Iszaak Emmanuilovics Babel
| Iszaak Emmanuilovics Babel | |
| Élete | |
| Született | 1894. július 13. Odessza |
| Elhunyt | 1940. január 27.(45 évesen) Moszkva |
| Nemzetiség | orosz |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | novella, dráma |
| Fontosabb művei | Lovashadsereg (1926) Alkony (1927) |
Iszaak Emmanuilovics Babel (Исаак Эммануилович Бабель), (Odessza, 1894. július 13. (* Julián-naptár sz. július 1.) – Moszkva, 1940. január 27.), orosz író, drámaíró, újságíró.
Tartalomjegyzék |
Élete[szerkesztés]
Iszaak Babel Ogyessza zsidónegyedében született és nevelkedett. Gimnáziumot, kereskedelmi iskolát végzett.
16 évesen franciául írta első elbeszéléseit, de ezek nem maradtak fenn. 1916-ban Szentpéterváron Gorkij fedezte fel, közölte két novelláját. Számtalan foglalkozást kipróbált, volt tördelő-szerkesztő, riporter és élelmiszer-begyűjtő. 1920-ban Bugyonnij Első Lovashadseregében, a lengyel–szovjet háborúban vett részt tudósítóként és tolmácsként.
1921-ban ismét írni kezdett, elbeszéléseit Majakovszkij lapja, a Lef, illetve Alekszandr Voronszkij Krasznaja nov (Vörös ugar) című folyóirata közölte. Néhány év alatt adta közre azokat a novelláit – 1921–1925 között kb. ötvenet –, melyeket később ciklusokba foglalt. Így jelent meg önálló kötetként a Lovashadsereg (először 1926-ban), illetve a négy elbeszélésből álló Ogyesszai történetek (1931).
1931–32-ben további kilenc elbeszélése jelent meg, nagy részük az 1925-ben publikált önéletrajzi jellegű „Galambdúcom története” és „Az első szerelem” című novellákhoz illeszkedik.
Két novelláját 1933-ban a cenzúra betiltotta, további kettő pedig 1934-ben jelent meg. Közben többször járt Nyugat-Európában, 1935-ben Párizsban felszólalt egy antifasiszta kongresszuson.
Utolsó négy elbeszélését 1937-ben publikálta. 1939 őszén novellaciklust készült megjelentetni Új elbeszélések címmel. Májusban azonban koholt vádak alapján letartóztatták, kéziratait elvitték, majd megsemmisítették.
Babelt 1940. január 27-én kivégezték. 1954. december 18-án rehabilitálták.
Művei[szerkesztés]
Babel viszonylag keveset írt. Művei, elbeszélései önéletrajzi ihletésűek. Két alapvetően meghatározó élménye a gyermekkor és a polgárháború. Az író inkább a rövid novella mesterének tekinthető. Rendkívül sokat és precízen dolgozott alkotásain. Nem a mindennapi élet tipikus helyzeteit keresi műveiben, hanem különleges helyzetbe állítja a szereplőket. A novellákban keverednek a romantikus, fantasztikus, naturalisztikus és groteszk elemek.
Lovashadsereg (1926) című novellakötetével heves vitákat váltott ki az irodalmi életben. Maga Bugyonnij, a hadsereg vezetője is támadta az írót: a valóság meghamisításával és a sereg karikírozásával vádolta.
Novellaciklusai[szerkesztés]
- Lovashadsereg (Конармия, 1926) novellák
- Ogyesszai történetek (Одесские рассказы, 1931) novellák
Színművek[szerkesztés]
- Alkony (dráma), bemutatták Ogyesszában 1927-ben, Moszkvában 1928-ban.
- Marija (dráma), írta 1935-ben. Életében nem mutatták be.
Forgatókönyvek[szerkesztés]
Babel forgatókönyvírással csak a megélhetési gondok miatt kezdett el foglalkozni. Ennek ellenére még az igénytelenebb munkákat is igyekezett nagy gonddal végezni. Ezekből a munkáiból igen kevés maradt fenn.
- Benya Krik (1926) Az Ogyesszai történetek novellái alapján. A filmet eredetileg Eizenstein rendezte volna, de végül nem ő, hanem bizonyos Vilner készítette el az ogyesszai filmstúdióban. Bemutatták 1927 elején.
- Vándorcsillagok (1926) Sólem Aléchem azonos című regénye alapján. A filmet bemutatták 1927 januárjában Kijevben, egy év múlva Moszkvában.
- Kínai malom (1927). Rendezte Ljovsin.
- Upton Sinclair Jimmy Higgins című regényéből írt forgatókönyvet. A filmet bemutatták 1928 októberében Ogyesszában, decemberben Kijevben.
- 1936 – Eisensteinnel dolgozott együtt a Bezsin rétje forgatókönyvén. A korábban leforgatott vátozatot a bírálatok miatt nem fogadták el; a film végül nem készült el.
- 1937–38 telén – Nyikolaj Osztrovszkij Az acélt megedzik című regényéből. A kijelölt rendező Dovzsenko lett volna, de a film nem készült el, a regényt 1942-ben mégis megfilmesítették.
- Sztáraja tér 4. – A forgatókönyv szövege fennmaradt, de ebből sem készült film.
- 1939 nyarán – Mark Donszkoj Gorkij-trilógiá-ja befejező részének forgatókönyvét kellett volna elkészítenie, amikor letartóztatták.
Kiadások[szerkesztés]
- Iszaak Babel művei, Magyar Helikon, 1964.
- Iszaak Babel művei, Európa, 1986, ISBN 963-07-3945-3.
- Iszaak Babel: Napló, 1920, Pesti Szalon, 1993, ISBN 963-7994-89-0
Források[szerkesztés]
- Világirodalmi lexikon (A-Cal), Akadémiai Kiadó, Budapest
- Gereben Ágnes Babel világa, Európa, 1990, Budapest, ISBN 963-07-4904-1.
- Hetényi Zsuzsa: Csillagosok-keresztesek, Mítosz és messianizmus Babel Lovashadseregében, Tankönyvkiadó, 1992, Budapest, ISBN 963-18-4049-2.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Isaak Babel oroszul és magyarul - Bábel Web Antológia
- Iszaak Emmanuilovics Babel művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

