Eisemann Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eisemann Mihály
Született 1898. június 19.
Paripás
Elhunyt 1966. február 15. (67 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása zeneszerző, karmester

Eisemann Mihály az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Eisemann Mihály sírja Budapesten. Farkasréti temető: 33/3-2-32

Eisemann Mihály teljes nevén: Eisemann Mihály László (Paripás, 1898. június 19.Budapest, 1966. február 15.) magyar zeneszerző, karmester.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Id. Eisemann Mihály és Payerle Éva gyermekeként született. Kántortanító édesapjától tanult kottát olvasni, énekelni[1] 7 évesen kezdett hegedülni tanulni, de nem lelte örömét benne, inkább zongoraleckéket vett apjától. 17 évesen Varga Vilma növendéke lett. 1917-ben felvették a Zeneakadémiára, Kodály Zoltán, Siklós Albert és Weiner Leó voltak a tanárai. Zeneakadémiai tanulmányaival egy időben jogot is tanult a Budapesti Jogi Egyetemen. 1924. december 17-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Husz Ilona Cecilia tanítónővel, Husz Gusztáv Jakab és Minarovits Cecilia lányával.[2] 1923 és 1927 között bárzongorista volt a Stefánia úti Admiral bárban. Itt fedezte fel Harmath Imre, akkor már ismert szövegíró. A Szeret-e még? és a Lesz maga juszt is az enyém című daluk néhány hét alatt Eisemannt is országosan ismertté tette. Három mákvirág címmel Szilágyi Lászlóval írta meg első operettjét, amelyet Miss Amerika címmel mutatott be a Fővárosi Operettszínház 1929. január 12-én. 1931-ben a Die Schwebende Jungfrau című német filmhez írt először filmzenét. 1931 és 1943 között 11 magyar filmhez írt filmzenét. 1945 után ismét bárzongorista lett, 1958-ban mutatták be utolsó előtti operettjét a Bástyasétány 77-et (vagy "A Bástya", ahogy Eisemann gyakorta nevezte). A közkedvelt vélekedéssel ellentétben sosem volt a Fővárosi Nagycirkusz karmestere. A félreértést az okozhatja, hogy a Cirkusz csillaga című operettjét ő dirigálta a Nagycirkuszban. 1965-ben hazalátogatott szülőföldjére, tiszteletére díszelőadást rendeztek a szabadkai színházban. Haláláig Budapesten élt. Kedvenc saját szerzeménye: '"Mondja, mi ragyog a szemén"' (1936).

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmzenék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die Schwebende Jungfrau (1931) Német film
  • Er und sein Diener (1931) Német film
  • Jeder fragt nach Erika (1931) Német film
  • Hyppolit, a lakáj (1931)
  • Kísértetek vonata (1933)
  • Trenul fantoma (1933) Francia film
  • Es flüstert die Liebe / Szerelemmel vádollak (1935) Német/Magyar film
  • A miniszter barátja (1939)
  • Vadrózsa (1939)
  • Tokaji aszú (1941)
  • Egy csók és más semmi (1941)
  • Édes ellenfél (1941)
  • Kölcsönkért férjek (1942)
  • Heten, mint a gonoszok (1943) Társszerző M. Jaryval
  • Makrancos hölgy (1943)
  • Családunk szégyene (1943)
  • Kísértés (1977)
  • Hippolyt (1999)

Operettek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mű címe Szövegíró Bemutató ideje Színház
Miss Amerika Szilágyi László 1929. január 12. Fővárosi Operettszínház
Alvinczi huszárok Szilágyi László 1930. április 30. Király Színház
Zsákbamacska Szilágyi László 1931. november 25. Pesti Színház
Egy csók és más semmi Éri Halász Imre-Békeffi István 1932. május Magyar Színház
A cirkusz csillaga Bus-Fekete László 1934. július Vígszínház vendégjátéka a Fővárosi Nagycirkuszban
Vadvirág Anday Ernő-Harmat Imre(versek) 1934 Andrássy-úti Színház[3]
Én és a kisöcsém Szilágyi László 1934. december Fővárosi Operettszínház
Ezüstmenyasszony Szilágyi László 1935. december 19. Royal Színház
Meseáruház Szilágyi László 1936 Fővárosi Operettszínház
Kávé habbal Barabás Pál-Harmat Imre 1938 Royal Színház
Handa Banda K. Halász Gyula-Szilágyi László 1940. január 26. Fővárosi Operettszínház
Tokaji aszú Szilágyi László 1940. március Fővárosi Operettszínház
Angóramacska Szilágyi László 1940. április Vígszínház
XIV. René Harsányi Zsolt-Zágon István 1940. szeptember Vígszínház
Fiatalság-bolondság K. Halász Gyula-Kristóf Károly-Kellér Dezső 1940. október 25. Fővárosi Operettszínház
Leány a talpán Molnár Géza (valószínűleg Tabi László álneve) 1942. május Vidám Színház
Egy boldog pesti nyár Buday Dénes-Orbók Attila (álnév: Békeffi István) 1943. április 14. Fővárosi Operettszínház
Fekete Péter Zágon István-Somogyi Gyula 1943. június 1. Vígszínház
Őfelsége, a mama Ihász Aladár (álnév: Vaszary Gábor) 1944. április Új Magyar Színház
Bástyasétány 77.[4] Baróti Géza-Dalos László 1958 Fővárosi Operettszínház
Füredi Annabál Baróti Géza-Dalos László  ??  ??

Slágerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A vén budai hársfák
  • Ámor, a szerelmesek cinkosa
  • Csopak, Somló, Badacsony
  • Így szép
  • Lecsó
  • Negyvenhatos sárga villamoson
  • Holdas éj a Dunán
  • Május van, az orgona virágzik
  • Vasárnap délután
  • Ott maradt Budán a szívem
  • Jó volna boldog lenni teveled
  • Én minden rosszat
  • Minek is van szerelem
  • Mia bella szinyorina
  • János legyen fenn a János hegyen
  • A szívemben egy szoba kiadó
  • Kié vagy, mondd
  • Mért vagy a másé?
  • Gyűlölöm magát
  • Szeretem én az uramat
  • Van, aki bevallja
  • Szeret-e még?
  • A lehulló falevelet
  • Szerelmes lettem magába
  • Fodros szoknya
  • Szeressen úgy, ahogy csak tud
  • Jaj, de jó a habos sütemény
  • Bőg a tehén
  • Köszönöm, hogy imádott
  • Pá, kis aranyom
  • Rózsa, rózsa bazsarózsa
  • Becsíptem, mint egy potyka
  • Csa-csa-csak egy cseppet ittam
  • Hosszú az éjszaka
  • Maga nős ember
  • Egy kis rúzs
  • Egy csók és más semmi
  • Ha valaki szereti az urát
  • Hallod-e Rozika te
  • Egy kis édes félhomályban
  • A pénz beszél
  • Megöl a szerelem
  • Száll a hinta
  • Szegény ártatlan kislány
  • Aki autón járni óhajt
  • Holdvilágos éjszakán

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 110 éve született Eisemann Mihály.
  2. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. polgári házassági akv. 1519/1924. folyószáma alatt.
  3. Peti Sándor (színész) életrajza.
  4. Az ősbemutatót a Rádiószínház tartotta. A főbb szerepeket -többek között- Ajtay Andor, Németh Marika, Mucsi Sándor, Rátonyi Róbert és Rozsos István alakította.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eisemann Mihály témájú médiaállományokat.