Zalán Tibor
| Zalán Tibor | |
| Zalán Tibor portré a Weöres Sándor Színházban, 2011 | |
|
|
|
| Születéskori neve | Lipák Tibor |
| Született | Szolnok, 1954. augusztus 27. (58 éves) |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Szentpétery Csilla |
| Foglalkozása |
költő, író, dramaturg, pedagógus, egyetemi tanár |
|
|
|
| Díjak | József Attila-díj (1987) Szép Ernő-díj (2001) Látó-nívódíj (2007) Artisjus irodalmi díj (2012) További díjai |
| Kitüntetései | |
|
|
|
| Zalán Tibor hivatalos oldala Zalán Tibor az IMDb-n Zalán Tibor a PORT.hu-n |
|
Zalán Tibor (eredeti neve: Lipák Tibor) (Szolnok, 1954. augusztus 27. –) József Attila-díjas (1987) magyar költő, író, dramaturg, pedagógus, egyetemi tanár.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Szülei: Lipák Pál és Halápi Ilona. Testvére Pál, 1984-ben meghalt. Jelenleg Óbudán él. Két gyermeke: Sára (1982) és Judit (1985); felesége: Szentpétery Csilla, a Kanematsu Corporation japán cég üzletkötője.
Szolnokon született 1954-ben, Abonyban töltötte gyermekkorát, ott élt családja, sok emlék-képe fűződik ide („Öreg téglagyár, vízzel megtelt baggergödrök, szegénység és hatalmas nyarak”; „És volt egy nagyapám még, aki elmesélte nekem a Huszelin Rancsics történetét”…” ezt a történetet feltétlenül meg fogom írni”. - Előzőeket a Göncölszekér című, rövidprózákat tartalmazó kötetében, utóbbit a Papírváros című, máig befejezetlen regényfolyama első kötetében írja meg).
Iskoláit Abonyban, Nagykőrösön és Szegeden végezte el. 1972–1978 között magyar–orosz szakon szerzett diplomát a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
Az egyetemi évek után Pestre költözik. 1979-ben lát napvilágot – a szombathelyi, Életünk folyóiratban - az Arctalan nemzedék című esszé, mellyel – botrányt kavarva – széles körű ismertséget szerez. Küzd a Kádár-rendszer puha diktatúrájával, éveken keresztül munkanélküli, nehezen talál kiadót, állást és igaz barátokat. Első verseskönyve, az 1980-as Földfogyatkozás. Előbb 1982–1985 („…tanóráimon egyáltalán nem politizáltam a diákjaimmal. Azt viszont készséggel beismerem, hogy oroszórákon elsősorban Pink Floyd- és AC/DC-lemezeket hallgattattam a tanulókkal az orosz grammatika módszeres elsajátíttatása helyett…”), majd 1991–1995 között újra a Kvassay és – ezzel párhuzamosan – a Semmelweis Szakközépiskola pedagógusa. 1995-től előbb a Törökbálinti Kísérleti Gimnázium, majd 1998-tól 2001-ig az óbudai Zsigmond Líceum vezetőtanára. Ma is ad drámatörténeti, drámaelméleti és dramaturgiai órákat a Théba Művészeti Akadémián (Théba Stúdió), illetve a Színház és Film Intézetben. Éveken keresztül kurzust vezetett az egri Eszterházy Főiskolán, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, illetve a békéscsabai Színitanházban.
E közben a Kortárs folyóiratnál előbb segédszerkesztő, majd 1985–1991 között a versrovat vezetője. 1992–1997 között a Szivárvány, chicagói folyóirat budapesti társszerkesztője és az Iskolakultúra rovatvezetője, 2000–2001 között a Kelet főszerkesztője. 1997 óta a Kortárs Kiadó Új Látószög című sorozatának líraszerkesztője. 1996 és 2007 között a Kolibri Színház dramaturgja. 1997-ben kérik fel a hévízi Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság elnökének is, a posztot 2003-ig vállalta el, de a társaság működésének mai napig egyik meghatározó alakja művészeti vezetőként, elnökségi tagként, tanácsadóként. 2000-től 2008-ig a Várucca című folyóirat, 2009-től a Magyar Teátrum színházi folyóirat főmunkatársa. 2003-tól 2005-ig a Duna TV Gong című kulturális hetilapjának műsorvezetője. 2005-től 2007-ig a zalaegerszegi Griff Bábszínház, 2008 óta pedig a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgja, színdarabírója. 2012 júniusában debütál első magyarországi rendezésével.
Irodalmi munkásságának fontos része a tehetségek felfedezése, gondozása, jóllehet – saját vallomása és interjúkban visszakövethető kijelentései szerint – visszavonultan alkot, és nem tartozik sem politikai, sem szakmai, sem szervezeti érdekszövetségekhez. Időről időre fölhangoznak hangjátékai a rádiókban. 1989 óta szerzőtársa (dalszövegírója) Huzella Péternek, akivel három közös hanghordozót jelentettek meg és – többek között a Merlin a Kolibri, valamint a szombathelyi Weöres Sándor színház-akkal – több sikeres gyermekprodukciót is létrehoztak. Számos publikációját olvashatjuk, drámáit, meséit folyamatosan játsszák színpadi és bábszínházi előadásokon szerte az országban és határainkon túl is. Rendszeresen jelennek meg kötetei, legutóbb a 2012. évi Könyvhétre adta ki a Fáradt kadenciák című könyvterjedelmű ciklusát a Kortárs Kiadó. Jelenleg a Papírváros című, öt kötetesre tervezett regényfolyamának harmadik részén dolgozik...
(Az életrajzi idézetek Zalán Tibor Curriculum vitae (hosszadalmas töredék) című, 1994-es ön-vallomásából valók, mely teljes terjedelmében a szerző honlapján olvasható.)
Költészete [szerkesztés]
A vallomásos líra hagyományos elemeit az avantgárd formaújító gesztusaival állítja meglepő, olykor paradox összefüggésekbe. Költészetére jellemző a hagyományos szövegegység felbontása, az irodalmi és képi elemek egybeszerkesztése. Hangjátékait rendszeresen előadja a Magyar Rádió.
„Néma mondatok
idegen mondattanát
betűzi a szél”
~ és néhány haiku... 9
Művei [szerkesztés]
|
|
Dalszövegíróként [szerkesztés]
- Túloldalon (kazetta Huzella Péterrel)
- Kövek (CD-lemez Huzella Péterrel)
- A konszolidáció nemzedéke (DVD Huzella Péterrel)
Fontosabb hangjátékai [szerkesztés]
- A gyöngyház színe
- A kis rohadék
- A szalma-tanár
- A vak
- Amíg hajnalodik
- Amíg szeretsz
- Anya, te vagy?
- Ének Pohárért (sztereo-hosszúvers)
- Front
- Hagyd magára a Napot!
- HI-SZEN, a guruló madár 1-3.
- Huszárok, hej, gyászhuszárok
- Kaland a nagy családerdőben
- Reménytelenek
- Szavak, kék alkony, szavak
- Vereségképek
Albumai [szerkesztés]
- Apáti-Tóth Sándor – Zalán Tibor: Talált képek (2002) ISBN 963-2046-36-6
- Aba-Novák Vilmos – Zalán Tibor: 17 AKTLAP (2007)
Színházi munkái [szerkesztés]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 47; fordítóként: 1; dalszövegíróként: 4. [1]
Szerzőként [1]
|
|---|
Fordításai [1]
|
|---|
Dalszövegíróként [1]
|
|---|
További, a Színházi Adattárban nem szereplő művei, munkái [2] és [3]
|
|---|
Díjai [szerkesztés]
- a Művészeti Alap legjobb elsőkötetes-díja (1980)
- Radnóti-díj (1981)
- Graves-díj (1984)
- Clevelandi József Attila-díj (1986)
- József Attila-díj (1987)
- Madách-díj (1988)
- Alföld-díj (1989)
- Csokonai-díj (1995, 2005)
- Kortárs-díj (1997)
- Tiszatáj-díj (2001)
- Szép Ernő-díj (2001)
- Bárka-díj (2003)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2005)
- Bánkuti Miklós-díj (2007)
- Nagy Gáspár-díj (2007)
- Látó-nívódíj (2007)
- Mészöly Miklós-díj (2011)
- Artisjus irodalmi díj (2012)
Művei és munkái elismerései [szerkesztés]
- ↑ A Drámaírói Kerekasztal Katona József Produkciós Pályázat 2007-2008 nyertese (lásd.)
- ↑ A Vajdasági Hivatásos Színházak 54. Fesztiválján 2004-ben a legjobb jelmezekért járó, és a fesztivál különdíját is kiérdemelte. (lásd.A Via Italia a legjobb előadás cikk)
- ↑ A XIX. Országos Színházi Találkozó különdíjas előadása, és a legjobb adaptáció díja, Szép Ernő-díj ([1])
- ↑ A Deszka-díj 2008: Szálka-díját kapta a legfeszesebb konfliktusért (lásd.)
- ↑ Színikritikusok Díja 2009: Elnyerte a legjobb gyerekelőadás kategóriában (lásd.) | Az V. Gyermekszínházi Szemle fődíja, az Oktatási és Kulturális Minisztérium 150.000 Ft-os díja mellett a Millenáris díját is elvitte (lásd.). | A XX. Stúdiószínházi Fesztivál díjazottja (lásd.)
- ↑ Színikritikusok Díja 2012: Elnyerte a legjobb gyerek- és ifjúsági előadás kategóriában (lásd.)
- ↑ 2006-ban, a Vajdasági Hivatásos Színházak Fesztiválján elnyerte a fesztivál fődíját, valamint a legjobb zene díját, ezen kívül beválogatták a kragujeváci szerbiai színházak fesztiváljára (lásd.)
- ↑ A XV. Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál 2010 legjobb zene, és legjobb társulati összjátékért díjait nyerte (lásd.)
- ↑ A Drámaírói Kerekasztal Katona József Produkciós Pályázat 2007-2008 nyertese (lásd.)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d Színházi Adattár 2013 január 16.-i lekérdezés
- ↑ Gyermek Színházi Portál művészportré, színházi művei listája
- ↑ Zalán Tibor honlapja Curriculum vitae
Források [szerkesztés]
- H. Nagy Péter: Orfeusz feldarabolva. Ráció Kiadó, 2003 ISBN 963-8627-22-0
- Juhász Attila: Zalán-verziók. Kortárs Könyvkiadó, 2004 ISBN 963-9593-08-7
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Zalán Tibor honlapja

