Mark Twain

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

   
Mark Twain
Ha felismerjük végre, hogy minden ember őrült, egy csapásra világossá válik előttünk minden rejtély.
   
Mark Twain

– Mark Twain[1]

Samuel Langhorne Clemens
Született:
1835. november 30.
Florida, Missouri, USA
Meghalt:
1910. április 21.
Redding, Connecticut
Nemzetisége
amerikai
Művésznév
Mark Twain
Ismert
iró

Mark Twain, eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens (1835. november 30. – 1910. április 21.) amerikai író.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Egyszerű családban, Jane Lampton Clemens és John Marshall Clemens ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot. A család igyekezett tisztes egisztenciát teremteni, de az idők folyamán egyre jobban elszegényedtek, 1842-ben egyetlen rabszolgájukat, Jennyt is el kellett adniuk.

Amikor Samuel 13 éves volt, meghalt édesapja. A fiú a Missouri Courier-nál kezdett dolgozni, Orion nevű bátyja pedig megvette a Hannibal Journal című lapot. Ebben jelent meg Samuel első rövid cikke. 18 éves koráig Samuel a családjával Hannibalban, egy Mississippi-parti községben élt. Eleinte a bátyja újságjánál dolgozott, majd később San Franciscoban a Morning Call-nál és a Californian-nál. 1852-től utazó tudósítóként több cikket írt a bátyja lapjának Philadelphiából, New Yorkból és Washingtonból. 1855-től Clemens St-Lousiban élt, és egy folyami gőzhajón dolgozott. 1857-ben elkezdte az ezirányú képesítés megszerzését, 1859-ben sikerrel végzett. 1861-ben tagja lett a helybeli szabadkőműves páholynak. Az amerikai polgárháború kitörése 1861-ben a munkanélküliséget hozta Clemensnek. Két hetes katonáskodás után, melyet a Missouri State Guard-nál töltött, Orion fivérével együtt Nyugatra indult és Nevadában aranyásóként dolgoztak. Mivel nem jártak sikerrel, 1862-ben visszetért az újságíráshoz, ezúttal a nevadai Virginia City Territorial Enterprise riportereként.

A Mark Twain álnevet először 1863. február 3-án használta. (Az álnév a hajósnyelvből jön és a mélységmérő rúdon a második vonást jelenti. Hajósinasként gyakran kiabálta hátra az orrban mért vízmélységet.) 1864-ben Twain San Franciscoba költözött, majd ismét Nevadába, vissza Kaliforniába, Hawaiiba és megint Nevadába. Közben rövid ideig tudósítóként dolgozott Európában és a Közel-Keleten.

A szélesebb körű elismerést az 1865-ben megjelent Jim Smiley and His Jumping Frog történet hozta meg. Ezután profi előadóként járta az országot és New York-i lapoknak kezdett írni. 1870-ben feleségül vette Olivia Langdont. 1871-ben Hartfordban (Connecticut) telepedett le, ahol tizenhét évig élt sikeres íróként. Közvetlen szomszédja Harriet Beecher Stowe volt, aki komoly hatást gyakorolt az írónak a rabszolgaságról vallott nézeteire. Ebben a korszakban jelentek meg legjobb művei: Tom Sawyer kalandjai, Élet a Mississippin és a Huckleberry Finn kalandjai. 1874-ben Mark Twain egy Remington-írógépet vásárolt és a Tom Sawyer kalandjai volt az első olyan könyv a világon, amelynek a kéziratát az író írógéppel készítette. 1891-ben ismét Európába utazott, ahol kilenc évet maradt.

Dombormű Mark Twain sírján, Elmira, NY
Dombormű Mark Twain sírján, Elmira, NY

Twain első üzleti próbálkozása 1869-ben történt, amikor részesedést szerzett a Buffalo Express lapban. A saját könyvei mellett anyagi sikert jelentett a Charles L. Webster & Co. könyvkiadó, amely Ulysses S. Grant tábornok (később elnök) életrajzát adta ki. 1894-ben egy nyomdai vállalkozása csődbe jutott, ezért az anyagi ügyeinek a rendbehozatalára felolvasó körútra indult. Az utazás alatt meghalt Twain Suzy nevű lánya. Twain szerencséjére a Standard Oil alelnöke, Henry Huttleston Rogers, kész volt Twaint átsegíteni az anyagi nehézségeken. Twain négy gyermeke közül három idő előtt halt meg; feleségét is elvesztette. Mark Twain 1910-ben ünnepelt hírességként halt meg. Életműve sok amerikai íróra hatással volt. Ernest Hemingway mondta róla: „Az egész amerikai irodalom Mark Twain egyetlen könyvéből ered, a Huckleberry Finn-ből ... Előtte semmi sem volt. Azóta sem írtak ilyen jót.”

[szerkesztés] Művei

  • (1867) The Celebrated Jumping Frog of Calaveras County
  • (1868) General Washington's Negro Body-Servant
  • (1868) My Late Senatorial Secretaryship
  • (1869) The Innocents Abroad
  • (1871) Mark Twain's (Burlesque) Autobiography and First Romance
  • (1872) Roughing It
  • (1873) The Gilded Age: A Tale of Today
  • (1875) Sketches New and Old
  • (1876) Old Times on the Mississippi
  • (1876) The Adventures of Tom Sawyer (Tom Sawyer kalandjai)
  • (1877) A True Story and the Recent Carnival of Crime
  • (1878) Punch, Brothers, Punch! and other Sketches
  • (1880) A Tramp Abroad
  • (1880) 1601: Conversation, as it was by the Social Fireside, in the Time of the Tudors
  • (1882) The Prince and the Pauper (Koldus és királyfi])
  • (1883) Life on the Mississippi (Élet a Mississippin])
  • (1884) Adventures of Huckleberry Finn (Huckleberry Finn kalandjai)
  • (1889) A Connecticut Yankee in King Arthur's Court (Egy jenki Arthur király udvarában])
  • (1892) The American Claimant
  • (1892) Merry Tales
  • (1893) The £1,000,000 Bank Note and Other New Stories (Az egymillió fontos bankjegy és egyéb történetek)
  • (1894) Tom Sawyer Abroad
  • (1894) Pudd'n'head Wilson (Puddingfejű Wilson)
  • (1896) Tom Sawyer, Detective (Tom Sawyer mint detektív)
  • (1896) Personal Recollections of Joan of Arc (Jeanne d'Arc])
  • (1897) How to Tell a Story and other Essays
  • (1897) Following the Equator (Utazás az Egyenlítő körül)
  • (1900) The Man That Corrupted Hadleyburg (A lóvátett város])
  • (1901) Edmund Burke on Croker and Tammany
  • (1902) A Double Barrelled Detective Story
  • (1904) A Dog's Tale
  • (1905) King Leopold's Soliloquy
  • (1905) The War Prayer
  • (1906) The $30,000 Bequest and Other Stories
  • (1906) What Is Man?
  • (1907) Christian Science
  • (1907) A Horse's Tale
  • (1907) Is Shakespeare Dead?
  • (1909) Captain Stormfield's Visit to Heaven
  • (1909) Letters from the Earth
  • (1910) Queen Victoria's Jubilee
  • (1916) The Mysterious Stranger
  • (1924) Mark Twain's Autobiography (Mark Twain önéletrajza])
  • (1995) The Bible According to Mark Twain: Writings on Heaven, Eden, and the Flood

[szerkesztés] Magyar fordítások

Zárójelben a műveknek a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható teljes szövege.

  • Ádám és Éva naplója MEK
  • A titokzatos idegen
  • Az aranykor
  • Egy jenki Arthur király udvarában MEK
  • Elbeszélések
  • Élet a Missisippin MEK
  • Huckleberry Finn kalandjai MEK
  • Jámbor lelkek külföldön
  • Jeanne D'Arc MEK
  • Koldus és királyfi MEK
  • A lóvátett város MEK
  • Megszelídítem a kerékpárt MEK
  • Önéletrajz MEK
  • Puddingfejű Wilson
  • Tom Sawyer kalandjai MEK
  • Tom Sawyer mint detektív – Tom Sawyer léghajón
  • Utazás az Egyenlítő körül
  • Útirajzok

[szerkesztés] Magyar fordítói

  • Bartos Tibor

[szerkesztés] Idézetek

  • „Az igazság a legértékesebb kincsünk, úgyhogy takarékoskodni kell vele.”
  • „Sose halaszd holnapra, amit holnapután is megtehetsz.”
  • „A halálomról szóló híresztelések nagymértékben túlzottak.”
  • „Ha dühös vagy, számolj négyig; ha nagyon dühös vagy, káromkodj.”
  • „Kevés olyan bosszantó és elviselhetetlen dolog van a világon, mint valaki másnak a jó példája.”
  • „A legjobb módszer önmagunk felvidítására, ha felvidítunk valaki mást.”
  • „Az élet sokkal, de sokkal boldogabb lenne, ha 80 évesen születnénk, és onnan közelítenénk fokozatosan a 18 felé.”
  • „Hatvan évvel ezelőtt az optimista és a bolond még nem volt azonos értelmű kifejezés. Ebben a tekintetben nagyobb a változás, mint a tudományban és a találmányokban.”
  • „Időnként elmegyek az orvoshoz, és megvizsgáltatom vele magam, mert az orvos is élni akar. Aztán elmegyek a gyógyszertárba, és kiváltom az orvosságot, mert a patikus is élni akar. Aztán a gyógyszert a csatornába öntöm - mert én is élni akarok!”
  • „Egyszer egy tucat barátomnak küldtem táviratot ezzel a szöveggel: „Menekülj – mindent lelepleztek”. Mindannyian azonnal eltűntek.”
  • „Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned.”
  • „Mindig legyél tisztességes! Ez majd sok embernek örömet okoz, a többi pedig megdöbben.”

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ Hogyan viselkedjünk másokkal rendesen, vál. és szerk. VÁGÓ Gy. Zsuzsanna, Szada, Kassák, 2003, ISBN 9639100811 (Bölcsességek kincsestára, 16), 60.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Mark Twain témájú médiaállományokat.
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Mark Twain témában.

Személyes eszközök