Antal Imre (műsorvezető)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Antal Imre
Antal Imre Sztankay István.jpg
Antal Imre (balra) és Sztankay István a Bors című televíziós sorozatban, 1968-ban
Született 1935. július 31.
magyar 1919-1946 Hódmezővásárhely
Elhunyt 2008. április 15. (72 évesen)
magyar Budapest
Foglalkozása zongoraművész, televíziós személyiség, humorista
Beceneve Imruska

Antal Imre az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Antal Imre (Hódmezővásárhely, 1935. július 31.Budapest, 2008. április 15.) Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség, színész, humorista, érdemes művész. Zongoraművészként az Országos Filharmónia szólistája volt és a világ minden szegletében föllépett. Számos nemzetközi versenyt megnyert és 1966-ban a budapesti Liszt Ferenc-verseny első helyezettje lett. Az országos ismertséget televíziós szerepléseinek köszönhette, első nagyobb sikerét a Halló fiúk! Halló lányok! műsorvezetői posztján aratta. A Szilveszteri kabarék, Ki mit tud?-ok, a Röpülj pávák és a Magyar Televízió Nemzetközi Karmester-versenyeinek konferansziéja volt, később a több évtizeden keresztül rendszeresen megjelenő Szeszélyes Évszakok című humoros televízióműsor emblematikus műsorvezetője lett. Több filmszerepet is játszott, legismertebb alakítása Dániel Ede a Bors című sorozatban.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antal Imre 1935. július 31-én született Hódmezővásárhelyen. Pedagógus szülei orvosnak szánták, de amikor unokatestvére zongoratanárnője meghallotta, hogy milyen tehetséges, más irányt vett az élete. 1947-ben a szegedi konzervatórium igazgatója, Kollár Pál felvette az intézménybe, ahol 1951-ben végzett. A család ezután felköltözött Budapestre, hogy fiuk a Nagymező utcai Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskolában tanulhasson. (Ötven évvel azután, hogy leérettségizett, volt osztálytársai találkozót szerveztek[1] akkori törzshelyén, a Fészek Klubban.) A szakiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, majd az Országos Filharmónia szólistája lett. Mivel diplomamunkájához gyakorlóoktatásra volt szüksége, ezért egy tanítványt vett maga mellé, az akkor nyolcéves Presser Gábort.[2][3]

Szenvedélyes dohányos volt és alkoholproblémákkal is küzdött élete során. Sokáig édesanyjával élt. Élete vége felé édesanyja elvesztése után magányosan és elhagyatottan élt. Elesettségében többen megpróbálták támogatni, de végül régi barátja Jenei József tudott rajta segíteni azzal, hogy szentendrei házába fogadta Imruskát.[4][5]

Karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1959-ben végzett, majd zongoristaként beutazta a világot. 1966-ban második helyezést ért el a budapesti Liszt–Bartók Zongoraversenyen. Élete azonban az 1960-as évek végén egzisztenciális válságba került, mivel jobb kezének ujjait ízületi gyulladásból eredő görcs gyötörte. Ezután jelentős váltás következett az életében, mégpedig a televízió világa. Első műsora egy „házaspárbaj” volt, melynek debütálása hatalmas sikert aratott, így megkapta a Halló fiúk, halló lányok! című ifjúsági show vezetését is. Hosszú ideig vezette Vitray Tamással közösen a szilveszteri műsorokat. 1980-ban elindult a magyar televíziózás egyik legnépszerűbb műsora, a Szeszélyes évszakok, amelyet eleinte Kudlik Júliával közösen vezetett.[6]

Krónikus ízületi fájdalmai mellett személyes drámáját a vele közös háztartásban lakó édesanyja halála tetézte. Ezután lelkiállapota megrendült, betegségek gyötörték, trombózist kapott, orra eldeformálódott. A Szeszélyes évszakok gyártója, a Szféra TV segített a művészen, speciális műtéttel új orrot kapott, ami visszaadta életkedvét. Ekkor azonban a Magyar Televízió hirtelen levette műsoráról legnépszerűbb produkcióját, s Antal munka nélkül maradt. Ekkor jó barátja Jenei József segített rajta, aki a házába fogadta és ápolta a humoristát.

2006 őszén sikeresen zárultak az RTL Klub és a Szféra TV tárgyalásai, és Antal Imre ismét kamerák elé állhatott a Szeszélyessel.[7] A műsorvezető öt adás leforgatása után, betegségére hivatkozva visszavonult a műsor vezetésétől.[8] 2008-ban a műsort végleg befejezték, ami a 28 éve tartó Szeszélyes évszakok végét jelentette.

Antal Imre sírja
(Budapest, Farkasréti temető, 10/1-1-38, 2011. július 28.)

Daganatos betegség következtében hunyt el.[9] A halála előtti két hónapban a Hospice alapítvány kórházában kezelték. A művészt az MTV és az RTL Klub is saját halottjának tekintette, mindkét csatorna emlékműsort közölt róla elhunyta estéjén.

Temetése 2008. április 26-án volt Budapesten. Teljesítette Antal Imre kérését barátja Jenei József, hiszen kivitte az elhunyt művész édesanyjának féltve őrzött hamvait a Farkasréti temetőbe. Az édesanyja urnáját a Damjanich utcai lakásában őrizték. A művész ugyanis imádott édesanyja halálakor megfogadta, hogyha egyszer ő is elmegy, akkor a sírban újra együtt lesznek.[5]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek, lemezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991-ben jelent meg Pami című kötete (ezen a néven csak édesanyja szólíthatta), amelyben legérdekesebb élményeit gyűjtötte egybe (2002-ben újra kiadták), 1998-ban pedig az Antal Imre legjobb viccei. – Nagylemezt adott ki Az Antal én vagyok címmel, az MC Papa és a Handa banda formációval pedig megjelentette a No limit című rap albumot.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szevasz, Vera! (1967)
  • Ezek a fiatalok (1967)
  • A hamis Izabella (1968)
  • The Fixer (1968)
  • Szemüvegesek (1969)
  • N.N., a halál angyala (1970)
  • A nagy kék jelzés (1970)
  • Tíz év múlva (1978)
  • Kojak Budapesten (1980)
  • Circus maximus (1980)
  • Ripacsok (1981)
  • Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1987)
  • Jó estét Wallenberg úr! (1990)
  • Ördög vigye (1992)
  • Csajok (1996)
  • A titkos hely (2002)
  • Szűzijáték (2006)


Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bors (1968)
  • Robog az úthenger 1-6. (1976)
  • Második otthonunk: Az áruház (1977)
  • Második otthonunk: Az SZTK (1977)
  • Második otthonunk: A munkahely (1978)
  • Földünk és vidéke (1978)
  • Csoport és közösség (1982)
  • A Lusitania elsüllyesztése (1985)
  • Johann Strauss: A denevér (1988)
  • A templomos lovagok kincse (1992)
  • Zene nélkül mit érek én? (1997)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Antal Imre ötvenéves osztálytalálkozóján mulatott. velvet.hu, 2006. június 6. (Hozzáférés: 2011. február 13.)
  2. Antal Imre tanítványa volt Presser Gábor. velvet.hu, 2007. január 22. (Hozzáférés: 2011. február 13.)
  3. Kiricsi Zoltán: Elhunyt Antal Imre. index.hu, 2006. június 6. (Hozzáférés: 2011. február 13.)
  4. Antal Imre az alkohol mámorába menekül. Blikk.hu, 2007. április 30. (Hozzáférés: 2011. február 12.)
  5. ^ a b Antal Imre mellé temetik édesanyját. napiaszonline.hu, 2008. április 23. (Hozzáférés: 2011. február 12.)
  6. 100 éves a magyar kabaré Szeszélyes évszakok története
  7. Feltámad a Szeszélyes Évszakok az RTL Klubon
  8. Antal Imre elköszön a Szeszélyestől
  9. Elhunyt Antal Imre (inforadio.hu, 2008. április 15.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Antal Imre (műsorvezető) témájú médiaállományokat.