Egy jenki Arthur király udvarában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy jenki Arthur király udvarában
Mark Twain - Egy jenki Arthur király udvarában című regény borítója.JPG
A regény borítója
Szerző Mark Twain
Eredeti cím A Connecticut Yankee in King Arthur's Court
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol
Műfaj Történelmi regény
Kiadás
Fordító Réz Ádám
Oldalak száma 330
ISBN 80 00229 3*

Az Egy jenki Arthur király udvarában című regényt Mark Twain írta. Először 1889-ben jelent meg. Eddig összesen három magyar kiadást ért meg.[forrás?]

Főbb tudnivalók a regényről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Műfaj: Történelmi regény
  • Magyar kiadásainak száma: 3
  • Nyelv: Magyar
  • Helyszín: Anglia
  • A történet játszódásának ideje: a 6. század és a 19. század

A regény szereplői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A jenki - egy amerikai fiatalember, aki egy - fejére mért - erős ütés miatt elkábul, és ébredése után a 6. században tér megához
  • Elbeszélő - a jenkivel találkozik egy kiállításon, majd végigolvassa annak történetét
  • Clarence - apród a 6. században, majd a jenki legfőbb bizalmi embere
  • Arthur király - Anglia királya a 6. században
  • Merlin - a király udvari varázslója, a jenki nagy ellensége
  • Ginevra - Arthur felesége
  • Sir Lancelot - a lovagok közül a leghősiesebb
  • Sir Kay - A jenki foglyul ejtője a 6. században
  • Sandy - a jenki felesége a 6. században
  • Morgan le Fay - gonosz és kegyetlen varázslónő
  • Dowley - paraszt

A regény története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történet egy 19. századi amerikai fiatalemberről szól, aki fegyvergyárban dolgozik. Egy verekedésben a fejére mért erős ütéstől egy időre eszméletét veszti és amikor magához tér a 6. századi Angliában, Arthur király korában találja magát. A helyzet egyszerre komikus - maga sem érti hogyan történhetett mindez - szinte gyermeki együgyüséggel viselkednek vele szemben, másrészt veszélyes, hiszen egy lovag fogságába kerül, és hamarosan a kivégzés veszélye fenyegeti. XIX. századi tudása azonban megmenti: megjósol egy napfogyatkozást (megfenyegeti fogvatartóit, hogy "eltünteti a napot"), ettől kezdve a 6. századi emberek mágusként tisztelik. Hamarosan a király első minisztere lesz, és mindenki csak úgy emlegeti: a Főnök. Technikai ismereteit felhasználva modernizálni próbálja az országot. Végső célja a köztársaság államformáját bevezetni Számos technikai és közéleti újítást vezet be. Azonban ő maga továbbra is kívülállónak érzi magát a 6. században. Szembekerül Merlinnel, a király udvari varázslójával, és vereséget mér rá. Ezután kalandot keresni indul egy Sandy nevű szolgálólánnyal, aki később a felesége lesz. Útja során lovagi hírnevet is szerez magának. Hazatérése után ő és Arthur király álruhába öltöznek és vándorútra indulnak. Ám az álruha miatt senki nem ismeri föl őket, és hamarosan fogságba esnek, majd eladják őket rabszolgának. Új szerepüknek köszönhetően a király is megismeri az igazi rabszolgák sorsát és szenvedéseit. Ezek a regény legsötétebb epizódjai. Nem sokkal később a Sir Lancelot vezette lovagok kiszabadítják őket. Három év telik el, ezalatt az ország tovább fejlődik első minisztere jóvoltából. Közben a jenkinek és Sandynak egy kisfia is születik. Hamarosan azonban háború tört ki az országban a király és Lancelot között. A harc során a király is elesik, majd az egyház veszi a kezébe az irányítást és egyházi átok lép érvénybe, amely kiterjed a jenkire is. A jenki és hívei elektromos áram segítségével győzelmet aratnak, ám a jenki ezután Merlin bűbája miatt mély álomba merül, és csak 13 évszázad múlva ébred föl ismét, a jelenben. Történetét kevéssel a halála előtt "elmeséli az írónak", aki maga sem tudja miként vélekedjen annak valóságosságáról.

A történet összegzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mark Twain ebben a regényében a 6. századba viszi vissza az olvasóit, és rendkívül komikusnak, szinte nevetségesnek mutatja be a korszakot. Olvasás közben az olvasó vidámságába némi megdöbbenés is vegyül, hiszen Arthur királyról és a kerekasztal lovagjairól egyáltalán nem a nevetségesség jut az emberek eszébe, hanem a dicsőség, győztes csaták és lovagi tornák. A szerző leírása alapján a 6. században az emberek primitívek, könnyen becsaphatók, nem értenek semmit a körülöttük lévő világból. A jenki a 6. században tartózkodása alatt folyamatosan fejleszti az országot, megpróbálja hasonlóvá tenni a saját századához. A történet végén azonban a háború következtében minden addig elért fejlettség semmivé lesz. A jenki nem sokkal azután, hogy visszatér a jelenbe, meghal.

Filmfeldolgozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy jenki Artúr király udvarában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték
  • 95 perc
  • 1989-ben készült
  • rendező: Mel Damski

Egy ifjú jenki Artúr király udvarában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • színes, magyarul beszélő, kanadai-francia-angol kalandfilm
  • 89 perc
  • 1995-ben készült
  • rendező: Ralph L. Thomas

Időgéppel a lovagkorba[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • színes, amerikai akció-vígjáték
  • 90 perc
  • 1998-ban készült
  • rendező: Roger Young

Gagyi lovag[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • színes, amerikai vígjáték
  • 95 perc
  • 2001-ben készült
  • rendező:Gil Junger

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • [1] - Mark Twainről szóló lap
  • Twain, Mark. Egy jenki Arthur király udvarában, 3. változatlan utánnyomás, OSIRIS Kiadó Kft. (2008)