Farády István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Farády István
Született1951. január 28.[1]
Százhalombatta
Elhunyt2004. december 26. (53 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaFalvay Klára
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1973)
Színészi pályafutása
Aktív évek1973–2004
Híres szerepeiDon Carlos Friedrich Schiller: Don Carlos
Troilus William Shakespeare: Troillus és Cressida
Tartuffe Molière: Tartuffe
Sebastian William Shakespeare: Amit akartok, avagy vízkereszt

SablonWikidataSegítség

Farády István (Százhalombatta, 1951. január 28.Budapest, 2004. december 26.) magyar színművész.

Életpálya[szerkesztés]

Amatőrként a Zsolnay Gábor vezette Belvárosi Irodalmi Színpadon kezdte pályáját, itt többek között Borbás Gabi, Zsolnai Júlia, Trokán Péter voltak színjátszó társai. Első próbálkozásra sikerült a felvételije a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Vámos László osztályába került. 1973-ban diplomázott és a kecskeméti Katona József Színház tagja lett. Alkatának köszönhetően és nagyszerű orgánumát kihasználva, pályája elején a rendezők főként hősszerepeket osztottak rá. Ebből az időszakból kiemelkedő alakítást nyújtott a Don Carlos címszerepében. Itt Kecskeméten dolgozott először Ruszt József rendezővel, aki később is pályáját meghatározó fontos személy volt életében, akit mesterének tartott. 1978-tól 1982-ig a Népszínház–Várszínház, 1982–85-ben a Nemzeti Színház művésze volt. 1987-ig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban szerepelt. 1987–1991 között a debreceni Csokonai Színházban játszott. 1991-től szabadfoglalkozású színművész volt. A Jordán Tamás vezette Merlin Színházban, a Petra von Kant keserű könnyei című előadás díszlettervezőjeként is megismerhették a nézők. A televízió is gyakran foglalkoztatta. Itt az egyik legfontosabb munkája a Színészmúzeum című sorozat volt, ahol műsorvezetőként olyan ismert művészekkel beszélgetett, mint Feleki Kamill, Gobbi Hilda, Rajz János, Makay Margit, Dajka Margit, Greguss Zoltán, Kőmíves Sándor. Fiatalon, 53 évesen 2004-ben, karácsony másnapján tüdőrákban hunyt el. Jellegzetes, bársonyos, fátyolos hangját számos szinkronszerep, rádiójáték őrzi. Magánéletében Falvay Klára színművész volt a társa.

Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]

Fontosabb szinkronszerepei[szerkesztés]

  • Győzni Indianapolisban (Winning) (1969)
  • A jelölt (The Candidate) (1972)
  • Kojak és a Marcus - Nelson gyilkosságok (The Marcus-Nelson Murders (1973)
  • Gyilkos a tetőn (Mannen på taket)(1976)
  • Starsky és Hutch (S&H) (1975-76)
  • A karatézó Kobra visszatér (Ikare doku hebi - Moku geki sha wo kese)(1976)
  • A következő áldozat (The Next Victim) (1976)
  • Szolgák és más urak (Diener und andere Herren)(1978)
  • Iskolajáték (School Play) (1979)
  • Dutyi dili (Stir Crazy) (1980)
  • Tű a szénakazalban (Eye of the Needle) (1981)

Filmek, tv[szerkesztés]

  • Prés (1971)
  • Pirx kalandjai (tévésorozat, 1973)
  • A hosszú előszoba (1973)
  • ...és a holtak újra énekelnek (1973)
  • A szerelem bolondjai (1976)
  • Katonák (1977)
  • Tengerre néző cellák (1978)
  • Mire a levelek lehullanak (1978)
  • Rettegés és nyomorúság a Harmadik Birodalomban (1980)
  • A különc (1980)
  • Mondja, struccné! (1981)
  • Liszt Ferenc (tévésorozat) (1982)
  • Nyom nélkül (1982)
  • Shakespeare: Vihar – rendező: Vámos László (1984)
  • Kémeri (sorozat) (1985)
  • Fehér kócsagok (1990)
  • Levelek a háborúból
  • Színészmúzeum (sorozat)
  • Havannai kihallgatás
  • Veszélyes övezet

Díszlettervezés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 21.)
  2. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]