Darvas József (író)
Darvas József (született Dumitrás József, Orosháza, 1912. február 10. – Budapest, 1973. december 3.) író, publicista, politikus, a népi írók mozgalmának egyik legjelentősebb tagja.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Apja béres volt, az első világháborúban elesett, anyja mint cseléd nevelte fel 4 gyermekét. Kiskunfélegyházán végezte el az Állami Tanítóképzőt 1932-ben, nevét pedig Dumitrásról Darvasra változtatta, de állást nem kapott, így napszámos, könyvügynök, lapkihordó, kovácssegédmunkás is volt. Korán kapcsolatba került a kommunista diákmozgalommal, majd a népi írók mozgalmával. 1933-ban letartóztatták, 2 hónapot töltött a fogházban, majd hazatoloncolták Orosházára. 5 évig rendőri felügyelet alatt állt. 1934-től újságírói tevékenységet folytatott. 1934-ben a Szabad Írásban megjelent novellája miatt újból letartóztatták. 1936–1937 között szerkesztette Vértes Györggyel a Gondolatot, 1937-ben a Márciusi Front tagja lett. Írt a Válaszba, a Kelet Népébe, 1938-ban a Szabad Szó és 1940–1944 között a Kis Újság munkatársa volt. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében. 1943-ban Erdei Ferenccel együtt kifejtette a népi baloldal álláspontját a balatonszárszói konferencián. 1945-től aktív résztvevője volt a politikai életnek. 1945-től haláláig országgyűlési képviselő volt. 1945-1956 között a Nemzeti Parasztpárt alelnöke, 1947-1956 között több tárca élén állt (1947-: építésügyi, 1950-1951: vallás-és közoktatásügyi, 1951-1953: közoktatásügyi, 1953-1956: népművelési miniszter). Bár magát nyilvánosan is ateistának vallotta, 1950-ben állami nyomásra a Bányai Evangélikus Egyházkerület nemlelkészi elnökévé, egyházkerületi felügyelőjévé tették. Tisztségébe február 21-én iktatták be. Az 1952-es egyházigazgatási átszervezés során a két megmaradt kerület egyike, a Déli Egyházkerület felügyelője lett. Ezt a tisztségét 1972-ig töltötte be, előbb Dezséry László, majd Ordass Lajos, végül Káldy Zoltán püspökök elnöktársaként. 1951-1953-ban, majd 1959-től az újjászervezett Magyar Írószövetség elnöke volt. Az 1956-os forradalom alatt a nyílt utcán kis híján agyonverték. 1957-1959 között a Hunnia Filmstúdió igazgatója volt. Ugyanekkor (1957–1959) szerkesztette a Kortárs című folyóiratot. 1957-ben belépett az MSZMP-be, 1960-tól a Hazafias Népfront alelnöke, 1971-től az Elnöki Tanács tagja volt.
Munkássága [szerkesztés]
Pályáját versekkel kezdte, első verseit 1932-ben közölte a Szivárvány. Első regényei, a Fekete kenyér, Vízkereszttől szilveszterig (mindkettő Budapest, 1934) a falusi nyomort tárgyalják. Országjáró élményeiről szóló riportjai (Országúton, városon, Budapest, 1934) és szociográfiai művei, mint A legnagyobb magyar falu (Budapest, 1937) és az Egy parasztcsalád története (Budapest, 1939) a helyzet tarthatatlanságát ábrázolták. Máról-holnapra (Budapest, 1939) című regényében is a falu társadalmán belüli osztályellentéteket ábrázolja, ezt Szakadék címmel drámává dolgozta át (1943), majd filmforgatókönyvet írt belőle (1956). Patriotizmus és szocialista szemlélet nyilvánul meg történelmi regényeiben, A törökverőben (Budapest, 1938) és a Harangos kútban (Budapest, 1942). 1945 után írt első könyve, a Budapestről szóló Város az ingoványon (Budapest, 1945) egyszerre szociográfia, széppróza, önéletrajz és publicisztika. A Kormos ég (1959) az 1956-os forradalom és szabadságharc tragikus eseményeiért való erkölcsi felelősségről; a Hajnali tűz (1961) az 1950-es évek végi szövetkezeti mozgalom konfliktusairól szól. Részeg eső (Budapest, 1963) című regényében az 1944-es és 1956-os események okait kutatta. Ezt a regényt is átdolgozta színdarabnak, amelyet 1964-ben mutatott be a Nemzeti Színház.
Díjai [szerkesztés]
- Kossuth-érdemrend (második osztály) (1948)
- Kossuth-díj (1956, 1960)
- SZOT-díj (1970)
Művei [szerkesztés]
- Fekete kenyér (regény, Budapest, 1934)
- Vízkereszttől szilveszterig (regény, Budapest, 1934)
- Országom, városom (riport, Budapest, 1934)
- Állomás (regény, Budapest, 1935)
- A legnagyobb magyar falu (szociográfia, Budapest, 1937)
- A törökverő (történelmi regény, Budapest, 1938)
- Egy parasztcsalád története (szociográfia, Budapest, 1939)
- Máról-holnapra (regény, Budapest, 1939)
- Elindult szeptemberben (önéletrajzi regény, Budapest, 1940)
- Harangos kút (történelmi regény, Budapest, 1942)
- Szakadék (dráma, 1943)
- Város az ingoványon (szociográfia, széppróza, önéletrajz, publicisztika, Budapest, 1945)
- Új népért, új kultúráért (Budapest, 1956)
- Kormos ég (dráma, 1959)
- Akiket a pacsirta elkísér (filmforgatókönyv, 1959)
- A harminckilences dandár (filmforgatókönyv, 1960)
- Hajnali tűz (dráma, 1961)
- Légy jó mindhalálig (filmforgatókönyv, 1961)
- Részeg eső (regény, Budapest, 1963)
- Az író vizsgája (tanulmányok, Budapest, 1968)
- Zrínyi (dráma, Budapest, 1968)
- Októberi köd (regény, Budapest, 1970)
- A térképen nem található – Pitypang (színművek, Budapest, 1974)
Források [szerkesztés]
- Ki kicsoda a Magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-86071-0-6
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Életrajza az 56-os Intézet honlapján
- Életrajza a MEK-ben
Külső hivatkozás [szerkesztés]
- Magyar írók
- Magyar újságírók
- Magyar forgatókönyvírók
- Magyarország miniszterei
- Magyarország vallás- és közoktatásügyi miniszterei
- Nemzeti Parasztpárt-tagok
- MSZMP-tagok
- Országgyűlési képviselők (Nemzeti Parasztpárt)
- Országgyűlési képviselők (MSZMP)
- Országgyűlési képviselők (1945–1947)
- Országgyűlési képviselők (1947–1949)
- Országgyűlési képviselők (1949–1953)
- Országgyűlési képviselők (1953–1958)
- Országgyűlési képviselők (1958–1963)
- Országgyűlési képviselők (1963–1967)
- Országgyűlési képviselők (1967–1971)
- Országgyűlési képviselők (1971–1975)
- Kossuth-díjasok
- Orosháziak
- Nevet változtatott személyek
- A Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjai
- Evangélikus magyarok
- 1912-ben született személyek
- 1973-ban elhunyt személyek

