Tost Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bányavölgyi Tost Gyula (Bányavölgy, 1846. november 16.Budapest, 1929. október 24.), országgyűlési képviselő, vallás-és közoktatásügyi miniszter. 1890. december 31-én testvérével, Károllyal együtt megkapta a magyar nemesi címet.[1]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután a jogot elvégezte, 1871-ben kincstári ügyész lett. 1872 és 1878 között országgyűlési képviselő, majd 1887-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium osztálytanácsosa volt. 1892-ben miniszteri tanácsossá és királyi közalapítványi igazgatóvá nevezték ki. 1906. március 6-ától 1906. április 8-áig vallás- és közoktatásügyi miniszter. Végül a ceglédi kerület gazdászati közalapítvány főtisztje.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tost József (1745–?) császári kertész, kertépítőként a schönnbrunni kastély parkját tervezte, 4 fia volt, Antal, Károly és Vencel József nádor szolgálatába állt, míg Tost Albert császári kertészként nyert alkalmazást a bécsi udvarnál, ahol édesapja munkáját folytathatta.

  • Tost Antal: a Budai Királyi Vár királyi kertésze. 1849-ben a várostrom alatt kolerában halt meg.
  • Tost Vencel: a „Nádorkert” kertésze (ez a mai Lágymányoson, a Budafoki út, Hengermalom utca, a Duna és a vasúti töltés között volt egykor).
  • Tost Károly: az alcsúti kastély és a Margit-sziget kertésze, 1852-ig él. Munkáját fia, József folytatta.
  • Tost Ferenc (Temesvár, 1875. - Budapest, 1933. október 26.), kertész, a Magyar Kereskedő Kertészek Országos Szövetségének megalapítója, 1913–24-ben kiadta A Magyar Kereskedő Kertész c. szaklapot. Megindította a Tost Kertészeti Hirdetője c. lapját (1920–1949).
  • Tost Gyula (1903. – Budapest, 1944. október 15.), Tost László fia, repülő alezredes,Horthy Miklós kormányzó szárnysegédje, Ambrózy mellett a Kiugrási Iroda vezetője, a német megszállás napján öngyilkosságot követett el. (A német megszállók megpróbálták megmenteni, hogy kihallgathassák, a temetésén mindenesetre két egymás melletti fejseb nyoma látszott a kötés alatt.) Tost Gyula életdrámája Kovács András Októberi vasárnap c. játékfilmjének alapja.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kempelen Béla: Magyar nemes családok