Antal Imre (műsorvezető)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Antal Imre
Antal Imre Sztankay István.jpg
Antal Imre (balra) és Sztankay István a Bors című televíziós sorozatban, 1968-ban
Született 1935. július 31.
magyar 1919-1946 Hódmezővásárhely
Elhunyt 2008. április 15. (72 évesen)
magyar Budapest
Foglalkozása zongoraművész, televíziós személyiség, humorista
Beceneve Imruska

Antal Imre az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Antal Imre (Hódmezővásárhely, 1935. július 31.Budapest, 2008. április 15.) Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség, színész, humorista, érdemes művész. Zongoristaként – mint az Országos Filharmónia szólistája – a világ minden szegletében föllépett. Számos nemzetközi versenyt megnyert, 1966-ban pedig a budapesti Liszt Ferenc-verseny első helyezettje lett. Országos ismertséget azonban a televíziós pálya hozott számára. Első nagy sikerét a Halló fiúk, halló lányok! műsorvezetőjeként aratta. Ezt követően a szilveszteri műsorok, Ki mit tud?-ok, Röpülj pávák és a – MTV égisze alatt megrendezett – Nemzetközi Karmesterversenyek állandó konferansziéja volt, majd az évtizedeken át futó, rendkívül népszerű Szeszélyes évszakok emblematikus műsorvezetője lett. Több filmszerepet is játszott – legjelentősebb alakítása Dániel Ede a Bors című sorozatban.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antal Imre 1935. július 31-én született Hódmezővásárhelyen. Pedagógus szülei orvosnak szánták, de amikor zongoratanárnője meghallotta, hogy milyen tehetséges, más irányt vett az élete. 1947-ben a szegedi konzervatórium igazgatója, Kollár Pál felvette az intézménybe, ahol 1951-ben végzett. A család ezután felköltözött Budapestre, hogy fiuk a Nagymező utcai Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskolában tanulhasson. (Ötven évvel azután, hogy leérettségizett, volt osztálytársai találkozót szerveztek[1] akkori törzshelyén, a Fészek Klubban.) A szakiskola után a Zeneakadémián folytatta tanulmányait, majd az Országos Filharmónia szólistája lett. Mivel diplomamunkájához oktatási gyakorlat is kellett, tanítványt vett maga mellé, az akkor nyolcéves Presser Gábort.[2][3]

Antal Imre szenvedélyesen dohányzott és az italt sem vetette meg. Családja nem volt. Édesanyjával élt, akinek halála után élete lejtőre került: magányosan, elhagyatottan, egyre betegebben tengette napjait. Elesettségében többen próbálták támogatni, kevés sikerrel. Végül régi barátja, Jenei József segített rajta azzal, hogy szentendrei házába fogadta.[4][5]

Karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zeneművészeti Főiskolán 1959-ben végzett, majd zongoristaként beutazta a világot. 1966-ban második helyezést ért el a budapesti Liszt–Bartók Zongoraversenyen. Jobb kezének hirtelen fellépő ízületi gyulladása miatt azonban ezt a pályát nem folytathatta, s élete a hatvanas évek végén egzisztenciális válságba jutott. Ezután jelentős váltás következett: a Magyar Televízióhoz került. Első műsora egy „házaspárbaj” volt, melynek hatalmas sikere nyomán rábízták a Halló fiúk, halló lányok! című nemzetközi ifjúsági vetélkedő vezetését. Hosszú ideig Vitray Tamással közösen vezették a szilveszteri műsorokat. 1980-ban elindult a magyar televíziózás egyik legnépszerűbb sorozata, a Szeszélyes évszakok, amelyet eleinte Kudlik Júliával közösen vezetett.[6]

Rajongással szeretett édesanyjával élt együtt, akinek 1988-ban bekövetkezett halála rendkívül megviselte, s a traumát soha nem tudta feldolgozni: élete megroppant, testi-lelki állapota egyre rosszabbá vált, krónikus ízületi fájdalmain túl egyéb betegségek is gyötörni kezdték, trombózist kapott, orra eldeformálódott. A Szeszélyes évszakok gyártója, a Szféra TV sietett a művész segítségére: speciális műtéttel – melyet részben külföldön végeztek el – új orrot kapott, ami átmenetileg visszaadta életkedvét. Ekkor azonban az MTV hirtelen levette műsoráról legnépszerűbb produkcióját, s Antal munka nélkül maradt. Jó barátja, Jenei József karolta fel, szentendrei házába fogadva és ápolva a humoristát, akinek erős kötődése volt a városhoz és környékéhez, hiszen évtizedeken át itt volt nyaralója.

2006 őszén, miután sikeresen zárultak az RTL Klub és a Szféra TV tárgyalásai, Antal Imre ismét kamerák elé állhatott a Szeszélyessel [7], ám öt adás leforgatása után, betegségére hivatkozva visszavonult a műsor vezetésétől.[8] 2008-ban a műsort végleg befejezték, s a 28 éven át tartó Szeszélyes évszakok ezzel megszűnt.

Antal Imre sírja (Farkasréti temető, 10/1-1-38; 2011. július)

Antal Imrét élete végén daganatos betegséggel[9] két hónapon át a Hospice alapítvány kórházában kezelték, sikertelenül. Elhunyta estéjén az MTV és az RTL Klub is emlékműsort sugárzott róla – a művészt mindkét csatorna saját halottjának tekintette. 2008. április 26-án kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben. Végakaratát, mely szerint halála után édesanyjának féltve őrzött hamvait is temessék mellé, barátja, Jenei József teljesítette. (Imádott édesanyja hamvvedrét a művész a Damjanich utcai lakásában őrizte, megfogadva, hogy ha egyszer ő is elmegy, a sírban újra együtt lesznek.)[5]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek, lemezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991-ben jelent meg Pami című önéletrajzi kötete, amelyben legérdekesebb élményeit gyűjtötte össze (Pami volt Imruska családi beceneve, de csak édesanyja szólíthatta így); a kötetet 2002-ben újra kiadták. 1998-ban az Antal Imre legjobb viccei című könyve látott napvilágot. Nagylemezt is kiadott Az Antal én vagyok címmel, az MC Papa és a Handa Banda formációval pedig megjelentette a No limit című rap-albumot. Ő olvas fel a Hamupipőke és más különleges mesék címmel 2007-ben kiadott mese-CD-n.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szevasz, Vera (1967)
  • Ezek a fiatalok (1967)
  • A hamis Izabella (1968)
  • The Fixer (1968)
  • Szemüvegesek (1969)
  • N.N., a halál angyala (1970)
  • A nagy kék jelzés (1970)
  • Tíz év múlva (1978)
  • Kojak Budapesten (1980)
  • Circus maximus (1980)
  • Ripacsok (1981)
  • Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1987)
  • Jó estét, Wallenberg úr! (1990)
  • Ördög vigye (1992)
  • Csajok (1996)
  • A titkos hely (2002)
  • Szűzijáték (2006)


Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bors (1968)
  • Robog az úthenger 1–6. (1976)
  • Második otthonunk: az áruház (1977)
  • Második otthonunk: az SZTK (1977)
  • Második otthonunk: a munkahely (1978)
  • Földünk és vidéke (1978)
  • Csoport és közösség (1982)
  • A Lusitania elsüllyesztése (1985)
  • Strauss: A denevér (1988)
  • A templomos lovagok kincse (1992)
  • Zene nélkül mit érek én? (1997)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Antal Imre ötvenéves osztálytalálkozóján mulatott. velvet.hu, 2006. június 6. (Hozzáférés: 2011. február 13.)
  2. Antal Imre tanítványa volt Presser Gábor. velvet.hu, 2007. január 22. (Hozzáférés: 2011. február 13.)
  3. Kiricsi Zoltán: Elhunyt Antal Imre. index.hu, 2006. június 6. (Hozzáférés: 2011. február 13.)
  4. Antal Imre az alkohol mámorába menekül. Blikk.hu, 2007. április 30. (Hozzáférés: 2011. február 12.)
  5. ^ a b Antal Imre mellé temetik édesanyját. napiaszonline.hu, 2008. április 23. (Hozzáférés: 2011. február 12.)
  6. 100 éves a magyar kabaré Szeszélyes évszakok története
  7. Feltámad a Szeszélyes Évszakok az RTL Klubon
  8. Antal Imre elköszön a Szeszélyestől
  9. Elhunyt Antal Imre (inforadio.hu, 2008. április 15.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Antal Imre (műsorvezető) témájú médiaállományokat.