Andrásfalvy Bertalan

Andrásfalvy Bertalan (Sopron, 1931. november 17.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, politikus, országgyűlési képviselő, 1990 és 1993 között művelődési és közoktatási miniszter, Pécs díszpolgára.

Tanulmányai

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett előbb román-magyar, majd muzeológia-néprajz szakon. Több helyen dolgozott muzeológusként és tudományos munkatársként.

Etnográfiai munkája

1960-ban költözött Pécsre, az 1990-es években Hosszúheténybe költözött. 1960 és 1976 között a pécsi Dunántúli Tudományos Intézet, 1976 és 1977 között a Baranya Megyei Levéltár tudományos főmunkatársa, majd 1985-ig a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályvezetője volt. Ezután 1989-ig az MTA Néprajzi Kutatócsoportja főmunkatársaként, majd osztályvezetőjeként dolgozott. 1989 és 1990 között a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) docense, néprajzot tanított, a tanszék megszervezése az ő feladata volt.

1971-ben a néprajztudományok kandidátusa, 1990-ben doktora lett.

Politkai tevékenysége

Az MDF-be annak párttá válása után lépett be 1988-ban, 1989 és 1990 között az országos választmány tagja és pécsi elnöke volt. 1993-ban a Baranya megyei választmány elnökének választották. Az 1990-es országgyűlési választáson egyéni jelöltként bejutott az Országgyűlésbe (Baranya megye 1. vk., Pécs). 1993 és 1994 között az MDF-frakció elnökségi tagja, 1994-ben és 1998-ban pedig a párt országgyűlési képviselőjelöltje volt.

1990-ben kinevezték a rendszerváltás utáni első művelődési és közoktatási miniszterré az Antall-kormányban. Ezt a posztot 1993-ig töltötte be (őt Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök követte). Végrehajtotta a rendszerváltozás által megkövetelt változásokat a magyar kulturális életben.

2005-ben távozott az MDF-ből és a Lezsák Sándor által alapított Nemzeti Fórum tagja lett.

Minisztersége utáni pályafutása

Több keresztény szakszervezet elnöke volt. 1993 és 2001 között a JPTE egyetemi tanára volt, 2001-ben emeritálták. 1990 és 1997 között a Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. 2010. szeptember 1-jén Pécs Díszpolgárává avatták.

Családja

Nős, házasságából három fiúgyermekük született.

Díjai, elismerései

• Eriksson-díj (1980)
• Györffy István-emlékérem (1983)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1994)
• Szent István Akadémia tagja (1999)
• Magyar Örökség díj (2002)
• Pázmány Péter-díj (2007)
• Prima díj (2007)
• A Magyar Művészeti Akadémia aranyérme (2008)
• Pécs Díszpolgára (2010)

Fontosabb publikációi

• Sárközi hímzések (Bp., 1963.)
• A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században (Pécs, 1965.)
• A Sárköz népművészete (Vadóc Kálmánnal, Bp., 1967)
• A Sárköz ősi ártéri gazdálkodása (Bp., 1973)
• A Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig (1975)
• A népművészet tegnap és ma (Hofer Tamással, 1976)
• Bibó-emlékkönyv (társszerző, 1980)
• Magyar néptánchagyományok (társszerző, Bp., 1980)
• Mintagyűjtemény Tolna megye népi hímzéseiből (1981.)
• Néprajzi alapismeretek (Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1982)
• Sárközi hímzések régen és ma (Németh Pálnéval, Bp., 1982.)
• Magyar népismeret (néprajzi történészeknek) (Bp., 1990)
• Hagyomány és jövendő. Népismereti tanulmányok (2004)
• A Duna mente népének ártéri gazdálkodása (Ekvilibrium Kft., 2007)

Videók

A kultúrpolitika szükséges változtatásairól

A magyar nép állattartása (előadás a Szent Korona Szabadegyetemen)

Lótartás, szőlőművelés (előadás a Szent Korona Szabadegyetemen)

Források

• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 22. old., ISSN 1787-288X
• Andrásfalvy Bertalan a Mindentudás Egyetem honlapján