Schwajda György
| Schwajda György [1] | |
 |
|
| Születéskori neve | Schwajda György |
| Született |  Kispest1943. március 24. |
| Elhunyt |  Kaposvár2010. április 19. (67 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Schwajda Gergő (1975) |
| Szülei | Schwajda Pál Auspitz Regina |
| Foglalkozása | drámaíró, dramaturg, színházigazgató |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
| Díjak | Szép Ernő-jutalom (1990); Szolnok díszpolgára |
| Schwajda György [1] az IMDb-n |
|
Schwajda György (Kispest, 1943. március 24. – Kaposvár, 2010. április 19.) magyar drámaíró, dramaturg, színházigazgató.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Schwajda Pál és Auspitz Regina gyermekeként született. A diploma megszerzése előtt újságkihordóként, majd segédmunkásként, betanított nyomdászként, díszletmunkásként, világosítóként, tűzoltókészülék-ellenőrként kereste kenyerét. Első darabját, a Bohócot 1966-ban írta, s rögtön megnyerte vele az országos drámapályázatot; a Veszprémi Petőfi Színház mutatta be 1967-ben. Mégis csak évekkel később felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára. Tanárai között volt Nádasdy Kálmán, Gyárfás Miklós, Major Tamás, Fábri Zoltán, Hegedűs Géza, Szinte Gábor, Petrovics Emil. 1973-ban végzett, diplomamunkáját Mesebeli János címen a Békéscsabai Jókai Színház mutatta be.
A Budapesti Katona József Színház, nyitó-évadjában – Ladislav Smocek: Dr. Burke különös délutánja című darabjával közösen – mutatta be a Szent család című egyfelvonásos drámáját. A rendező: Zsámbéki Gábor, a főszereplő Gobbi Hilda volt.[2] (A darab eredetileg három felvonásos volt. A rendező ezt javasolta egy felvonásra redukálni. Komoly művészi viták után Schwajda hozzájárult a jelentős változtatáshoz. A bemutatóra azonban nem ment el...[3])
Dramaturgként dolgozott Szolnokon (1973–1978), rövid ideig a budapesti (Hevesi Sándor tér) Nemzeti Színházban (1978) és Szegeden (1979), majd Miskolcon (1979. ősz – 1985. tavasz). A Szolnoki Szigligeti Színházat 1978-ban három hónapig, majd 1985 őszétől 1992 tavaszáig, később 1995 februárjától 2000 szeptemberéig vezette.
Eközben az 1993–1994-es évadot Törőcsik Mari mellett a Művész Színház művészeti igazgatójaként töltötte; a megbukott vállalkozás később Thália Színház néven folytatódott.
1998 őszén az Orbán-kormány kinevezi a Nemzeti Színház építésének miniszteri, majd 1999-től kormánybiztosának. Pályáztatás nélkül Siklós Máriát bízta meg az épület tervezésével. Az építésztársadalom felháborodását követő tervpályázat győztese nem volt hajlandó Siklós tervének csinosítására, így a színházat az építésznő tervei alapján fejezték be, aki ezért Mádl Ferenc köztársasági elnöktől kitüntetést, a Magyar Építész Kamarától elmarasztalást kapott. A Nemzeti Színház Részvénytársaság vezérigazgatója, 2002 májusáig az új Nemzeti Színház első igazgatója volt. 2008-ig nyugdíjas drámaíróként élt.
A kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatói helyére Babarczy László utódaként az önkormányzat csak egy évre nevezte ki Znamenák István színész-rendezőt, majd pályázatot írt ki a poszt betöltésére, melyen Znamenák és Schwajda indultak[4]. Bár pályázatával kapcsolatban merültek fel minőségi kifogások[5], Schwajda György 2008 júliusától haláláig betöltötte a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatói tisztét.
Öntörvényű, életének egyes szakaszaiban magányos művész, színházcsináló volt. Nem csatlakozott egyetlen – sok esetben jelentős – szakmai csoportosuláshoz sem. Pedig számosan voltak – többek között Törőcsik Mari és Garas Dezső – akik csökkenthették volna a távolságot Schwajda és más meghatározó művészek között. Ők kompromisszumot tudtak kötni „mindkét oldal”[6] képviselőivel, de közvetíteni nem tudtak, illetve erre irányuló ténykedésük eredménytelen volt.
Magánélete [szerkesztés]
1966-ban feleségül vette Galgóczy Juditot. 1975-ben született meg fia, Gergő.
Munkái [szerkesztés]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 75-író; 16-rendező; 3-fordító.[7]
Drámaíróként-dramaturgként [szerkesztés]
- Bohóc (1966)
- Mesebeli János (1973)
- Csoda (1978)
- Segítség (1978, 1986)
- Himnusz (1981)
- A szent család (1984)
- Mari (1986)
- Száz év magány (Gabriel García Márquez regénye nyomán)
Egyéb színházi és írói munkái [szerkesztés]
- A cigánybáró (szövegíró)
- Háry János (dramaturg)
- Egy hölgy a Maximból (író)
- Ludas Matyi (író)
- Lüszisztráté (rendező)
- Nagyidai cigányok (színpadra alkalmazta)
- A néma revolverek városa (színpadra alkalmazta)
- Óz, a nagy varázsló (szerző)
- Szeget szeggel (átdolgozta)
- Üvöltő szelek (rendező)
- A vihar (rendező)
- A rátóti legényanya (1985, A legényanya forgatókönyve)
- Ballada a 301-es parcella bolondjáról (1989)
- Miatyánk (1996)
Tévéfilmek, filmek [szerkesztés]
- Legényanya (1989)
- Indul a bakterház (1979)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A kép szerzője: Dr. Barna Sándor
- ↑ A Szent család a Budapesti Katona József Színház archívumában
- ↑ Hogy volt? A Magyar Televízió műsora. 2010 május 8.
- ↑ Nol.hu: Schwajda: gyenge elégséges
- ↑ Somogy megyei online napilap: Schwajda György pályázata megfelelt
- ↑ Az idézőjel a nehezen megfogalmazható helyzetet tükrözi. Írhatnánk például: Különféle művész-ideológiai táborok, platformok, csoportosulások, klikkek ...
- ↑ 2010. szeptember 26.-i lekérdezés
Források [szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- hvg.hu híradása
További információk [szerkesztés]
- Pályázata
- Magyar színházművészeti lexikon
- Schwajda György a Digitális Színháztörténetben(Hozzáférés: 2010. május 7.
- A Budapesti Katona József Színház bemutatói 1982-
- Katona József Színház 1982-2002. Balassi Kiadó. 2002. ISBN 963 506349 0
- Színházi Adattár [1]
- Az MTV Záróra című műsorában
- SZOLJON
- Schwajda György a PORT.hu-n
- Schwajda György az Internet Movie Database-ben
|
||||||||||||||
