Gádor Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gádor Béla
Élete
Született1906. május 22.
Nyíregyháza
Elhunyt1961. január 28. (54 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Házastársa(második): Somogyi Erzsi színésznő
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)színmű, próza
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1953)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gádor Béla témájú médiaállományokat.

Gádor Béla (született Guttman) (Nyíregyháza, 1906. május 22.[1] – Budapest, 1961. január 28.) József Attila-díjas (1953) magyar író, újságíró, humorista, forgatókönyvíró.

Életpályája[szerkesztés]

Zsidó családból származott. Szülei: Guttman Jónás és Preisz Etel volt.[1] A második világháború előtt banktisztviselőként dolgozott. Megjárta a munkaszolgálatot. A háború után humoros írásokkal, kabaréjelenetekkel mutatkozott be. A Pódium Kabaré, a Kamara Varieté, a Vidám Színpad játszotta jeleneteit. A rádióban Kellér Dezső, Darvas Szilárd és "VAJKO"[2] mellett sokat foglalkoztatott konferanszié volt.

A második felesége Somogyi Erzsi színésznő volt.

1947-től – haláláig – a Ludas Matyi munkatársa, 1953-ig felelős szerkesztője, 1953-1956 között a főszerkesztője volt. (Ezen a poszton őt Tabi László követte).

Művei[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 47..[3]

Vígjátékok[szerkesztés]

  • Részeg éjszaka (1946)
  • Urak, költők, gyilkosok (1947)
  • Lyuk az életrajzon (1958)
  • Álomlovag (zene: Fényes Szabolcs, 1960)

Bábjátékok[szerkesztés]

  • Szerelmes istenek (1955)
  • Potyautazás (1959)

Filmforgatókönyvek[szerkesztés]

Kötetek[szerkesztés]

  • Kovács úr züllésnek indul. Regény; Literária, Bp., 1938 (Világvárosi regények)
  • Az ellopott siker; Literária, Bp., 1940 (Világvárosi regények)
  • Fele se tréfa. Írták Csikarkov, Darvas Szilárd, Gádor Béla, Tabi László; összeáll., konferansziészöveg Darvas Szilárd; Szikra, Bp., 1947 (Szabad kabaré)
  • Pénz nem számít. Vidám műsordarabok; Darvas Szilárd, Gádor Béla, Rácz György et al.; Kultúra, Bp., 1947 (Szabad kabaré)
  • Nevess jobban!; Athenaeum Ny., Bp., 1949
  • Vidám jelenetek; szöveg Gádor Béla et al.; Művelt Nép, Bp., 1952 (Színjátszók könyvtára)
  • A szatíra szerepe a sajtóban; Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Bp., 1954 (Újságírók szakmai előadásai és vitái)
  • Barabás Tibor–Gádor Béla: Állami áruház. Zenés vígjáték; zene Kerekes János, versek Darvas Szilárd; Népszava, Bp., 1954 (Műsorfüzet)
  • Nehéz szatírát írni; Magvető, Bp., 1955
  • Néhány első szerelem története; Szépirodalmi, Bp., 1958
  • Sót vegyenek! Humoreszkek és szatírák; Szépirodalmi, Bp., 1959
  • Írtam mérgemben. Humoreszkek; Szépirodalmi, Bp., 1961
  • Ideges emberek. Válogatott humoreszkek; utószó Szalay Károly; Szépirodalmi, Bp., 1962 (Olcsó könyvtár)
  • Miért lettem pesszimista?; utószó Litványi Károly; Szépirodalmi, Bp., 1966

Egyéb művek[szerkesztés]

  • Othello Gyulaházán. Kisregény; A kisregényt először a Magyar Nemzet közölte folytatásokban, 1962-ben.
  • Lyuk az életrajzon (regény)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Születési anyakönyvi kivonata
  2. ↑ Az 1956-ban kivándorolt Vajda Albert és Kovács Dénes nevét takarta
  3. ↑ 2016 augusztus 8. -i lekérdezés

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gádor_Béla&oldid=27020920”