Vékony Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vékony Gábor
Született 1944. december 15.
Csengőd
Elhunyt 2004. június 10. (59 évesen)
Foglalkozása történész,
régész,
nyelvész,
egyetemi tanár

Vékony Gábor (Csengőd, 1944. december 15.2004. június 10.) történész, régész és nyelvész, egyetemi docens, a történettudományok kandidátusa, az ELTE Régészeti Tanszékének tanára. A rovásírás egyik szakértője, magyar őstörténet kutató.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános iskoláit Tabdiban, a gimnáziumot Kiskőrösön végezte, itt érettségizett 1963-ban, majd az ELTE Régészet-Történelem szakán végzett 1968-ban. 1969-ben megvédte bölcsészdoktori értekezését kora vaskor témájában. 1968-tól a tatai Kuny Domokos Múzeumban dolgozott, 1970-től haláláig az ELTE Régészeti Tanszékén, illetve az Ős- és Koratörténeti Tanszéken tanított.

Főbb kutatási területe: Közép- és Kelet-Európa őskora, valamint a népvándorláskor. Régészeti és történeti feldolgozásai mellett filológiai filológiai és nyelvészeti munkái is megjelentek. Több ásatást vezetett Magyarországon, ezek közül a fontosabbak a süttői kora vaskori település egység és a tatabányai népvándorlás-, honfoglalás- és Árpád-kori települések. Szervezője volt Vas megye 9. századi kutatási programjának. Több nemzetközi kongresszuson, konferencián is tartott előadást.

A szakmában László Gyula tanítványaként tartották számon, bár nézete több lényeges kérdésben eltért a mesterétől. Megállapításaival, írásaival számos vitát kavart szakmai körökben. Új szempontok szerint vizsgálta a magyar nép etnogenezisét. először fejtette meg a nagyszentmiklósi és szarvasi, valamint a bodrog-alsóbűi rovásfeliratokat. Tőle származik a kárpát-medencei rovás elnevezés.

Tagja volt az Erdély történetét feldolgozó munkaközösségnek, amiért 1987-ben Akadémiai Díjban részesült.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1970 Lábatlan-Rózsa Ferenc utca (Komárom m., dorogi j.) RFüz I: 23. 1970. 9.
  • 1970 Vespasianus-kori építési felirat Aquincumban (Tóth Endre társsz.), Arch. Ért. 97, 109-115.
  • 1981 Az onogurok és onogundurok a Kárpát-medencében, SzMMÉ
  • 1982 Das nordwestliche Transdanubien im 9. Jahrhundert und die "Uungariorum marcha", Savaria 15
  • 1983 Veneter – Urnenfelderkultur – Bernsteinstrasse, Savaria 16
  • 1983 A gyepű szerepe az etnikai és politikai átalakulásokban, in: Tőkei Ferenc (szerk.) : Nomád társadalmak és államalakulatok (Körösi Csorna kiskönyvtár 18). Budapest 1983, 215-236.
  • 1986 A Karoling birodalom „délkeleti” határvédelme kérdéséhez, KEMMK 2
  • 1986 A dák királyság (Mócsy András társsz.), in: Makkai László - Mócsy András (szerk.): Erdély története I. A kezdetektől 1606-ig. Akadémiai Kiadó Budapest, 32-46.
  • 1987 Spätvölkerwanderungszeitliche Kerbinschriften im Karpatenbecken
  • 1988 Késő népvándorláskori és Árpád-kori települések Tatabánya-Dózsakertben, in: Gombkötő G. (Főszerk.):Komárom megye története I.
  • 1989 Dákok, rómaiak, románok. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • 1997 Protobolgárok a Kárpát-medencében, KEMMK 5
  • 1999 Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában, Tudományos Füzetek 11
  • 2000 „A Dunántúl középső bronzkora és kapcsolatai”, KEMMK 7
  • 2000 A koszideri korszak a Dunántúlon, KEMMK 7
  • 2000 A Bodrog-alsóbűi felirat, SMK 14
  • 2002/2005 Magyar őstörténet - Magyar honfoglalás
  • 2004 A székely írás emlékei, kapcsolatai, története
  • 2007 A rézkortól a hunokig

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]