Schwajda György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schwajda György
2009 2010 schwajda gyorgy.jpg
Születési neve Schwajda György
Született 1943. március 24.
magyar 1919-1946 Kispest
Elhunyt 2010. április 19. (67 évesen)
magyar Kaposvár
Nemzetisége magyar magyar
Gyermekei Schwajda Gergő (1975)
Szülei Schwajda Pál
Auspitz Regina
Foglalkozása drámaíró, dramaturg, színházigazgató
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola
Díjak Szép Ernő-jutalom (1990); Szolnok díszpolgára

Schwajda György az IMDb-n

Schwajda György (Kispest, 1943. március 24.Kaposvár, 2010. április 19.) magyar drámaíró, dramaturg, színházigazgató.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Schwajda Pál és Auspitz Regina gyermekeként született. A diploma megszerzése előtt újságkihordóként, majd segédmunkásként, betanított nyomdászként, díszletmunkásként, világosítóként, tűzoltókészülék-ellenőrként kereste kenyerét. Első darabját, a Bohócot 1966-ban írta, s rögtön megnyerte vele az országos drámapályázatot; a Veszprémi Petőfi Színház mutatta be 1967-ben. Mégis csak évekkel később felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára. Tanárai között volt Nádasdy Kálmán, Gyárfás Miklós, Major Tamás, Fábri Zoltán, Hegedűs Géza, Szinte Gábor, Petrovics Emil. 1973-ban végzett, diplomamunkáját Mesebeli János címen a Békéscsabai Jókai Színház mutatta be.

A Budapesti Katona József Színház, nyitó-évadjában – Ladislav Smocek: Dr. Burke különös délutánja című darabjával közösen – mutatta be a Szent család című egyfelvonásos drámáját. A rendező: Zsámbéki Gábor, a főszereplő Gobbi Hilda volt.[1] (A darab eredetileg háromfelvonásos volt. A rendező ezt javasolta egy felvonásra redukálni. Komoly művészi viták után Schwajda hozzájárult a jelentős változtatáshoz. A bemutatóra azonban nem ment el...[2])

Dramaturgként dolgozott Szolnokon (1973–1978), rövid ideig a budapesti (Hevesi Sándor tér) Nemzeti Színházban (1978) és Szegeden (1979), majd Miskolcon (1979. ősz – 1985. tavasz). A Szolnoki Szigligeti Színházat 1978-ban három hónapig, majd 1985 őszétől 1992 tavaszáig, később 1995 februárjától 2000 szeptemberéig vezette.

Eközben az 1993–1994-es évadot Törőcsik Mari mellett a Művész Színház művészeti igazgatójaként töltötte; a megbukott vállalkozás később Thália Színház néven folytatódott.

1998 őszén az Orbán-kormány kinevezi a Nemzeti Színház építésének miniszteri, majd 1999-től kormánybiztosának. Pályáztatás nélkül Siklós Máriát bízta meg az épület tervezésével. Az építésztársadalom felháborodását követő tervpályázat győztese nem volt hajlandó Siklós tervének csinosítására, így a színházat az építésznő tervei alapján fejezték be, aki ezért Mádl Ferenc köztársasági elnöktől kitüntetést, a Magyar Építész Kamarától elmarasztalást kapott. A Nemzeti Színház Részvénytársaság vezérigazgatója, 2002 májusáig az új Nemzeti Színház első igazgatója volt. 2008-ig nyugdíjas drámaíróként élt.

A kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatói helyére Babarczy László utódaként az önkormányzat csak egy évre nevezte ki Znamenák István színész-rendezőt, majd pályázatot írt ki a poszt betöltésére, melyen Znamenák és Schwajda indultak[3]. Bár pályázatával kapcsolatban merültek fel minőségi kifogások[4], Schwajda György 2008 júliusától haláláig betöltötte a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatói tisztét.

Öntörvényű, életének egyes szakaszaiban magányos művész, színházcsináló volt. Nem csatlakozott egyetlen – sok esetben jelentős – szakmai csoportosuláshoz sem. Pedig számosan voltak – többek között Törőcsik Mari és Garas Dezső – akik csökkenthették volna a távolságot Schwajda és más meghatározó művészek között. Ők kompromisszumot tudtak kötni „mindkét oldal”[Mj. 1] képviselőivel, de közvetíteni nem tudtak, illetve erre irányuló ténykedésük eredménytelen volt. 2010-ben hirtelen szívmegállás végzett vele.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1966-ban feleségül vette Galgóczy Juditot. 1975-ben született meg fia, Gergő.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 75-író; 16-rendező; 3-fordító.[Mj. 2]

Drámaíróként-dramaturgként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bohóc (1966)
  • Mesebeli János (1973)
  • Csoda (1978)
  • Segítség (1978, 1986)
  • Himnusz (1981)
  • A szent család (1984)
  • Mari (1986)
  • Száz év magány (Gabriel García Márquez regénye nyomán)

Egyéb színházi és írói munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A cigánybáró (szövegíró)
  • Háry János (dramaturg)
  • Egy hölgy a Maximból (író)
  • Ludas Matyi (író)
  • Lüszisztráté (rendező)
  • Nagyidai cigányok (színpadra alkalmazta)
  • A néma revolverek városa (színpadra alkalmazta)
  • Óz, a nagy varázsló (szerző)
  • Szeget szeggel (átdolgozta)
  • Üvöltő szelek (rendező)
  • A vihar (rendező)
  • A rátóti legényanya (1985, A legényanya forgatókönyve)
  • Ballada a 301-es parcella bolondjáról (1989)
  • Miatyánk (1996)

Tévéfilmek, filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az idézőjel a nehezen megfogalmazható helyzetet tükrözi. Írhatnánk például: Különféle művész-ideológiai táborok, platformok, csoportosulások, klikkek ...
  2. 2010. szeptember 26.-i lekérdezés

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]