Iszaak Emmanuilovics Babel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iszaak Emmanuilovics Babel
Isaac Babel.png
Élete
Született 1894. július 13.
Odessza
Elhunyt 1940. január 27. (45 évesen)
Moszkva
Nemzetiség orosz
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) novella, dráma
Fontosabb művei Lovashadsereg (1926)
Alkony (1927)

Iszaak Emmanuilovics Babel (Исаак Эммануилович Бабель), (Odessza, 1894. július 13. (Julián naptár sz. július 1.) – Moszkva, 1940. január 27.), orosz író, drámaíró, újságíró.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sztálin „halállistája”, a 346 kivégzendő személy nevét tartalmazó jegyzék első oldala. Babel a 12.

Iszaak Babel Odessza zsidónegyedében született és nevelkedett. Gimnáziumot, kereskedelmi iskolát végzett.

16 évesen franciául írta első elbeszéléseit, de ezek nem maradtak fenn. 1916-ban Szentpéterváron Gorkij fedezte fel, közölte két novelláját. Számtalan foglalkozást kipróbált, volt tördelő-szerkesztő, riporter és élelmiszer-begyűjtő. 1920-ban Bugyonnij Első Lovashadseregében, a lengyel–szovjet háborúban vett részt tudósítóként és tolmácsként.

1921-ben ismét írni kezdett, elbeszéléseit Majakovszkij lapja, a LEF, illetve Alekszandr Voronszkij Krasznaja Nov (Vörös Ugar) című folyóirata közölte. Néhány év alatt adta közre azokat a novelláit – 19211925 között kb. ötvenet – melyeket később ciklusokba foglalt. Így jelent meg önálló kötetként a Lovashadsereg (először 1926-ban), illetve a négy elbeszélésből álló Odesszai történetek (1931).

193132-ben további kilenc elbeszélése jelent meg, nagy részük az 1925-ben publikált önéletrajzi jellegű Galambdúcom története és Az első szerelem című novellákhoz illeszkedik.

Két novelláját 1933-ban a cenzúra betiltotta, további kettő pedig 1934-ben jelent meg. Közben többször járt Nyugat-Európában, 1935-ben Párizsban felszólalt egy antifasiszta kongresszuson.

Utolsó négy elbeszélését 1937-ben publikálta. 1939 őszén novellaciklust készült megjelentetni Új elbeszélések címmel. Májusban azonban koholt vádak alapján letartóztatták, kéziratait elvitték, majd megsemmisítették.

Babelt 1940. január 27-én kivégezték. 1954. december 18-án rehabilitálták.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Babel viszonylag keveset írt. Művei, elbeszélései önéletrajzi ihletésűek. Két alapvetően meghatározó élménye a gyermekkor és a polgárháború. Az író inkább a rövid novella mesterének tekinthető. Rendkívül sokat és precízen dolgozott alkotásain. Nem a mindennapi élet tipikus helyzeteit keresi műveiben, hanem különleges helyzetbe állítja a szereplőket. A novellákban keverednek a romantikus, fantasztikus, naturalisztikus és groteszk elemek.

Lovashadsereg (1926) című novellakötetével heves vitákat váltott ki az irodalmi életben. Maga Bugyonnij, a hadsereg vezetője is támadta az írót: a valóság meghamisításával és a sereg karikírozásával vádolta.

Novellaciklusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lovashadsereg (Конармия, 1926) novellák
  • Odesszai történetek (Одесские рассказы, 1931) novellák

Színművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alkony (dráma), bemutatták Odesszában 1927-ben, Moszkvában 1928-ban.
  • Marija (dráma), írta 1935-ben. Életében nem mutatták be.

Forgatókönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Babel forgatókönyvírással csak a megélhetési gondok miatt kezdett el foglalkozni. Ennek ellenére még az igénytelenebb munkákat is igyekezett nagy gonddal végezni. Ezekből a munkáiból igen kevés maradt fenn.

Némafilmek:

  • Benya Krik (1926) Az Odesszai történetek novellái alapján. A filmet eredetileg Eizenstein rendezte volna, de végül nem ő, hanem bizonyos Vilner készítette el az odesszai filmstúdióban. Bemutatták 1927 elején.
  • Vándorcsillagok (1926) Sólem Aléchem azonos című regénye alapján. A filmet bemutatták 1927 januárjában Kijevben, egy év múlva Moszkvában.
  • Kínai malom (1927). Rendezte Ljovsin.
  • Upton Sinclair Jimmy Higgins című regényéből írt forgatókönyvet. A filmet bemutatták 1928 októberében Odesszában, decemberben Kijevben.

Hangosfilmek:

  • 1936 – Eisensteinnel dolgozott együtt a Bezsin rétje forgatókönyvén. A korábban leforgatott változatot a bírálatok miatt nem fogadták el; a film végül nem készült el.
  • 193738 telén – Nyikolaj Osztrovszkij Az acélt megedzik című regényéből. A kijelölt rendező Dovzsenko lett volna, de a film nem készült el, a regényt 1942-ben mégis megfilmesítették.
  • Sztaraja tér 4. – A forgatókönyv szövege fennmaradt, de ebből sem készült film.
  • 1939 nyarán – Mark Donszkoj Gorkij-trilógiája befejező részének forgatókönyvét kellett volna elkészítenie, amikor letartóztatták.

Kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Iszaak Babel művei, Magyar Helikon, 1964.
  • Iszaak Babel művei, Európa, 1986, ISBN 963-07-3945-3.
  • Iszaak Babel: Napló, 1920, Ford. Hetényi Zsuzsa, Pesti Szalon, 1993, ISBN 963-7994-89-0

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világirodalmi lexikon (A-Cal), Akadémiai Kiadó, Budapest
  • Gereben Ágnes Babel világa, Európa, 1990, Budapest, ISBN 963-07-4904-1.
  • Hetényi Zsuzsa: Csillagosok-keresztesek, Mítosz és messianizmus Babel Lovashadseregében, Tankönyvkiadó, 1992, Budapest, ISBN 963-18-4049-2.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Iszaak Emmanuilovics Babel témájú médiaállományokat.