Czine Mihály

Czine Mihály
Születéskori neve	Czine Mihály
Született	Nyírmeggyes 1929. április 5.
Elhunyt	Budapest 1999. január 21. (69 évesen)
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár
Díjak	József Attila-díj (1954, 1982) Akadémiai Díj (1961) SZOT-díj (1968) Széchenyi-díj (1994)
Kitüntetései	Az irodalomtudományok kandidátusa (1960) Az irodalomtudományok doktora (1973)

Czine Mihály emléktábla (Budapest, I. ker, Szabó Ilonka u. 31.)

Czine Mihály (Nyírmeggyes, 1929. április 5. – Budapest, 1999. január 21.) Széchenyi-díjas (1994) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

Élete

Czine Mihály 1929. április 5-én született Nyírmeggyesen. Hároméves kora körül a szomszéd faluba, Hodászra költöztek. Apja juhász volt, aki tíz gyermeket nevelt fel. Legidősebb bátyjának már vele egykorú gyermekei voltak.

Az elemi iskolát Hodászon végezte, s hogy a tízgyermekes családból egyedül ő tanulhatott tovább, Siketh Mihály tanító úrnak, és hogy a tanítóképző után az Eötvös Kollégium tagja és a pesti egyetem hallgatója lehetett, Sárdi Béla tanár úrnak köszönhette.

Sokfelé megfordult a világban, Amerikában is járt, a világ közepe azonban Hodász és Nyírmeggyes maradt számára. "ló helyre születtem" -hirdette mindig, s akiket igazán szeretett és becsült, azokat el is vitte Hodászra és Nyírmeggyesre.

Így járt ott Veres Péter és Szabó Pál, Sánta Ferenc és Nagy László is, és nemzedéktársai közül szinte mindenki.

1952–1955 között aspiráns volt. 1953-ban Eötvös-kollégistaként szerzett magyar-történelem szakos diplomát. 1955–1956 között az Új Hangnál dolgozott. 1956–1964 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt. 1964–1974 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen docense. 1973-tól a Látóhatár főszerkesztőhelyettese volt. 1974-től egyetemi tanár volt. 1988-ban tanszékvezető lett. 1986-tól a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, 1990–1991 között elnöke. A Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka volt 1996-ig. 1991-től az országos zsinat világi elnöke.

Fő kutatási területe a népi írók és Móricz Zsigmond munkássága mellett a kisebbségi magyar irodalom.

Művei

• Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (1960)
• Magyar irodalom a századfordulón (1962)
• A naturalizmus (1967)
• Móricz Zsigmond (1968)
• Szabó Pál alkotásai és vallomásai tükrében (1971)
• Istorija Madarske književnosti (1976)
• Nép és irodalom I-II. (1981)
• Kisebbség és irodalom (1992)
• Rangrejtett fejedelem. Emlékezések Móricz Zsigmondról (1993)
• Németh László eklézsiájában - sors és irodalom (1997)

Díjai, elismerései

Czine Mihály sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/2-1-82.

• József Attila-díj (1954, 1982)
• Akadémiai Díj (1961)
• SZOT-díj (1968)
• A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1980)
• Darvas József-díj (1986)
• Alföld-díj (1988)
• A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1989)
• Krúdy-emlékérem (1990)
• Kodály Zoltán-díj (1994)
• Széchenyi-díj (1994) – Az irodalomtörténeti ismeretterjesztésben elért egyedülálló eredményeiért, a határon túli magyar irodalom megismertetésében végzett kiemelkedő munkájáért.

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Hermann Péter: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998 CD-ROM, Biográf Kiadó, Budapest, 1997 ISBN 963 9051 195

Külső hivatkozások

• A Wikimédia Commons tartalmaz Czine Mihály témájú médiaállományokat.
• Kortárs magyar írók