Görgey Gábor

Görgey Gábor, ered. Görgey Artúr (Budapest, 1929. november 22.) Kossuth-díjas író, költő, rendező, volt miniszter.

Görgey Gábor - 2007.

Életútja

1948-ban felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem német-angol szakára, de 1949-ben félbe kellett szakítania tanulmányait. 1950-ben kerül a színházi élet közelébe, amikor a Nemzeti Színháznál dolgozott. 1951-ben származása miatt kitelepítették, csak 1954-ben térhetett vissza Budapestre. Egy évig a Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója. 1955-ig hivatalsegédként dolgozott, majd 1956-ig üzemi színjátszó csoportok rendezője.

1959-ben a Magyar Nemzet munkatársa lett, a lapnál 1994-ig dolgozott. Eközben 1964-1972 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja és 1982-1988 között a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője volt. Többször rendezett a Madách Színházban is.

Közéleti pályafutása

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. 1992-1998 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. 1994-ben a Magyar Televízió művészeti vezetőjévé nevezték ki, pozícióját 1996-ig viselte. Szintén 1994-ben a Magyar PEN Club alelnökévé, 2001-ben elnökévé választotta. 2000-ben a Bibó István Közéleti Társaság alelnöke is lett.

2002-ben Medgyessy Péter akkori kijelölt miniszterelnök Görgeyt jelölte új kormányába a nemzeti kulturális örökség miniszterévé. Miniszteri esküjét 2002. május 27-én tette le. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott pozíciójáról, majd 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadója volt. 2006-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt. A Fehér Klára irodalmi díj és a Pethő Sándor-díj kuratóriumának tagja.

Irodalmi munkássága

Első verseskötete Füst és fény címmel jelent meg 1956-ban. Következő kötete 1963-ban jelent meg Délkör címmel. Első drámája, a Komámasszony, hol a stukker? nagy sikerrel szerepelt a hazai színházakban, az Amerikai Egyesült Államokban is bemutatták. Több műve önéletrajzi ihletésű, ilyen a Galopp a Vérmezőn című drámája is, amelyik a kitelepítés élményeit dolgozza fel. Regényírói munkássága is jelentős, Adria szirénje című regényéért kapta meg a 2000-es Év Könyve-díjat.

Családja

A Görgey-család leszármazottjaként született 1929-ben. Édesapja Görgey György, édesanyja Péchy Zsófia volt. Nős, második felesége Iván Ildikó opera-énekesnő. Egy felnőtt lánygyermek édesapja (Anna, 1965).

Művei

• Füst és fény (versek, 1956)
• Délkör (versek, 1963)
• Komámasszony, hol a stukker? (színmű, 1969)
• Köszönöm, jól (versek, 1970)
• Alacsony az Ararát (színművek, 1971)
• Lilla, cápák, nyugalom (színművek, 1976)
• Légifolyosó (versek, 1977)
• Találkozás egy fél kutyával (próza, 1980)
• Egy vacsora anatómiája (1981)
• Fejek Ferdinándnak (színművek, 1982)
• Munkavilágítás (esszék, 1984)
• Galopp a Vérmezőn (színművek, 1987)
• A díva bosszúja (novellák, 1988)
• Vadászszőnyeg (regény, 1988)
• Volt egyszer egy Felvidék (regény, 1989)
• Kísértések könyve (regény, 1990, 2007)
• Nők szigete (versek, 1990)
• Mindig újabb kutyák jönnek (próza, 1991)
• A homár páncélja (regény, 1992)
• Eszkimó nyár (válogatás új versekkel, 1993)
• Waterloo kellős közepén (próza, 1994)
• Adria szirénje (regény, 1999)
• Megírhatatlan történet (novellák, 1999)
• Utolsó jelentés Atlantiszról (regény, 2000)
• Tiszta ország (2002)
• Tükörjáték (színművek, 2003)
• Rokokó háború (drámák, 2003)

Díjai, elismerései

• Robert Graves-díj (1976)
• József Attila-díj (1980)
• Pro arte Díj (1985)
• IRAT-nívódíj (1989)
• Déry Tibor-díj (1989)
• A Művészeti Alap irodalmi díja (1992)
• Az Év Könyve-díj (2000)
• Millenniumi CET-díj (2000)
• Pro urbe Budapest (2001)
• Gundel Művészeti Díj (2002)
• Nemes Nagy Ágnes-díj (2005)
• Aranytoll (2005)
• Kossuth-díj (2006)
• FDA Irodalmi díj (2008)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2010)

Források

• MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 621. old.
• MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
• Tanulmány Görgey Gábor művészetéről
• Görgey Gábor életrajza a gondola.hu-n