Pécsi Ildikó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pécsi Ildikó
Életrajzi adatok
Születési név Péchy Ildikó
Született 1940. május 21. (74 éves)
Polgár
Pályafutása
Aktív évek 1959 – napjainkig
Híres szerepei Noémi
Az aranyember
Csámpás Rozi
Indul a bakterház
Díjai
Kossuth-díj 2007
Jászai Mari 1976
Kiváló művész 1987
Érdemes művész 1980

Pécsi Ildikó (Polgár, 1940. május 21. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Férje Szűcs Lajos olimpiai bajnok magyar labdarúgó.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Noémi és Tímár Mihály (Pécsi Ildikó és Csorba András Az aranyember című filmben 1962-ben)

A Színművészeti Főiskolát 1962-ben végezte el. Az évek során tagja volt a Pécsi Nemzeti Színház (19621966), a Vígszínház (1966-1970), a Mikroszkóp Színpad (1970-1973), a kecskeméti Katona József Színház (1973-1976), a Radnóti Színház (1976-1985), a Népszínház (1985-1990) és a József Attila Színház (1990–) társulatának.

Drámai (Antigoné, Hamlet) és prózai szerepek mellett játszott komédiában és operettekben is.

Sokat foglakoztatott film- és tévészínésznő. Jelentős szerepet kapott az első magyar szélesvásznú filmben, az 1962-ben bemutatott Jókai-adaptációban, Az aranyemberben, amelyben Tímár Mihály szerelmét, Noémit játszhatta 22 évesen.

Országos ismertségét, népszerűségét a tévésorozatokban (például: a A Tenkes kapitányában és a Lindában) játszott alakításai is erősítették.

Rendezőként is jelentős sikereket ért el. Évekig volt "mindenese" a Táci Gorsium Nyári Játékainak. Több tévéjátékot is hasonló minőségben jegyez.

"Szabad idejében" több száz önálló estet tartott Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből. Sanzon-összeállítása is sikeres volt.

2008-ban megjelent "Zeneképzelet" c. CD-je, melyet a Várnagy Andrea - Farkas Zsolt zongoraművész házaspárral közösen készített.

1969-ben házasodott össze Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgóval. Fiuk Szűcs Csaba.

1975 és 1989 között az MSZMP tagja, 1994 és 1998 között pedig az MSZP színeiben országgyűlési képviselő volt (egyéni mandátum, Budapest 22. sz. egyéni választókerület). 1980-ban a színész szakszervezet elnökségi tagjává választották.

Évtizedek óta Máriabesnyő-Gödöllő lakója. A város művészeti életének meghatározó személyisége.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerepeiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kuznyecov: Fekete vagy vörös (Tamara)
  • Arbuzov: Irkutszki történet (Nyura)
  • Arthur Miller: Salemi boszorkányok (Williams Abigel)
  • Brecht:
    • Galilei (Ifjú hölgy)
    • Antigoné (Címszerep)
  • Gorkij:
    • Éjjeli menedékhely (Nasztya)
    • A Nap fiai (Melánia)
  • Baldwin: Ének Charlie úrért (Juanita)
  • Breffort: Irma, te édes (Címszerep)
  • Bruckner: Angliai Erzsébet (Izabella)

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1978 Egyszeregy
  • 1978 Olyan mint otthon
  • 1979 Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?

Tévéfilm[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezések, színházi adaptációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hangoskönyv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kerek erdő meséje
  • Mesés játékok, játékos versek (Media Nox Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-8611-76-6[4]
  • Mitől nem fogytam le – és mitől fogytam le (Tellér Kiadó, Budapest, 1993) ISBN 9638178027[5]
  • Mitől híztam meg

Hang és kép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kabaréjelenetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]