Hegedüs Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegedüs Géza
Hegedüs Géza 1997 M2TV.jpg
Hegedüs Géza egy 1997-es interjú során
Született 1912. május 14.
Budapest
Elhunyt 1999. április 9. (86 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Balog Zsuzsanna (1946-1982)
Semmelweis Margit (1983-1999)
Foglalkozása író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus, egyetemi tanár
Fontosabb munkái ld. a listában
Díjak József Attila-díj (1951, 1954, 1975)
Kitüntetései A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995)

Hegedüs Géza (Budapest, 1912. május 14.Budapest, 1999. április 9.) író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei: Hegedüs Andor és Sonnenfeld Dóra volt. 1912-ben született Budapesten, de szülővárosának mindig is Nagyváradot tartotta. 1935-ben jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol történelemből és irodalomból is lediplomázott. 1936-1940 között ügyvédjelölt volt. 1939-1946 között az Anonymus Könyvkiadó lektora és irodalmi vezetője volt. 1945-1973 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola művészetelméleti tanszékvezetője volt 1946-1947 között a Köztársaság irodalmi rovatvezetője volt. 1946-1949 között Budapesten a városházán osztályvezető tanácsosként dolgozott, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem filozófiatörténet tanára volt. 1947-1949 között a Jövendő irodalmi rovatvezetője és a Március tizenötödike felelős szerkesztője volt. 1955-1957 között a Magvető Könyvkiadó igazgatója volt.

Jó barátságban állt Kosztolányi Dezsővel, Kassák Lajossal, Hóman Bálinttal, Lukács Györggyel. Elsősorban kultúrtörténeti regényeket, drámákat írt.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1946-1982 között Balog Zsuzsanna volt a felesége. 1983-tól Semmelweis Margit volt a párja.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A mámor zendülői (regény, 1937)
  • Olaszország születése (tanulmány, 1943)
  • Bálványrombolók (regény, 1944)
  • A magántulajdon lázadása (tanulmány, 1945)
  • A Szovjetunió és a vallás (tanulmány, 1945)
  • Az emberi méltóság (1945)
  • Budai Nagy Antal (tanulmány, 1946)
  • Polgár Szilárd (elbeszélő költemény, 1946)
  • Szent István, az országépítő (tanulmány, 1946)
  • A polgári irodalom stílusirányai (tanulmány, 1947)
  • Az istentelen Kulin bán (regény, 1947)
  • Az óceán vándora (életrajzi regény, 1947)
  • Bevezetés a magyar társadalomtörténetbe (tanulmány, 1947)
  • Mátyás király (tanulmány, 1947)
  • Orosz könyvek között (ismertetések, 1947)
  • II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc (tanulmány, 1947)
  • A kalmár és a forradalom (verses vígjáték, 1948)
  • A véres csillag (regény, 1948)
  • Magyar irodalom (tanulmány, 1948)
  • Hunyadi János, Magyarország kormányzója (tanulmány, 1948)
  • Magyar romantika (tanulmány, 1948)
  • Társadalomtörténet (tanulmány, 1948)
  • A mindentudás városa (regény, 1949)
  • Az ember hidat épít (regény, 1950)
  • Az erdőntúli veszedelem (regény, 1950)
  • Irodalmunk harca a nemzeti függetlenségért (tanulmány, 1951)
  • Kievi küldetés (kisregény, 1951)
  • Megkondulnak a harangok (regény, 1951)
  • Zálogba tett város (elbeszélés, 1951)
  • A szovjet irodalom a nagy honvédő háború után (tanulmány, 1952)
  • Hajnal a tárnák fölött (regény, 1952)
  • Az aranypecsét (regény, 1953)
  • A fekete ember históriája (regény, 1953)
  • Csiky Gergely (tanulmány, 1953)
  • Útvesztő (regény, 1954)
  • Mátyás király Debrecenben (dráma, 1954)
  • A sötétség utolsó órái (regény, 1955)
  • Az írástudó (regény, 1956)
  • Bojár Bálint (regény, 1957)
  • A milétoszi hajós (regény, 1957; 1972)
  • Szatírák könyve (1957)
  • A Kálmánszeghyek (regény, 1958)
  • A hadvezér (Stromfeld Aurél életregénye, 1958)
  • Régi istenek (regények és elbeszélések, 1959)
  • A pengő boszorkánytánca (regény, 1959)
  • Az írnok és a fáraó (regény, 1960)
  • Szerelem a fűzfák alatt - Sakuntala gyűrűje, verses drámák kínai és indiai mondák alapján (1960)
  • Az idők mélyén (hangjáték, 1961)
  • Összhang és zűrzavar (versek, 1962)
  • Megkondulnak a harangok (regény, 1962)
  • Szent Szilveszter éjszakája (regény, 1963)
  • Vasbordájú szentek: regényes korrajz Oliver Cromwellről és az angol forradalomról (1963)
  • Az életművész hagyatéka (regény, 1964)
  • Az isten és a részegek (regény, 1965)
  • Az állam én vagyok (regény, 1965)
  • Régi szép idők (dráma, 1966)
  • A néző művészete (tanulmány, 1966)
  • Földönjáró csillagok (drámai jellemrajzok, 1966)
  • Thézeusz (verses drámák, 1967)
  • Akit vörös grófnak neveztek: Károlyi Mihály életrajza (1967)
  • A végzet sógora (regény, 1967)
  • Kulcsra zárt szobában (életrajzi regény, 1969)
  • Kettesben a Tragédiával (regény, 1969)
  • A leghuszárabb huszár (ifjúsági regények, 1969)
  • Az a májusi riadó (regény, 1969)
  • Hermész pecsétje (versek, 1970)
  • Várj, madár, várj… (történelmi regény, 1970)
  • Palota a hegytetőn (regény, 1971)
  • Így élt Dózsa György (1972)
  • Valló Bonifác történetei (elbeszélés, 1972)
  • Versenyt a szelekkel (dráma, 1972)
  • Őszi divertimento (versek, 1972)
  • Szenvedélyek (regény, 1973)
  • A menekülő herceg: regény az ifjú Rákócziról (regény, 1973)
  • Az egyetlen út (regények, 1974)
  • A megalázott Babilon (regény, 1974)
  • Dobsa Lajos emlékezete (tanulmány, Péter Lászlóval, 1974)
  • A magyar irodalom arcképcsarnoka (portrék, 1976)
  • Évezredek szépprózája (tanulmány, 1976)
  • Az olvasás gyönyörűsége (1978)
  • A világosság gyermekei (regény, 1979)
  • Arcképvázlatok, tanulmányok száz magyar íróról (portrék, 1980)
  • A titkosírás titka: Valló Bonifác újabb történetei (elbeszélés, 1981)
  • Négyszemközt a mindenséggel (vers, 1981)
  • Előjáték egy önéletrajzhoz (regény, 1982)
  • Egy jólnevelt fiatalember (regény, 1984)
  • A méneskúti családirtás (regény, 1985)
  • Hősök emlékezete (versek, 1985)
  • A tegnap alkonya (visszaemlékezések, 1987)
  • Bordélyház Bizáncban (regény, 1987)
  • A néhai bűnöző (bűnügyi elbeszélés, 1988)
  • Ábrahám regéje (krónikás ének, 1988)
  • A visszanyert élet (regény, 1989)
  • Börtönfalak ábécéje (regény, 1990)
  • Géza fia István, a magyarok legelső királya (történelmi regény, 1997)
  • Szóvarázs: válogatott költemények, 1940-1997 (1997)
  • Mózes, a népvezér (1998)
  • A halhatatlan hamisjátékos (1999)
  • Isten jött Thébába (válogatáskötet, 1999)
  • Hét évszázad magyar versei 2. kötet(Helikon.1966)

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Anyagi büntetőjog az Árpád-házi királyok korában (1935)
  • A költői mesterség: bevezetés a magyar verstanba (1959)
  • A görög színháztól a szovjet színházig: az európai színjátszás rövid története (1960)
  • Byron (kismonográfia, 1961)
  • Párhuzamos életrajzok (regények és elbeszélések, 1962)
  • A magyar dráma útja (1964, Kónya Judittal)
  • A kentaur és az angyal: esszék a világirodalom, a dramaturgia és az esztétika köréből (1968)
  • Kecskeének, azaz két és fél ezer év drámatörténete (1969, Kónya Judittal)
  • G. B. Shaw világa (1970)
  • Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében (1971)
  • Kalandozás a dramaturgia világában (1973, Kónya Judittal)
  • A költői mesterség bevezetés a magyar verstanba (1978)
  • Kalliopé bűvöletében, avagy Az európai verses epika évezredei (1988)
  • Tudniillik tudni illik. Száz fogalomról röviden (1991)
  • Az európai gondolkodás évezredei (1992, 1994)
  • Magyar századok: a magyarság és a magyar kultúra története a honfoglalástól napjainkig (1996)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedüs Géza témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]