Mark Twain

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

„ Ha felismerjük végre, hogy minden ember őrült, egy csapásra világossá válik előttünk minden rejtély. ”

– Mark Twain[1]
Samuel Langhorne Clemens
Beckwith Twain.jpg
Született Florida, Missouri, USA
1835. november 30.
Elhunyt Redding, Connecticut
1910. április 21.
Nemzetisége amerikai
Beceneve iró

Mark Twain, eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens (1835. november 30. – 1910. április 21.) amerikai író.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Egyszerű családban, Jane Lampton Clemens és John Marshall Clemens ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot. A család igyekezett tisztes egzisztenciát teremteni, de az idők folyamán egyre jobban elszegényedtek, 1842-ben egyetlen rabszolgájukat, Jennyt is el kellett adniuk.

Amikor Samuel 13 éves volt, meghalt édesapja. A fiú a Missouri Courier-nál kezdett dolgozni, Orion nevű bátyja pedig megvette a Hannibal Journal című lapot. Ebben jelent meg Samuel első rövid cikke. 18 éves koráig Samuel a családjával Hannibalban, egy Mississippi-parti községben élt. Eleinte a bátyja újságjánál dolgozott, majd később San Franciscoban a Morning Call-nál és a Californian-nál. 1852-től utazó tudósítóként több cikket írt a bátyja lapjának Philadelphiából, New Yorkból és Washingtonból. 1855-től Clemens St-Lousiban élt, és egy folyami gőzhajón dolgozott. 1857-ben elkezdte az ezirányú képesítés megszerzését, 1859-ben sikerrel végzett. 1861-ben tagja lett a helybeli szabadkőműves páholynak. Az amerikai polgárháború kitörése 1861-ben a munkanélküliséget hozta Clemensnek. Két hetes katonáskodás után, melyet a Missouri State Guard-nál töltött, Orion fivérével együtt Nyugatra indult és Nevadában aranyásóként dolgoztak. Mivel nem jártak sikerrel, 1862-ben visszatért az újságíráshoz, ezúttal a nevadai Virginia City Territorial Enterprise riportereként.

A Mark Twain álnevet először 1863. február 3-án használta. (Az álnév a hajósnyelvből jön és a mélységmérő rúdon a második vonást jelenti. Hajósinasként gyakran kiabálta hátra az orrban mért vízmélységet.) 1864-ben Twain San Franciscóba költözött, majd ismét Nevadába, vissza Kaliforniába, Hawaiiba és megint Nevadába. Közben rövid ideig tudósítóként dolgozott Európában és a Közel-Keleten.

A szélesebb körű elismerést az 1865-ben megjelent Jim Smiley and His Jumping Frog történet hozta meg. Ezután profi előadóként járta az országot és New York-i lapoknak kezdett írni. 1870-ben feleségül vette Olivia Langdont. 1871-ben Hartfordban (Connecticut) telepedett le, ahol tizenhét évig élt sikeres íróként. Közvetlen szomszédja Harriet Beecher Stowe volt, aki komoly hatást gyakorolt az írónak a rabszolgaságról vallott nézeteire. Ebben a korszakban jelentek meg legjobb művei: Tom Sawyer kalandjai, Élet a Mississippin és a Huckleberry Finn kalandjai. 1874-ben Mark Twain egy Remington-írógépet vásárolt és a Tom Sawyer kalandjai volt az első olyan könyv a világon, amelynek a kéziratát az író írógéppel készítette. 1891-ben ismét Európába utazott, ahol kilenc évet maradt.

Dombormű Mark Twain sírján, Elmira, NY

Twain első üzleti próbálkozása 1869-ben történt, amikor részesedést szerzett a Buffalo Express lapban. A saját könyvei mellett anyagi sikert jelentett a Charles L. Webster & Co. könyvkiadó, amely Ulysses S. Grant tábornok (később elnök) életrajzát adta ki. 1894-ben egy nyomdai vállalkozása csődbe jutott, ezért az anyagi ügyeinek a rendbehozatalára felolvasó körútra indult. Az utazás alatt meghalt Twain Suzy nevű lánya. Twain szerencséjére a Standard Oil alelnöke, Henry Huttleston Rogers, kész volt Twaint átsegíteni az anyagi nehézségeken. Twain négy gyermeke közül három idő előtt halt meg; feleségét is elvesztette. Mark Twain 1910-ben ünnepelt hírességként halt meg. Életműve sok amerikai íróra hatással volt. Ernest Hemingway mondta róla: „Az egész amerikai irodalom Mark Twain egyetlen könyvéből ered, a Huckleberry Finn-ből … Előtte semmi sem volt. Azóta sem írtak ilyen jót.”

[szerkesztés] Művei

  • (1867) The Celebrated Jumping Frog of Calaveras County
  • (1868) General Washington's Negro Body-Servant
  • (1868) My Late Senatorial Secretaryship
  • (1869) The Innocents Abroad
  • (1871) Mark Twain's (Burlesque) Autobiography and First Romance
  • (1872) Roughing It
  • (1873) The Gilded Age: A Tale of Today
  • (1875) Sketches New and Old
  • (1876) Old Times on the Mississippi
  • (1876) The Adventures of Tom Sawyer (Tom Sawyer kalandjai)
  • (1877) A True Story and the Recent Carnival of Crime
  • (1878) Punch, Brothers, Punch! and other Sketches
  • (1880) A Tramp Abroad
  • (1880) 1601: Conversation, as it was by the Social Fireside, in the Time of the Tudors
  • (1882) The Prince and the Pauper (Koldus és királyfi])
  • (1883) Life on the Mississippi (Élet a Mississippin])
  • (1884) Adventures of Huckleberry Finn (Huckleberry Finn kalandjai)
  • (1889) A Connecticut Yankee in King Arthur's Court (Egy jenki Arthur király udvarában])
  • (1892) The American Claimant
  • (1892) Merry Tales
  • (1893) The £1,000,000 Bank Note and Other New Stories (Az egymillió fontos bankjegy és egyéb történetek)
  • (1894) Tom Sawyer Abroad
  • (1894) Pudd'n'head Wilson (Puddingfejű Wilson)
  • (1896) Tom Sawyer, Detective (Tom Sawyer mint detektív)
  • (1896) Personal Recollections of Joan of Arc (Jeanne d'Arc])
  • (1897) How to Tell a Story and other Essays
  • (1897) Following the Equator (Utazás az Egyenlítő körül)
  • (1900) The Man That Corrupted Hadleyburg (A lóvátett város])
  • (1901) Edmund Burke on Croker and Tammany
  • (1902) A Double Barrelled Detective Story
  • (1904) A Dog's Tale
  • (1905) King Leopold's Soliloquy
  • (1905) The War Prayer
  • (1906) The $30,000 Bequest and Other Stories
  • (1906) What Is Man?
  • (1907) Christian Science
  • (1907) A Horse's Tale
  • (1907) Is Shakespeare Dead?
  • (1909) Captain Stormfield's Visit to Heaven
  • (1909) Letters from the Earth
  • (1910) Queen Victoria's Jubilee
  • (1916) The Mysterious Stranger
  • (1924) Mark Twain's Autobiography (Mark Twain önéletrajza])
  • (1995) The Bible According to Mark Twain: Writings on Heaven, Eden, and the Flood

[szerkesztés] Magyar fordítások

Zárójelben a műveknek a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható teljes szövege.

  • Ádám és Éva naplója MEK
  • A titokzatos idegen
  • Az aranykor
  • Az egymillió fontos bankjegy és egyéb írások MEK
  • Egy jenki Arthur király udvarában MEK
  • Elbeszélések
  • Élet a Missisippin MEK
  • Huckleberry Finn kalandjai MEK
  • Jámbor lelkek külföldön
  • Jeanne D'Arc MEK
  • Koldus és királyfi MEK
  • A lóvátett város MEK
  • Megszelídítem a kerékpárt MEK
  • Önéletrajz MEK
  • Puddingfejű Wilson
  • Tom Sawyer kalandjai MEK
  • Tom Sawyer mint detektív – Tom Sawyer léghajón
  • Utazás az Egyenlítő körül
  • Útirajzok

[szerkesztés] Magyar fordítói

  • Bartos Tibor

[szerkesztés] Idézetek

  • „Az igazság a legértékesebb kincsünk, úgyhogy takarékoskodni kell vele.”
  • „Sose halaszd holnapra, amit holnapután is megtehetsz.”
  • „A halálomról szóló híresztelések nagymértékben túlzottak.”
  • „Ha dühös vagy, számolj négyig; ha nagyon dühös vagy, káromkodj.”
  • „Kevés olyan bosszantó és elviselhetetlen dolog van a világon, mint valaki másnak a jó példája.”
  • „A legjobb módszer önmagunk felvidítására, ha felvidítunk valaki mást.”
  • „Az élet sokkal, de sokkal boldogabb lenne, ha 80 évesen születnénk, és onnan közelítenénk fokozatosan a 18 felé.”
  • „Hatvan évvel ezelőtt az optimista és a bolond még nem volt azonos értelmű kifejezés. Ebben a tekintetben nagyobb a változás, mint a tudományban és a találmányokban.”
  • „Időnként elmegyek az orvoshoz, és megvizsgáltatom vele magam, mert az orvos is élni akar. Aztán elmegyek a gyógyszertárba, és kiváltom az orvosságot, mert a patikus is élni akar. Aztán a gyógyszert a csatornába öntöm - mert én is élni akarok!”
  • „Egyszer egy tucat barátomnak küldtem táviratot ezzel a szöveggel: „Menekülj – mindent lelepleztek”. Mindannyian azonnal eltűntek.”
  • „Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned.”
  • „Mindig legyél tisztességes! Ez majd sok embernek örömet okoz, a többi pedig megdöbben.”

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ Hogyan viselkedjünk másokkal rendesen, vál. és szerk. VÁGÓ Gy. Zsuzsanna, Szada, Kassák, 2003, ISBN 963-9100-81-1 (Bölcsességek kincsestára, 16), 60.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mark Twain témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Mark Twain témában.

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Mark_Twain”