Poszler György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poszler György
Dávidházi Péter akadémiai székfoglaló előadásán
Dávidházi Péter akadémiai székfoglaló előadásán
Született1931. június 12.[1][2]
Kolozsvár
Elhunyt2015. augusztus 13. (84 évesen)[1][2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • irodalomkritikus
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Poszler György (Kolozsvár, 1931. június 12. – 2015. augusztus 13.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az irodalmi esztétika neves kutatója. 1982 és 1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese.

Életpályája[szerkesztés]

1945-ben jött családjával Magyarországra. A gimnázium első négy osztályát még Kolozsvárott végezte, 1945-től azonban már Budapesten a Fáy András Gimnáziumban tanult, ahol Tihanyi Károly és Fényi András magyar-latin, Végh János francia és Keresztély Ernő latin-történelem szakos tanárok voltak nagy hatással rá.[3] 1949-ben érettségizett, majd felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től ELTE) magyar–történelem szakára, ahol 1953-ban szerzett tanári diplomát. 1963-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját.

Diplomájának megszerzése után két évig Mosonmagyaróvárott, majd 1960-ig Szombathelyen tanított mezőgazdasági technikumokban magyart és történelmet. 1960 és 1964 között a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben oktatott. 1964-től 1968-ig a Népművelési Intézetben, illetve ezt követően 1972-ig a Művelődésügyi Minisztériumban közművelődési területen dolgozott.

1972-ben került az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) esztétika tanszékére, illetve a Színművészeti Főiskolára, ahol egyetemi docensként kezdett el dolgozni. 1983-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1982 és 1987 között az ELTE általános rektorhelyettese volt. 2001-ben professor emeritusi címet kapott. Az ELTE-n esztétikát és irodalomelméletet, a Színművészeti Főiskolán pedig irodalomtörténetet oktatott.

1971-ben védte meg az irodalomtudományok kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Esztétikai, valamint Irodalomtudományi Bizottságának lett tagja. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává. Dolgozott az MTA Kutatásértékelési Bizottsága elnökeként és a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály elnökhelyetteseként (1996–1999), valamint bekerült az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsába is. 1991 és 1995 között a Tudományos Minősítő Bizottság tagja volt, majd bekerült az MTA Doktori Tanácsába, amelynek póttagja lett. Az Irodalomtörténet című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt. 2006 óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának tagja.

Kutatási területe az esztétika, az irodalomtörténet és az irodalomelmélet. Publikációi magyar nyelven kívül angolul, németül és olaszul is megjelentek.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Az esztétika általános kérdései; Tankönyvkiadó, Bp., 1964
  • Szerb Antal pályakezdése; Akadémiai, Bp., 1965 (Irodalomtörténeti füzetek, 51.)
  • Földényi László–Poszler György: Az általános esztétika kérdései; Tankönyvkiadó, Bp., 1973
  • Földényi László–Poszler György: Irodalomesztétika; Tankönyvkiadó, Bp., 1973
  • Szerb Antal; Akadémiai, Bp., 1973 (Irodalomtörténeti könyvtár, 29.)
  • Művészet és társadalom; MSZMP Politikai Főiskola Művelődéspolitikai Tanszék, Bp., 1975
  • Az esztétikai nevelésről; szerk. Poszler György; Kossuth, Bp., 1980 (Vélemények, viták)
  • Katarzis és kultúra. Tanulmányok az esztétikai nevelés köréből; Tankönyvkiadó, Bp., 1980
  • A regény válaszútjai. Műfaji változatok a XIX. század második felében; Tankönyvkiadó, Bp., 1980 (Műelemzések kiskönyvtára)
  • Poszler György–Vekerdy Tamás: Kőszegi beszélgetések. 1981. május 18-23.; Magyar Televízió, Bp., 1981
  • Kétségektől a lehetőségekig. Irodalomelméleti kísérletek; Gondolat, Bp., 1983
  • A jéghegy csúcsa és a láthatatlan szisztéma. Szubjektív portrévázlat Lukács Györgyről; TIT, Bp., 1985 [a Filozófiai Választmány kiadványa]
  • Az évszázad csapdái. Tanulmányok Lukács Györgyről; Magvető, Bp., 1986 (Gyorsuló idő)
  • Filozófia és műfajelmélet. Költői műfajok Hegel és Lukács esztétikájában; Gondolat, Bp., 1988
  • Eszmék, eszmények, nosztalgiák; Magvető, Bp., 1989
  • Találkozások; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1992 (Liget könyvek)
  • Vonzások és taszítások; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1994 (Liget könyvek)
  • Fényjelek. Esszék; Magyar Írószövetség–Belvárosi, Bp., 1995 (Bibliotheca Hungarica)
  • Duna-völgyi reálfantasztikum; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1998 (Liget könyvek)
  • Keserű Imre–Poszler György: Szelíd biciklisták. Válogatás a Szentesi élet című hetilapban 1995–1998 között megjelent írásokból; Szentes, szerzői, 1999
  • Ezredvégi palackposta. Kérdések és kételyek; Krónika Nova, Bp., 2001 (Esszék – irodalomról)
  • Művészetek; Magyarország az ezredfordulón. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2002
  • Az angyal és a kard; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 2003 (Liget könyvek)
  • Kié ez a történelem?; Csokonai, Debrecen, 2003 (Alföld könyvek, 13.)
  • A "másik" város. Esszék; Komp-Press–Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2005 (Ariadné könyvek)
  • Ars poetica – ars teoretica. Válogatott tanulmányok; Magvető, Bp., 2006
  • Az eltévedt lovas nyomában; Balassi, Bp., 2008
  • Az elszabadult hajóágyú; Magvető, Bp., 2011
  • Az erdélyi magyarság száz évéről. Bizonytalan remények és tétova kételyek; Komp-Press, Kolozsvár, 2016
  • Zuhanás a végkifejlet felé; Magvető, Bp., 2016

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Poszler_György&oldid=24391814”