Keresztury Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keresztury Dezső
Keresztury Dezso.jpg
Keresztury Dezső (Budapest, 1988. június 3.) Fotó: Kertész Dániel
Születéskori neve Keresztury Dezső
Született 1904. szeptember 6.
Zalaegerszeg
Elhunyt 1996. április 30. (91 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Seiber Mária (1934-?)
Novák Mária (1985-?)
Foglalkozása író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár

Keresztury Dezső (Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6.Budapest, 1996. április 30.[1]) Széchenyi-díjas író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja. A Goethe Társaság magyar tagozatának elnöke.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei: Keresztury József és Eöry Etelka voltak.[2][3]Tanulmányait Eötvös-kollégistaként a budapesti, a berlini és a bécsi egyetemen végezte. 1928-ban szerzett magyar–német szakos tanári diplomát. 1929-1936 között a berlini egyetem magyar lektora, a Magyar Intézet könyvtárosa volt. 1936-1945 között az Eötvös József Collegium magyar tanára volt. 1937-1943 között a Pester Lloyd című német nyelvű napilap irodalmi, majd kulturális rovatvezetője volt. 1945-ben a budapesti egyetem magántanára és a Magyar Írók Szövetsége alapító tagja. 1945-1947 között a Nemzeti Parasztpárt tagjaként vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1945-1948 között az Eötvös József Collegium igazgatója volt. 1945-1950 között a Nemzeti Parasztpárt tagja volt. 1948-1950 között a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa volt. 1950-től nyugdíjba vonulásáig – 1971-ig – az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főosztályvezetője volt. 1971-ben nyugdíjba vonult. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1988-tól a Veres Péter Társaság tiszteletbeli elnökségi tagja volt. 1994-től a PEN Club tisztteletbeli elnöke volt.

Szobra Zalaegerszegen
Keresztury Dezső sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/2-1-109.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arany János (tanulmány, 1937, 1971)
  • Balaton (tanulmány, 1940)
  • Helyünk a világban (tanulmány, 1946)
  • A magyar irodalom képeskönyve (szerkesztette, 1956)
  • Dunántúli hexameterek 1946-1956 (versek, 1956, 1974)
  • Lassul a szél (szonettek, 1957)
  • A német elbeszélés mesterei (szerkesztette, 1957)
  • A német líra kincsesháza (szerkesztette, 1959)
  • A magyar zenetörténet képeskönyve (szerkesztette Vécsey Jenővel és Falvay Zoltánnal, 1960)
  • Német költők antológiája (szerkesztette, 1963)
  • Emberi nyelven. Keresztury Dezső versei 1930-1965 (versek, 1965)
  • "S mi vagyok én...?", Arany János 1817-1856 (tanulmány, 1967)
  • Európai pillanatok (versek Gink Károly fotóira, 1968)
  • "S két szó között a hallgatás". Magyar íróarcképek (esszék, 1970)
  • Örökség (esszék, 1970)
  • A szépség haszna (tanulmány, 1973)
  • Balaton (fotóalbum; kísérőszöveg Balla Demeter felvételeihez, 1974)
  • Így élt Arany János (1974)
  • Arany és az MTA (1975)
  • Égő türelem (versek, 1975)
  • A magyar opera- és balettszcenika (Staud Gézával és Fülöp Zoltánnal, 1975)
  • Nyitott kör (versek, 1976)
  • Változatok Bartók színpadi műveire (versek Gink Károly fotóira, 1976)
  • Válogatott versek (válogatott versek, 1979)
  • Így éltem (versek, 1979)
  • A viaskodás szonettjeiből (versek, 1979)
  • Hat tétel a nyelvről (versek, 1979)
  • Istenek játékában (versek, 1981)
  • Híres magyar könyvtárak (Gyarmathy László fényképeivel, 1982)
  • Pásztor (versek, 1982)
  • A kedves után. Egy verses napló töredékei (1984)
  • Állandóság a változásban (versek, 1984)
  • Árnyak nyomában. Válogatott színikritikák (tanulmányok, 1984)
  • A magyar önismeret útja (esszé, 1985)
  • "Csak hangköre más." Arany János, 1857-1882 (tanulmány, 1987)
  • Babits. Levelek, tanulmányok, emlékek (1988)
  • Kapcsolatok (1988)
  • Határok, frontok (versek, 1989)
  • Mindvégig. Arany János 1817-1882 (1990)
  • "S mik vagyunk mi?" (esszék, 1992)
  • Emlékezéseim. Szülőföldeim (emlékezés, 1993)
  • Nehéz méltóság (dráma, 1993)
  • Féktelen idő (versek, 1994)
  • Valaki tenyerén (versek, 1995)
  • Válogatott műfordítások (1997)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található.
  • Iskolát neveztek el róla a X. kerületben.
  • Szobra áll Zalaegerszegen.
  • A zalaegerszegi Általános Művelődési Központ 2007 óta Keresztury Dezső nevét viseli.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gyászjelentése
  2. Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf Kiadó, 1997
  3. Születési anyakönyvi kivonata

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf Kiadó, 1997

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztury Dezső témájú médiaállományokat.


Elődje:
gróf Teleki Géza
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
1945. november 15. – 1947. március 14.
Utódja:
Ortutay Gyula