Mócsy András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mócsy András (Budapest, 1929. május 15. – Budapest, 1987. január 20.) régész, epigráfus, ókortörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1973, rendes 1982)

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Mócsy János állatorvos, egyetemi tanár fia. Apja magángyűjteménye keltette fel érdeklődését a régészet iránt. Középiskoláit a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. 1947 és 1949 között a budapesti egyetemen latin-történelem, majd 1949-1951-ben régész-muzeológus hallgató. 1951-ben régész-muzeológus, 1959-ben pedig bölcsészdoktori oklevelet szerzett.

1951-től a Nemzeti Múzeum régészeti osztályán volt gyakornok, majd segédmuzeológus és muzeológus. 1956-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1959-től az ELTE régészeti tanszékén adjunktus, 1962-től docensként, 1969-től egyetemi tanárként irányította a római kor régészetének oktatását. 1968-tól a történelemtudomány (régészet) doktora. 1974-1976 között rektorhelyettes. 1977-től a régészeti tanszék vezetője. 1983-tól az ókortörténeti tanszék vezetését is átvette.

Az MTA filozófiai és történeti osztályának elnökhelyettese, 1985-től elnöke volt. Kutatásai kezdetben Pannónia provincia történetére, epigráfiai anyagára és régészeti emlékeire irányultak, később vizsgálatait kiterjesztette a Római Birodalom egészére. Epigráfiai és történeti kutatásaira épülve nevéhez fűződik az ún. budapesti iskola létrehozása, amely a római személynévanyag új szempontú, számítógépes módszereket is felhasználó, történeti elemzésével szerzett nemzetközi hírnevet.

A Dissertationes Pannonicae kiadója, számos hazai és külföldi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. A háromkötetes Erdély története társszerzője és szerkesztője. Az Osztrák Tudományos Akadémia levelező, a Society of Antiquaries tiszteleti, az Osztrák Régészeti Intézet levelező, valamint 1966-tól a Német Régészeti Intézet rendes tagja. Tagja volt a Limeskongresszusok hattagú nemzetközi állandó bizottságának és a Nemzetközi Balkánkutató Társulat Régészeti Állandó Bizottságának. Éveken keresztül látta el a MTA Régészeti Bizottságának titkári feladatait, tagja volt a MTA Régészeti Intézete tudományos tanácsának.

Mócsy András a Municipium Aelium Salla feltárásán (Foto: KT.1975)

Elismerései [szerkesztés]

Művei [szerkesztés]

  • 1955 A százhalombatta-dunafüredi római tábor és település, Arch. Ért. 82/1, 59-69.
  • 1959 Die Bevölkerung von Pannonien bis zu den Markomannenkriegen. Budapest. (rec. Alföldy András 1960 AAASH XII, 361-363)
  • 1963 Pannónia története. Bp. (tsz. Barkóczi László, Bóna István)
  • 1970 Gesellschaft und Romanisation in der römischen Provinz Moesia Superior. Bp.-Amsterdam
  • 1972 Savaria, Scarbantia und die Limes-Strecke Ad Flexum-Arwabona. Amsterdam-Bp.
  • 1972 Pannonia Provincia története. Bp.
  • 1972/1976 Die römischen Inschriften Ungarns I-II. Bp.-Amsterdam. (tsz. Barkóczi László)
  • 1974 Pannonia and Upper Moesia. London. (ném. London-Boston)
  • 1974 Pannónia a késői császárkorban. Bp.
  • 1975 Pannonia a korai császárság idején. Bp.
  • 1976 Salla, Mogentiana, Mursella, Brigetio. Bp.-Amsterdam.
  • 1983 Nomenclator (!) provinciarum Europae Latinarum et Galliae Gisalpinae cum indice inverso. Bp.
  • 1985 A római név, mint társadalomtörténeti forrás. Bp.
  • 1985 Beiträge zur Namenstatistik. Bp.
  • 1990 Pannónia régészeti kézikönyve. Bp. (tsz. Fitz Jenő)

Irodalom [szerkesztés]

  • 1973 Az Akadémia új levelező tagjai. Mócsy András. Magyar Tudomány
  • 1987 M. A. (Egy. L.)
  • 1987 Bökönyi Sándor: M. A. (Magyar Tudomány 1987/5).
  • 1987 Redő Ferenc: András Mócsy, Acta Archaeologica.
  • 1987 B. Thomas Edit: András Mócsy. Österreichische Akademie der Wissenschaften. Almanach.
  • 1988 T. Bíró Mária: In memoriam András Mócsy. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis, Sectio Historica, 1987-1988.
  • 1988 Tóth Endre: Mócsy András. Archaeologiai Értesítő 1987-1988.
  • 1988 Pekáry Tamás: András Mócsy, Gnomon.
  • 1989 Lőrincz Barnabás: Wissenschaftliche Tätigkeit von Professor András Mócsy. Acta Archaeologica.

Külső hivatkozások [szerkesztés]