Karinthy Márton
| Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: Folyószöveges felsorolás |
| Karinthy Márton | |
| Születéskori neve | Karinthy Márton |
| Született | 1949. szeptember 1. (63 éves) |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Karinthy Ferenc Boros Ágnes |
| Foglalkozása | rendező, író |
| Iskolái | Fazekas Mihály Gimnázium Színház- és Filmművészeti Főiskola (1968–1973) |
| Díjak | A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997) Pro cultura XI (2002) Budapestért díj (2003) Kossuth-díj (2013)[1] |
| Karinthy Márton az IMDb-n |
|
Karinthy Márton (Budapest, 1949. szeptember 1. –) Kossuth-díjas színházrendező, író. Karinthy Ferenc fia, Karinthy Frigyes unokája. Lánya Karinthy Vera, unokája Karinthy-Oláh Janka Liza.[2]
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Karinthy Ferenc és Boros Ágnes gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban végezte. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1973-ban végezte el, Marton Endre és Kazán István, később Babarczy László osztályában. Vizsgarendezése G. B. Shaw: A sors embere, majd a szolnoki Szigligeti Színházban G. B. Shaw Szent Johannája volt. 1973–1975 között a Békéscsabai Jókai Színház, 1975–1977 között a Pécsi Nemzeti Színház, 1977–1980 között a Thália Színház, 1980–1982 között a Népszínház rendezője. 1978–1980 között a Gorsiumi Nyári Játékok rendezőjeként is dolgozott.
Részt vett a Reflektor Színpad és a Játékszín létrehozásában.
Ugyanekkor rendszeresen dolgozik TV-rendezőként is. A Színművészeti Főiskolán több osztály vizsgaelőadását rendezi. (Juhász István: Autópályán, Vámos Miklós: Ide meg csak délben süt be egy darabig.) Amatőr együtteseket vezet, többek közt a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. (William Shakespeare: Windsori víg nők, Moliere: Tudós nők, Agatha Christie: Az egérfogó)
1982-ben megalapította a Hököm Színpadot (1988-tól Karinthy Színház), a háború utáni első magánszínházat, amelynek rendezője és igazgatója. (A megnyitó előadás a Kaffka Margit Gimnázium dísztermében volt, Karinthy Ferenc: Gőz és Hubay Miklós: A zsenik iskolája című darabjával.) A színház átalakítása után, 2012-ben az emeleten nyílt meg a Hököm Stúdió, ahol kisebb előadásokat tudnak tartani.[3]
2003-ban jelent meg nagy sikerű könyve, az Ördöggörcs [1] (I–II. Utazás Karinthyába, Ulpius-ház, 2003.), ami elsősorban Karinthy Gáborról, a nagybátyjáról szól, e köré építve pedig meditációs regény önmagáról, a család nagy tehetségű tagjairól. Eddig 50 000 példány kelt el belőle. Tervezik a filmváltozatát.
2012-ben svédül is megjelent az Ördöggörcs-Utazás Karinthyába.(Djavulskramp - Besök I Karinthyland, Branda Böcker Förlag)
A homoszexualitás elfogadásával kapcsolatos szimpátiáját a színházi repertoárjában is kifejezésre juttatja.[4][5][6]
2007 végén jelent meg újabb kötete, A vihar kapuja címmel, mely Karinthy rendező osztályának (1968–1973) történetét meséli el.
A 2012-es könyvhétre jelent meg a Magyarnak lenni sorozatban az Okosan kell szeretni magyarságunkat című kötete.
2004 őszén megalakult a Karinthyt Olvasók Baráti Köre (vezetője: Rummel József), mely igyekszik felfedezni, továbbéltetni a Karinthy-szellemiséget. Irodalmi estjeiken gyakori vendég Karinthy Márton.
Színházi rendezései [szerkesztés]
Ódry Színpad [szerkesztés]
- G.B. Shaw: A sors embere (1972)
- Juhász István: Kismutatók (1973)
- Vámos Miklós: Ide meg csak reggel süt egy darabig (1978)
- Juhász István: Autópályán (1978)
Szolnoki Szigligeti Színház [szerkesztés]
- G.B. Shaw: Szent Johanna (1972)
Pécsi Nemzeti Színház [szerkesztés]
- Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai (1973)
- Mascagni: Parasztbecsület (1973, 1975)
- Páskándi Géza: Szeretők a hullámhosszon (1975)
- Arisztophanész: Plutosz (A gazdagság) (1976)
- Barillet-Grédy: Rózsaszál a reggelihez (1976)
- Dosztojevszkij: Istvánfalva (1977)
Békéscsabai Jókai Színház [szerkesztés]
- Jones: Fantasztikus (1973)
- Tamási Áron: Boldog nyárfalevél (1974)
- Thornton Wilder: A mi kis városunk (1974)
- Jókai – Ambrózy – Daróci Bárdos: Telihold (1975)
- Sarkadi Imre: Ház a város mellett (1975)
Gorsiumi Nyári Játékok [szerkesztés]
- Euripidész: Helené (1977)
- Euripidész: Alkésztisz (1977)
- Arisztophanész: Plutosz (1978)
Thália Színház [szerkesztés]
- Mándy Iván: Gong (1978)
Reflektor Színpad [szerkesztés]
- Vucetic: Búcsúvacsora (1978)
- Aldo Nicolai: Ámokfutó (1981)
Játékszín [szerkesztés]
- Karinthy Ferenc: Gőz (1978)
- Edward Albee: Állatkerti történet (1978)
- Boldizsár Miklós: A hős avagy Zrínyi Péter horvát bán halálának szomorú története (1980)
Népszínház [szerkesztés]
- Beecher-Stowe: Tamás bátya kunyhója (1981)
- Maugham-Nádas-Szenes: Imádok férjhez menni (1981)
- Munkácsi Miklós: A briliánsok szombatja (1981)
- Benedek András: A táltos fiú (1982)
- Csurka István: Az idő vasfoga (1982)
Hököm Színpad [szerkesztés]
- Fekete István: Vuk (1982)
- Hubay Miklós: A zsenik iskolája (1982)
- Karinthy Ferenc: Gőz (1982)
- Végh Antal: Miért bántják a magyar futballt? Avagy te is totóztál haver? (1983)
- Aszlányi Károly: Amerikai komédia (1983)
- Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok (1984)
- Romhányi József-Rigó Béla: Dr. Bubó házassága
- Csehov: A dohányzás ártalmasságáról (1984)
- Csehov: Háztűznéző (1984)
- Csehov: Medve (1984)
- Páskándi Géza: Szeretők a hullámhosszon (1984)
- Hašek: Švejk (1985)
- Beecher Stowe–A. Brustein: Tamás bátya kunyhója (1986)
- Harsányi Gábor: Meghódíthatjuk Amerikát! (1986)
- Karinthy Frigyes: A bűvös szék, avagy ki az őrült a csárdában (1987)
- Szirmai–Bakonyi–Gábor: Mágnás Miska (1987)
Debreceni Nyári Miniteátrum [szerkesztés]
- Karinthy Ferenc: Dunakanyar (1983)
Karinthy Színház [szerkesztés]
- John Steinbeck: Egerek és emberek (1988)
- Agatha Christie: Az egérfogó (1988)
- Ágoston György: Miből élnek itt az emberek? (1989)
- Karinthy Frigyes: Lepketánc (1989)
- Gyárfás Miklós: Mennyei riport (1989)
- Vitéz-Vadnay-Ágoston: Meseautó (1989)
- Bradányi Iván: Vidám válás (1990)
- Méray Tibor: Búcsúlevél (1991)
- Moreto: Donna Diána (1991)
- Crowley: Fiúk a csapatból (1992)
- Fierstein: Kakukktojás (1993)
- Vadnay László: A csúnya lány (1993)
- Neil Simon: A nagymama soha (1994)
- Szakonyi Károly: Adáshiba (1994)
- Aszlányi-Karinthy-Gyulai Gaál-Romhányi: A hét pofon (1995)
- Priestley: Váratlan vendég (1996)
- Karinthy Márton: Korai fagy (Filmadaptáció) (1996)
- Karinthy Frigyes- Szakonyi Károly: Tanár úr, kérem! (1996)
- Poiret: Őrült nők ketrece (1997)
- Karinthy Frigyes: Ki a normális? avagy A marha férj (1997)
- Szerb Antal: Ex - királyi szélhámosság (1998)
- Tabi László: Spanyolul tudni kell (1999)
- Kellér Dezső - Zerkovitz Béla: Az alvó férj (1999)
- Albert Kesselring: Arzén és levendula (2000)
- Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (2000)
- William Shakespeare: Harmadik Richárd (2000)
- Karinthy Ferenc: Szellemidézés (2002)
- Karinthy Márton: Lassú felmelegedés (Filmadaptáció) (2003)
- Bacsó Péter-Vajda Kati: A tanú (2003)
- Nóti Károly: Szeressük egymást (2004)
- Gyárfás Miklós-Vajda Anikó-Vajda Katalin: Butaságom története (2005)
- Vajda Anikó: Szerelem@könyv.hu (2006)
- Marcel Achard: Dominó (2008)
- Bernard Shaw: Tanner John házassága (A Don Juan-kód) (2008)
- Jane Austen: Büszkeség és balítélet (2009)
- Moldova György: Te furcsa katona! (2010)
- Fodor László: A templom egere (2011)
- Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (2011)
- J.M. Barrie: Egyenlőség (2012)
Színházigazgatóként bemutatta: Karinthy Frigyes: Minden másképp van. rendező: Wiegmann Alfréd, Gershe: A pillangók szabadok. Rendező: Mészáros Károly, Coburn: Kopogós römi. Rendező: Valló Péter, Mastrosimone: Az erőszak határai. Rendező: Christian Heppinstall, Harsányi Gábor: Sztiptízbár a Cityben. Rendező: Harsányi Gábor, Molnár Ferenc: Delia. Rendező: Christian Heppinstall, Shakespeare: A vihar. A Pelegrinus Színház vendégjátéka, Karinthy Ferenc: Hatkezes (Bösendorfer, Dunakanyar) Rendező: Berényi Gábor, Gábor Andor: Ciklámen. Rendező: Honti György, Örkény István: Macskajáték. Rendező: Dávid Zsuzsa, Alfonso Paso: Ön is lehet gyilkos. Rendező: Böröndi Tamás, Harling: Acélmagnóliák. Rendező: Bencze Ilona, Karinthy Ferenc: Leánykereskedő. Rendező, Cserje Zsuzsa, Ann Jelicoe: A trükk. Rendező: Naszlady Éva, Neil Simon: A Napsugár Fiúk. Rendező: Szőke István és Koltai Róbert, Vadnay-Nóti Zágon-Eisemann: Hippolyt a lakáj. Rendező: Szőke István, Vadnay-Békeffi-Márkus: Tisztelt Ház. Rendező: Szurdi Miklós, Moliere: Tudós nők. Rendező: Kéri Kitty, Taylor: A Bermuda háromszög botrány. Rendező: Bodrogi Gyula, Verebes István: Hat celeb keres egy szorzót. Rendező: Verebes István, Stephen King: Tortúra. Rendező: Iványi Árpád, Somerset Maugham: Csodás vagy, Júlia. Rendező: Szalma Doroty, Márai Sándor: Eszter hagyatéka. Rendező: Szalma Doroty, Márai Sándor: Válás Budán. Rendező: Kőváry Katalin, Robert Thomas: Szegény Dániel. Rendező: Kőváry Katalin, Vajda Anikó: Prima Donna, avagy a Balaton csillaga. Rendező: Czeizel Gábor, Federico Fellini-Pataki Éva: Cabiria éjszakái. Rendező: Mészáros Márta, Csurka István: Eredeti helyszín. Rendező: Böhm György, Nóti Károly: Süt a Hold. Rendező: Kiss Gábor, Mark Twain: Koldus és királyfi és Tom Sawyer kalandjai.Rendező: Heidinger Zoltán, Hunyady Sándor-Márkus Alfréd: A lovagias ügy. Rendező: Verebes István, Vámos Miklós: Marilyn Monroe csodálatos halála. Rendező: Böhm György Békeffi István-Stella Adorján:Janika. Rendező:Honti György Cseke Péter rendezései: Katajev:Bolond vasárnap, Feydeau: A női szabó, Somerset Maugham: Dzsungel, Axelrod: Good bye Charlie!, Vajda Anikó: Őrült nász,Joe Bettancourt: A New York-i páparablás, Gábor Andor: Dollárpapa. Vidovszky György rendezései: Frank Wedekind: A tavasz ébredése, Móricz Zsigmond: Árvácska, Kosztolányi Dezső: Aranysárkány, Jegyzetek az Anna Frank naplójához,
Mikroszkóp Színpad [szerkesztés]
- Csongrádi Katalin: Téves kapcsolás (1994)
Filmjei [szerkesztés]
- Tüzet viszek
- Gazdag szegények
- A nagy ékszerész (1978)
- Szellemidézés (1984)
- A persely
- Amerikai komédia. Forgatókönyv: Juhász István
- Drága jótevőnk
- Halak a parton
- Summa summarum
- Blanka
- Epizód
- Megérjük a pénzünket
- Deux ex machina (2007)
- Tanár úr kérem (2008)
- Cimbora-sorozat
Művei [szerkesztés]
- Ördöggörcs (2003)
- A vihar kapuja (2007)
- Okosan kell szeretni magyarságunkat (2012)
- Djavulskramp-Besök I Karinthyland (2012)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://hetivalasz.hu/itthon/ime-a-kossuth-dijasok-listaja-61700/
- ↑ Megszületett Janka, a legifjabb Karinthy
- ↑ Várhegyi András. „Karinthy Márton: "Csinálja bárki utánam””, Fidelio, 2012. október 13.
- ↑ Láner László. „Egy meleg is lehet önironikus”. Mások (2003. március).
- ↑ Gőzsy Kati. „Karinthyak a díványon”, index.hu, 2004. január 7.
- ↑ Galgóczy darab a Karinthy színházban
Források [szerkesztés]
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Bográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk [szerkesztés]
- Karinthy Márton a PORT.hu-n
- Karinthy Márton az IMDb-n
- YouTube interjú - "Arckép"
- Életrajza a Karinthy Színház honlapján
- Karinthy Márton - Ördöggörcs
- [2] Színházi Adattár
- Interjú Karinthy Mártonnal Fidelio, 2012. október 13.
|
||||||||||||||

