Czine Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czine Mihály
Születéskori neve Czine Mihály
Született 1929. április 5.
magyar 1919-1946 Nyírmeggyes
Elhunyt 1999. január 21. (69 évesen)
magyar Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár
Díjak József Attila-díj (1954, 1982)
Akadémiai Díj (1961)
SZOT-díj (1968)
Széchenyi-díj (1994)
Kitüntetései Az irodalomtudományok kandidátusa (1960)
Az irodalomtudományok doktora (1973)

Czine Mihály (Nyírmeggyes, 1929. április 5.Budapest, 1999. január 21.) Széchenyi-díjas (1994) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Czine Mihály 1929. április 5-én született Nyírmeggyesen. Hároméves kora körül a szomszéd faluba, Hodászra költöztek. Apja juhász volt, aki tíz gyermeket nevelt fel. Legidősebb bátyjának már vele egykorú gyermekei voltak.

Az elemi iskolát Hodászon végezte, s hogy a tízgyermekes családból egyedül ő tanulhatott tovább, Siketh Mihály tanító úrnak, és hogy a tanítóképző után az Eötvös Kollégium tagja és a pesti egyetem hallgatója lehetett, Sárdi Béla tanár úrnak köszönhette.

Sokfelé megfordult a világban, Amerikában is járt, a világ közepe azonban Hodász és Nyírmeggyes maradt számára. "ló helyre születtem" -hirdette mindig, s akiket igazán szeretett és becsült, azokat el is vitte Hodászra és Nyírmeggyesre.

Így járt ott Veres Péter és Szabó Pál, Sánta Ferenc és Nagy László is, és nemzedéktársai közül szinte mindenki.

19521955 között aspiráns volt. 1953-ban Eötvös-kollégistaként szerzett magyar-történelem szakos diplomát. 19551956 között az Új Hangnál dolgozott. 19561964 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt. 19641974 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen docense. 1973-tól a Látóhatár főszerkesztőhelyettese volt. 1974-től egyetemi tanár volt. 1988-ban tanszékvezető lett. 1986-tól a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, 19901991 között elnöke. A Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka volt 1996-ig. 1991-től az országos zsinat világi elnöke.

Fő kutatási területe a népi írók és Móricz Zsigmond munkássága mellett a kisebbségi magyar irodalom.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (1960)
  • Magyar irodalom a századfordulón (1962)
  • A naturalizmus (1967)
  • Móricz Zsigmond (1968)
  • Szabó Pál alkotásai és vallomásai tükrében (1971)
  • Istorija Madarske književnosti (1976)
  • Nép és irodalom I-II. (1981)
  • Kisebbség és irodalom (1992)
  • Rangrejtett fejedelem. Emlékezések Móricz Zsigmondról (1993)
  • Németh László eklézsiájában - sors és irodalom (1997)

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Czine Mihály sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/2-1-82.


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Hermann Péter: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998 CD-ROM, Biográf Kiadó, Budapest, 1997 ISBN 963 9051 195

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]