Lányi András (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lányi András
Született 1948. augusztus 10. (65 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író,
filozófus,
filmrendező,
egyetemi oktató

Lányi András (Budapest, 1948. augusztus 10. –) magyar író, filozófus, filmrendező, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Védegylet, majd az Élőlánc Magyarországért egyik alapítója.

Legfontosabb jelenlegi munkái, tisztségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának Településtudományi és Humánökológia Szakirányát vezeti, tanít a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Tagja a Heti Válasz tanácsadó szerkesztőbizottságának. Az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja.

Közéleti kezdeményezései, alapítói tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdeményezője és szerkesztője az 1980-as évek magyar szamizdat folyóiratának, a Kisúgónak, mely – az Élőlánc kiadásában – 2006-tól újra megjelenik. A rendszerváltást megelőző években alapító főtitkára a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének, névadó alapítója és szerkesztője a Fekete Doboz videofolyóiratnak. Részt vett a Kék Lista környezetvédő csoport létrehozásában. 1997-ben a Duna Charta alapító tagja. 2000-ben Karátson Gáborral megalapította a Védegyletet, melynek kezdetben szóvivője volt, 2005-ben kilépett. 2002-ben Csizmadia Ervinnel létrehozta a Méltányosság Politikaelemző Kört. 2005-ben az Élőlánc Magyarországért alapítója.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diplomája megszerzése után dolgozott a Televízióban, és dokumentumfilmeket forgatott, majd a MAFILM munkatársa lett. Érdeklődést keltett Segesvár című, a Balázs Béla Stúdióban forgatott filmjével (1974). Hat játékfilm és tv-játék, illetve számos szociográfiai dokumentumfilm rendezője.

Részt vett a demokratikus ellenzék tevékenységében, szamizdat újságot, videofolyóiratot szerkesztett, Lehrstück Mária néven ellenzéki folyóiratokban publikált.

1988-tól egyik szervezője a Duna-mozgalomnak, a dunai vízlépcsőrendszer ellen tiltakozó mozgalomnak, máig részt vesz a dunai vízlépcsők elleni küzdelem szervezésében.

Egy évtizeden át a Liget irodalmi és ökológiai folyóirat főmunkatársa volt. Írt regényt, elbeszélést, tankönyvet, esszét, publicisztikát, szerkesztett ökofilozófiai antológiát. 1967-től többek között az alábbi folyóiratokban jelentek meg tanulmányai: 2000, Beszélő, Diakónia, Filmkultúra, Forrás, Fundamentum, Holmi, Kortárs, Kovász, Kritika, Liget, Magyar Filozófiai Szemle, Medvetánc, Pannonhalmi Szemle, Politikatudományi Szemle, Századvég, Új Írás, Valóság, Világosság.

Iskolái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőoktatási tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1999-től docens az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ugyanitt a Szociológiai Intézetben (később a Társadalomtudományi Karon) a Településtudományi és Humánökológia Szakirányért, a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Szociológia Tanszékén (2004-ig) a Környezetszociológia Szakirányért felelős oktató.

Tudományos kutatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1996-99: Környezeti konfliktusok a társadalmi érdek erőterében című OKTK-kutatás

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az írástudók áru(vá vá)lása (Magvető, 1988) (tanulmány)
  • Hölgyek titkára (Magvető, 1989) (regény)
  • Egy örömóda titkos záradéka (Liget, 1990) (esszé)
  • A kettészakított üstökös (Liget, 1992) (történelmi esszé)
  • A másik köztársaság (Liget, 1993) (esszé)
  • Valahol megint utat vesztettünk (Liget, 1996) (esszé)
  • Egy fellebbezés elutasítása (Liget, 1997) (elbeszélések)
  • Erkölcsi esettanulmányok (Jakab Györggyel) (Alternatív Közgazdasági Gimnázium, 1999) (középiskolai tankönyv)[1][2]
  • Együttéléstan – a humánökológia a politikai filozófiában (Liget, 1999) (esszé)
  • A szag nyomában – környezeti konfliktusok és a helyi társadalom (társszerzőkkel) (Osiris, 2001)
  • Létezik-e? (Hanga – Új Mandátum, 2003) (esszé)
  • Porcelán az elefántboltban - Az ökológiai politika kezdetei Magyarországon (Heti Válasz, 2009)
  • "Az ember fáj a földnek" (Utak az ökofilozófiához) (L'Harmattan, 2010)

Szerkesztő, társszerkesztő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arat a magyar (Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézet, 1988, Szalai Júlia et. al.)
  • Természet és szabadság – humánökológiai olvasókönyv (Osiris, 2000)
  • Környezet és etika – szöveggyűjtemény (Jávor Benedekkel) (L’Harmattan, 2005)

Főbb rendezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Segesvár (1974)
  • Tíz év múlva (1978)
  • Napló, Ál-Petőfi, Valaki figyel (1984)
  • Az új földesúr (1988)
  • TV-filmek (pl. Napló) (1975)

Oktatás- és kultúrpolitikai tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1990-92: a Fidesz parlamenti frakciója kultúrpolitikai tanácsadója
  • 1996-97: a filmszakmai és kulturális szervezetek képviselője az MTV Közalapítvány Kuratóriumában
  • 1999- Oktatási Minisztérium Etikaoktatási Bizottság: az Emberismeret, etika, Társadalomismeret, valamint Mozgóképkultúra, médiaismeret gimnáziumi kerettantervek, Emberismeret, etika érettségi követelmények kidolgozása

Rendszeresen meghirdetett kurzusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Környezet és etika
  • Kulturális változások az ezredfordulón
  • Politikai ökológia
  • Környezeti konfliktusok
  • Média és környezet
  • Fenntarthatóság és globalizáció

Konferencia-előadások (2000-től) (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2000. március: Környezeti konfliktusok és a helyi társadalom (Pécsi Tudományegyetem – Pécs)
  • 2001. november 30.–december 1.: Az emberi jogok és az európai tradíció (Berzsenyi Dániel Főiskola Németh László Szakkollégiuma – Szombathely)
  • 2002. szeptember: Hermeneutika és pedagógia (Kossuth Lajos Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszék – Debrecen)
  • 2002. október: Pluralitás és kommunikáció (Babes-Bolyai Tudományegyetem Filozófia Tanszék – Kolozsvár)
  • 2003. október: A komplex kultúrakutatás dilemmái (Miskolci Egyetem Kulturális Antropológia Tanszék)
  • 2005. március: Budapest Főváros Középtávú Fejlesztési Terve (opponens) (Főpolgármesteri Hivatal – Budapest)
  • 2005. április: A szexualitás ezer arca (Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Társadalomtudományi Szakkollégiuma – Szeged)
  • 2005. június: A fenntarthatóság a pedagógiában (Gimnáziumok Országos Szövetsége–Védegylet – Budapest)

Állami kitüntetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben - Akik a magyar filmeket csinálják (Magyar Filmgyártó Vállalat-Mozgókép Forgalmazási Vállalat-Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1983.)
  • a Magyar és nemzetközi ki kicsoda különböző kiadásai (Biográf)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, pp. 178–185.)