Sztahanovista mozgalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A hősi munkáért
A sztahanovista mozgalom kiemelkedő képviselőinek kitüntetése

A sztahanovista mozgalom (Sztahanov-mozgalom) Alekszej Grigorjevics Sztahanov követőinek az egész Szovjetunióra kiterjedő tömegmozgalom. Célja a szocialista munkaverseny létrehozása, azaz az egyes munkások önálló kezdeményezésekre törekvése, a munka ésszerűbb megszervezése, a teljesítmények fokozása, a gépek teljesebb kihasználása, és a fejlettebb munkamódszerek átadása volt.

Sztahanovista mozgalom a Szovjetunióban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sztahanovista mozgalom nevét Alekszej Sztahanovról, a Donyec-medence Irminoi tárnájának vájáráról kapta, aki 1935. augusztus 30-ról 31-re virradó éjszakai műszakban 5 óra 45 perc alatt 104 tonna szenet menesztett, a norma által előírt 7 tonna helyett.

A mozgalmat a Szovjetunió Kommunista Pártja a munka termelékenységének növelését elősegítő szocialista munkaverseny propagandájára használta fel. Alapvető elképzelés az volt, hogy a munkások hősi munkával biztosítsák az volunturista gazdaságpolitika következményeként visszaesett gazdasági fejlődést.

1935. november 14-17. között Moszkvában, a Kremlben került sor a sztahanovisták első összszövetségi kongresszusára. Ezen a kongresszus húzta alá a mozgalom jelentőségét és kiterjesztette azt a gazdaság minden területére.

1938. december 27-én a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége kitüntetést alapított a sztahanovista mozgalom legkiemelkedőbb résztvevői számára: A hősi munkáért (oroszul: За трудовую доблесть). Ezt a kitüntetést a sztahanovista mozgalom több mint 8000 tagja kapta meg 1938 és 1941 között.

Sztahanovista mozgalom Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ötvenes évek elején doktor Sántha [Kálmán] bebizonyította egyetemi előadásában, hogy a sztahanovista mozgalom résztvevőinél gyakran tapasztalhatók erős idegi elhasználódás jelei – ezért el is távolították az egyetemről […], csak 1957-ben rehabilitálták.
– Moldova György, 1978[1]

A sztahanovista kifejezés használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sztahanovistának mondták azt az embert, aki jóval többet dolgozott, többet tudott dolgozni, mint az elvárható mennyiség. Használata a közbeszédben gyakran pejoratív, mivel általában nem valódi teljesítmény állt mögötte, hanem valamilyen politikai kampány. Normális munkakörülmények mellett megvalósíthatatlan teljesítményt jelentett, ezt azonban gyakran kihasználták a normák aránytalan emelésére. Gyakran a sztahanovista címet elért vagy elérni akaró szakemberek a megfeszített munka miatt rokkant nyugdíjba kerültek, s korán meghaltak, róluk aztán már nem szóltak a krónikák.

Magyar sztahanovisták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Moldova 1978 267. o. – Moldova tévesen Sántha Pál néven említi

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Majtényi György: K-vonalUralmi elit és luxus a szocializmusban. Budapest: Nyitott Könyvműhely. 2009. 150–163. o. ISBN 978-963-9725-74-4