Mark Twain

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
„ Ha felismerjük végre, hogy minden ember őrült, egy csapásra világossá válik előttünk minden rejtély. ”

– Mark Twain[1]
Samuel Langhorne Clemens
Beckwith Twain.jpg
Született Florida, Missouri, USA
1835. november 30.
Elhunyt Redding, Connecticut
1910. április 21. (74 évesen)
Nemzetisége amerikai

Mark Twain, eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens (1835. november 30. – 1910. április 21.) amerikai író, újságíró, humorista.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Szegény, de a kor fogalmai szerint előkelő családba született: anyja, Jane Lampton és apja, John Marshall Clemens révén is olyan ír-angol felmenőkkel rendelkezett, akik már a függetlenségi háború előtt letelepedtek az Újvilágban. A házaspár hét gyermeke közül Samuel volt a hatodik. Testvérei közül három még gyerekkorában meghalt, csak Orion (1825–1897), Henry (1838–1858) és Pamela (1827–1904) érte meg a felnőttkort.[2] A család igyekezett tisztes egzisztenciát teremteni, de az idők folyamán egyre jobban elszegényedtek, 1842-ben egyetlen rabszolgájukat, Jennyt is el kellett adniuk.

Amikor Samuel 13 éves volt, meghalt az édesapja. A fiú a Missouri Courier-nál kezdett dolgozni, Orion nevű bátyja pedig megvette a Hannibal Journal című lapot. Ebben jelent meg Samuel első rövid cikke. 18 éves koráig Samuel a családjával Hannibalban, egy Mississippi-parti községben élt. Eleinte a bátyja újságjánál dolgozott, majd később San Franciscóban, a Morning Call-nál és a Californian-nél. 1852-től utazó tudósítóként több cikket írt a bátyja lapjának Philadelphiából, New Yorkból és Washingtonból.

1855-től Clemens St. Louisban élt, és egy folyami gőzhajón dolgozott. 1857-ben elkezdte az ez irányú képesítés megszerzését, 1859-ben sikerrel végzett. 1861-ben tagja lett a helybeli szabadkőműves páholynak.

Az amerikai polgárháború kitörése 1861-ben a munkanélküliséget hozta Clemensnek. Két hetes katonáskodás után, melyet a Missouri State Guard-nál töltött, Orion fivérével Nyugatra indultak, és Nevadában aranyásóként dolgoztak. Mivel nem jártak sikerrel, 1862-ben Clemens visszatért az újságíráshoz, ezúttal a nevadai Virginia City Territorial Enterprise riportereként.

A Mark Twain álnevet először 1863. február 3-án használta. Az álnév egy folyami hajós szakkifejezés, helyesen írva mark two, és a mélységmérő rúdon a második vonást jelentette: ez volt a minimális mélység a gőzös biztonságos haladásához.[3] 1864-ben Twain San Franciscóba költözött, majd ismét Nevadába, vissza Kaliforniába, Hawaii-ra és megint Nevadába. Közben rövid ideig tudósítóként dolgozott Európában és a Közel-Keleten.

A szélesebb körű elismerést az 1865-ben megjelent Jim Smiley and His Jumping Frog történet hozta meg. Ezután profi előadóként járta az országot és New York-i lapoknak kezdett írni.

1870-ben feleségül vette Olivia Langdont. 1871-ben Hartfordban (Connecticut) telepedett le, ahol tizenhét évig élt sikeres íróként. Közvetlen szomszédja Harriet Beecher Stowe volt, aki komoly hatást gyakorolt az írónak a rabszolgaságról vallott nézeteire. Ebben a korszakban jelentek meg legjobb művei: Tom Sawyer kalandjai, Élet a Mississippin és a Huckleberry Finn kalandjai.

1874-ben Mark Twain egy Remington-írógépet vásárolt és a Tom Sawyer kalandjai volt az első olyan könyv a világon, amelynek a kéziratát az író írógéppel készítette. 1891-ben ismét Európába utazott, ahol kilenc évet maradt.

Dombormű Mark Twain sírján, Elmira, NY

Mark Twain első üzleti próbálkozása 1869-ben volt, amikor részesedést szerzett a Buffalo Express lapban. A saját könyvei mellett anyagi sikert jelentett a Charles L. Webster & Co. könyvkiadó, amely Ulysses S. Grant tábornok (később elnök) életrajzát adta ki. 1894-ben egy nyomdai vállalkozása csődbe jutott, ezért az anyagi ügyeinek a rendbehozatalára felolvasó körútra indult. Az utazás alatt meghalt Suzy nevű lánya. Szerencsére Henry Huttleson Rogers, a Standard Oil alelnöke kész volt az írót átsegíteni az anyagi nehézségeken, akinek négy gyermeke közül három idő előtt halt meg, a feleségét is elvesztette.

Mark Twain ünnepelt hírességként halt meg. Életműve sok amerikai íróra hatással volt. Ernest Hemingway mondta róla:

"Az egész amerikai irodalom Mark Twain egyetlen könyvéből ered, a Huckleberry Finn-ből … Előtte semmi sem volt. Azóta sem írtak ilyen jót."

Művei [szerkesztés]

  • (1867) The Celebrated Jumping Frog of Calaveras County
  • (1868) General Washington's Negro Body-Servant
  • (1868) My Late Senatorial Secretaryship
  • (1869) The Innocents Abroad
  • (1871) Mark Twain's (Burlesque) Autobiography and First Romance
  • (1872) Roughing It
  • (1873) The Gilded Age: A Tale of Today
  • (1875) Sketches New and Old
  • (1876) Old Times on the Mississippi
  • (1876) The Adventures of Tom Sawyer (Tom Sawyer kalandjai)
  • (1877) A True Story and the Recent Carnival of Crime
  • (1878) Punch, Brothers, Punch! and other Sketches
  • (1880) The Awful German Language
  • (1880) A Tramp Abroad
  • (1880) 1601: Conversation, as it was by the Social Fireside, in the Time of the Tudors
  • (1882) Advice to Youth
  • (1882) The Prince and the Pauper (Koldus és királyfi])
  • (1883) Life on the Mississippi (Élet a Mississippin])
  • (1884) Adventures of Huckleberry Finn (Huckleberry Finn kalandjai)
  • (1889) A Connecticut Yankee in King Arthur's Court (Egy jenki Arthur király udvarában])
  • (1892) The American Claimant
  • (1892) Merry Tales
  • (1893) The £1,000,000 Bank Note and Other New Stories (Az egymillió fontos bankjegy és egyéb történetek)
  • (1894) Tom Sawyer Abroad
  • (1894) Pudd'n'head Wilson (Puddingfejű Wilson)
  • (1896) Tom Sawyer, Detective (Tom Sawyer mint detektív)
  • (1896) Personal Recollections of Joan of Arc (Jeanne d'Arc])
  • (1897) How to Tell a Story and other Essays
  • (1897) Following the Equator (Utazás az Egyenlítő körül)
  • (1898) Concerning the Jews
  • (1900) The Man That Corrupted Hadleyburg (A lóvátett város])
  • (1901) Edmund Burke on Croker and Tammany
  • (1902) A Double Barrelled Detective Story
  • (1902) The Belated Russian Passport
  • (1904) A Dog's Tale
  • (1905) King Leopold's Soliloquy
  • (1905) The War Prayer
  • (1906) The $30,000 Bequest and Other Stories
  • (1906) What Is Man?
  • (1907) Christian Science
  • (1907) A Horse's Tale
  • (1907) Is Shakespeare Dead?
  • (1909) Captain Stormfield's Visit to Heaven
  • (1909) Letters from the Earth
  • (1910) Queen Victoria's Jubilee
  • (1916) The Mysterious Stranger
  • (1924) Mark Twain's Autobiography (Mark Twain önéletrajza])
  • (1995) The Bible According to Mark Twain: Writings on Heaven, Eden, and the Flood

Magyar fordítások [szerkesztés]

  • Ádám és Éva naplója
  • A titokzatos idegen
  • Az aranykor
  • Az egymillió fontos bankjegy és egyéb írások
  • Egy jenki Arthur király udvarában
  • Elbeszélések
  • Élet a Missisippin
  • Huckleberry Finn kalandjai
  • Jámbor lelkek külföldön
  • Jeanne D'Arc
  • Koldus és királyfi
  • A lóvátett város
  • Megszelídítem a kerékpárt
  • Önéletrajz
  • Puddingfejű Wilson
  • Tom Sawyer kalandjai
  • Tom Sawyer mint detektív – Tom Sawyer léghajón
  • Utazás az Egyenlítő körül
  • Útirajzok

Magyar fordítói [szerkesztés]

Hivatkozások [szerkesztés]

  1. ↑ Hogyan viselkedjünk másokkal rendesen, vál. és szerk. VÁGÓ Gy. Zsuzsanna, Szada, Kassák, 2003, ISBN 963-9100-81-1 (Bölcsességek kincsestára, 16), 60.
  2. ↑ Mark Twain családfája. (Hozzáférés: 2011. április 7.)
  3. ↑ Török. Mark Twain világa, 49. o 


Felhasznált irodalom [szerkesztés]

  • Török András: Mark Twain világa. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1982. ISBN 963-07-2575-4

További információk [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mark Twain témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Mark Twain témában.

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mark_Twain&oldid=13360391”