősmagyar mítoszokat, csak hamis mítoszok vannak – néprajzkutató a Mandinernek (2023)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pócs_Éva&oldid=26702822”