Bulat Salvovics Okudzsava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bulat Salvovics Okudzsava
Bulat Okudschawa 1972.jpg
Okudzsava
Életrajzi adatok
Született 1924. május 9.
Moszkva, Szovjetunió
Származás grúz-örmény
Elhunyt 1997. június 12.
Párizs, Franciaország (73 évesen)
Pályafutás
Műfajok sanzon, vers, regény
Hangszer gitár
Tevékenység költő, bárd, író

Bulat Okudzsava (Булат Шалвович Окуджава) (Moszkva, 1924. május 9.Párizs, 1997. június 12.) orosz költő, író, dalénekes (bárd)

A szovjet városi kultúrában minden valószínűség szerint a francia sanzon (chanson) hatására született, és gyorsan rendkívül népszerűvé vált a szerzői dal műfaja. Ennek egyik első, és legjelentősebb művelője volt Okudzsava. A többieknél (például Viszockij) idősebb dalnok munkássága erkölcsi, politikai és szakmai értelemben egyaránt mércévé vált és maradt a fiatalabbak számára. A brezsnyevi szovjet hivatal legföljebb tűrte, de nemigen támogatta ezt a műfajt és a képviselőit. A dalok többnyire alkalmi koncerteken tűntek fel, és amatőr magnetofon-felvételeken terjedtek. Okudzsava első nagylemezét egy kis lemezkiadó bocsátotta ki Párizsban (Le Chant du Mond; 1968).

Okudzsava mintegy kétszáz dalt írt saját verseire.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berlinben, 1976-ban
Oroszország, postabélyeg, Bulat Okudzsava, 1999 (Michel № 760, Scott № 6546)

Bulat Okudzsava egy pártiskolára és pártmunkára Tbilisziből Moszkvába költözött kommunista családban született. Apja grúz, anyja örmény volt. A szülei letartóztatása után (apját hamis vádak alapján főbelőtték 1937-ben, anyját 18 évre lágerekbe küldték) 1940-ben Tbiliszibe költözött. 1942-ben önkéntesként a frontra ment. A háború után felvették a Tbiliszi Állami Egyetemre. 1950-ben diplomázott, és ezután tanárként kezdett dolgozni, először egy falusi iskolában, később Kalugában.

1956-ban visszatért Moszkvába. A Molodaja Gvárgyija (Ifjú Gárda) kiadónál szerkesztőként kezdett dolgozni, később a Lityeraturnaja Gazéta vers-szerkesztőségének vezetője lett. Ugyanakkor – az 1950-es évek közepén – kezdett dalokat írni, és saját gitárkíséretével előadni. Hamarosan koncerteken lépett fel. Dacára annak, hogy hivatalos kiadás dalaiból nem készült, gyorsan népszerűvé vált, és felvételei terjedni kezdtek. Népszerűsége – először az értelmiség körében – nőttön nőtt, és hamarosan külföldön is ismertté vált.

Ő teremtette meg a szovjet bárdok mozgalmát. Ezek a költők, énekesek diákotthonokban, munkásszálláson, nyári táborokban önmagukat gitárral kísérve énekelték verseiket. Okudzsava követői közül olyan híres szovjet költők (bárdok) is kikerültek és tettek szert népszerűségre, mint: Galics vagy Viszockij.

1997-ben halt meg Párizsban, de Oroszországban temették el.

Egykori lakása, az Arbat 47. sz. ház előtt emlékművet emeltek a tiszteletére.

1991-ben szovjet Állami díjat kapott.

Kötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Март великодушный (1967)
  • Арбат, мой Арбат (1976)
  • Посвящается вам (1988)
  • Милости судьбы (1993)

Elbeszélés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Будь здоров, школяр! (1961)

Regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sok szerencsét, pajtás!; Európa Könyvkiadó, 1968.
  • Szegény Avroszimov; (Бедный Авросимов) Európa Könyvkiadó, 1983.
  • Merszi, avagy Sipov kalandjai; (Мерси или похождения Шипова) Magvető Könyvkiadó, 1975.
Sipov, egy silány titkosrendőr egy szép napon váratlanul kényes megbízást kap: Tolsztoj grófot és a gróf Jasznaja Poljana-i lakhelyén zajló összeesküvést kell szemmel tartania. El is kezdi küldözgetni kiagyalt jelentéseit a gróf üzelmeiről. Légből kapott beszámolói hitelesnek tűnnek. Megbízói ugyanis hinni akarnak Tolsztoj gróf bűnösségében. Így működik a világ összes titkosrendőrsége ( – Okudzsava szerint).
  • Dilettánsok utazása; (Путешествие дилетантов) Európa Könyvkiadó, 1982.
  • Találkozás Bonapartéval; (Свидание с Бонапартом) Magvető Kiadó, 1985. ISBN 963-14-0503-6
  • A boldog írnok gyermekei; (Упразднённый театр) Magvető, 1996.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap