Türk rovásírás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Türk írás
Típus ábécé
Nyelvek türk nyelvek
Időszak kb. 600-700-tól az 1200-as évekig
Felmenő írásrendszerek ókánaánita
   föníciai
    arámi
     korai sztyeppei, szogd
ISO 15924 Orkh

A türk írás (vagy Orhon írás) a legkorábbi ismert türk írásrendszer, amely az orhoni feliratokról ismert. Az írást 1889-ben fedezték fel egy mongóliai expedíció során, amelynek a célja az Orhon-völgy egy 8. században épült emléke volt. Az írás szogd eredetű. Később használta az Ujgur Birodalom. A „jenyiszeji” változat kilencedik századi kirgiz írásokból ismert.

Felfedezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kyzyl orkhon inscription.jpg

Az orkhon-völgyi feliratokat Nyikolaj Jadrincev 1889-es expedíciója során fedezték fel. A leleteket Vaszilij Radlov tette közzé, s azokat a dán filológus, Vilhelm Thomsen fejtette meg 1893-ban. Az írás hasonló a Tu-jue (突厥 pinyin tú jué) által Kínában a Tang dinasztia ideje alatt hátrahagyott leletek felirataihoz.

A türk írást néha rúnaalakúnak nevezik, a germán rúnákkal való külsőséges hasonlóságai miatt. Ez a hasonlóság azonban triviális, ugyanis az összes, kemény felületre írt írás ezt a tendenciát mutatja. Szintén csak távolról rokon rovásírásokkal.[1]

Betűi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klasszikus ábécé
Használat Szimbólumok Átírás
önálló magánhangzók Old turkic letter A.png A /a/, /e/
Old turkic letter I.png I /ɯ/, /i/, /j/
Old turkic letter O.png O /u/, /o/, /w/
Old turkic letter U.png U /ø/, /y/, /w/
mássalhangzók harmonizált csak
(¹) — hátsó,
(²) — elülső
nyelvállású magánhangzókkal
Old turkic letter B1.png Old turkic letter B2.png /b/ /b/
Old turkic letter D1.png Old turkic letter D2.png /d/ /d/
Old turkic letter G1.png Old turkic letter G2.png /g/ /g/
Old turkic letter L1.png Old turkic letter L2.png /l/ /l/
Old turkic letter N1.png Old turkic letter N2.png /n/ /n/
Old turkic letter R1.png Old turkic letter R2.png /r/ /r/
Old turkic letter S1.png Old turkic letter S2.png /s/ /s/
Old turkic letter T1.png Old turkic letter T2.png /t/ /t/
Old turkic letter Y1.png Old turkic letter Y2.png /ʤ/ /ʤ/
csak (¹) — Q
csak (²) — K
Old turkic letter Q.png Old turkic letter K.png Q /q/ K /k/
bármely
magánhangzóval
Old turkic letter CH.png /ʧ/
Old Turkic letter M.svg -M /m/
Old turkic letter P.png -P /p/
Old turkic letter SH.png /ʃ/
Old turkic letter Z.png -Z /z/
Old turkic letter NG.png -NG /ŋ/
nem harmonizált + magánhangzó Old turkic letter ICH.png IÇ, ÇI, Ç /iʧ/, /ʧi/, /ʧ/
Old turkic letter IQ.png IQ, QI, Q /ɯq/, /qɯ/, /q/
Old turkic letter OQ.png Old turkic letter UK.png OQ, UQ,
QO, QU, Q
/oq/, /uq/,
/qo/, /qu/, /q/
ÖK, ÜK,
KÖ, KÜ, K
/øk/, /yk/,
/kø/, /ky/, /k/
+ mássalhangzó Old turkic letter NCH.png -NÇ /nʧ/
Old turkic letter NY.png -NY /nʤ/
Old turkic letter LT.png -LT /lt/, /ld/
Old turkic letter NT.png -NT /nt/, /nd/
szóelválasztó jel Old turkic letter SEP.png (nincs)
(-) – csak szóvégeken

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First Edition. Budapest: Rovas Foundation, http://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA22; p. 22