Fényes Szabolcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fényes Szabolcs
Életrajzi adatok
Született Nagyvárad
1912. április 30.
Elhunyt Budapest
1986. október 12. (74 évesen)
Tevékenység zeneszerző, színigazgató

Fényes Szabolcs (Nagyvárad, 1912. április 30.Budapest, 1986. október 12.) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző. Nevét viseli a könnyűzenei alkotótevékenységet elismerő Fényes Szabolcs-díj.

Családja, tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fényes Szabolcs az 1635-ben címeres nemeslevelet kapott csokalyi Fényes család leszármazottja.[1] Édesapja, Fényes Loránd mérnök volt, aki vonzódott a művészethez, Ady Endre törzsasztalához tartozott Nagyváradon és nótaszerzéssel is foglalkozott.[2] Szabolcs már tizenkét éves korában eldöntötte, hogy zeneszerző lesz és édesapja támogatta is ebbéli törekvését. A család Nagyváradról Magyarországra, a Rétságra telepedett át. Fényes Szabolcs gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton folytatta. Még középiskolás korában hetente többször Budapestre utazott, hogy Siklós Albert magántanítványaként zeneszerzést tanuljon. Az érettségiig hat évfolyamot tudott befejezni.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelentősen átalakított Fényes villa a XII. kerületi Orbánhegyi út és Nárcisz utca sarkán. Már semmi sem emlékeztet az egykori tulajdonosra, emléktábla-emlékoszlop sem
Fényes Szabolcs és felesége, Csikós Rózsi sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-9-19.

A nála alig tíz évvel idősebb nagynénje, Fényes Annuska híres gyermekprimadonna volt,[3] az ő ajánlására Sebestyén Géza és Zerkovitz Béla igazgatóknak mutathatta be dalait. Már az 1925-1926-os évadban hírt adtak az újságok arról, hogy a fiatal tehetség darabját, az „Aratóünnep”-et bemutatják, ez azonban nem valósult meg. Első dalát a Rózsavölgyi kiadó tette közzé 1927-ben, majd a következő dalát a „Füst” című filmben Tőkés Anna elénekelte.

Az első színházi sikert a „Maya”[4] bemutatója hozta meg számára 1931-ben. Ezután Peter Fényes néven – három évig – Berlinben élt és alkotott. Többek között az UFA filmgyártól kapott megbízásokat, énekelte dalait Zarah Leander is. 1935-ben hazatért és számtalan színdarab, film és sláger szerzője lett. 1949-ben, valamint 1957-1960 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt, s párhuzamosan a Vidám Színpad zenei vezetését is ellátta 1949-1957 között.

Itthoni sikerei mellett külföldön is elismerték dalai szépségét, így az ünnepelt operaénekes, Mario Lanza is beleszeretett dalaiba. Lemezkiadásra szerződtek vele, a dalok kiválogatása is megtörtént, azonban Mario Lanza hirtelen halála meghiúsította a lemez megjelenését.

Feleségével, Csikós Rózsival a budapesti Orbán-hegyi úton lakott évtizedekig, s együtt nyugszanak a Farkasréti temetőben is. 1986. október 27-ei temetésén Kellér Dezső, Ruttkai Éva és Lendvay Kamilló színházi barátai, társai mondtak sírja fölött búcsúbeszédeket.

Nem ismerünk olyan zeneszerzőt, akinek munkássága ilyen mértékben ívelt át korszakokon, divatokon, tudott újra és újra az aktuális trendek szerint megújulni.[5] Két évtizeddel halála után nincs nap, hogy dalai ne csendüljenek fel valamely médiában; nincs színházi szezon darabjainak felújítása nélkül. Fényes Szabolcs nem bízta a véletlenre, a könnyen felejtő utókorra az örökké valóságot… Örök emlékét művei - 45 színpadi alkotás, 131 film, több mint 700 dal - szavatolják. Munkásságával a Kossuth-díjat nem érdemelte ki. Az Orbán-hegyi út és Nárcisz utca sarkán álló, jelentősen átalakított Fényes villán és környékén semmi sem emlékeztet Fényes Szabolcsra és feleségére Csikós Rózsira. Emléktáblát sem kaptak.

Művei a 21. században is népszerűek. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1945-: 53.[6]

A centenárium eseményeiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2012-ben az RMDSZ javaslatára utcát neveztek el róla Nagyváradon. Ugyanott a Szigligeti Színházban ünnepi megemlékezést tartottak.
  • A Budapesti Operettszínház előcsarnokában emlékkiállítást rendeztek. A megnyitón Kállai István és Körmendi Vilmos élőszóban; Makk Károly és Bacsó Péter felvételről emlékezett.
  • 2012. április 27-én és 28-án az Operett Gála - Ez Hungarikum című gálaelőadáson egy külön blokkban idézik műveit.

Művei a teljesség igénye nélkül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Operettek, zenés játékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Maya, 1931
  • Hárem, 1931
  • Manolita, 1932
  • Csipetke, 1933
  • Mimi, 1935
  • Sok hűhó Emmiért, 1936
  • Pusztai szerenád, 1939
  • Az ördög nem alszik, 1940
  • A királynő csókja, 1943
  • Vén diófa, 1947
  • Rigó Jancsi , 1947
  • Két szerelem
  • Szombat délután, 1954
  • Szerencsés flótás, 1955
  • Csintalan csillagok

Filmzenék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bogáncs, 1958
  • Fekete szem éjszakája; Szerelem csütörtök, 1959
  • Megszállottak; Napfény a jégen; Nem ér a nevem, 1961
  • Elveszett paradicsom; Mici néni két élete; Esős vasárnap, 1962
  • Az aranyfej; Hogy állunk fiatalember?, 1963
  • Nyáron egyszerű, 1964
  • Butaságom története; Patyolat akció; Szerelmes biciklisták, 1965
  • Nyár a hegyen; Utószezon, 1967
  • A tanu, 1969
  • Fuss, hogy utolérjenek!, 1972
  • Circus Maximus, 1980

Slágerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Balalajka sír az éjben; Tíz óra múlt; Egy kis Duna-parti bárban; Bevallom, rég tetszik maga nékem; Mindig az a perc; Jaj, a Sári; Van Budán egy kis kocsma;
  • Az én rózsám vasutas; Nem nősülök soha; Budapest, Budapest te csodás; Oda vagyok magáért; Van-e szerelmesebb vallomás; Áprilisi tréfa volt;
  • 2*2 néha öt; Rejtély; Melletted nincsenek hétköznapok; Összecsendül két pohár; Egy esős vasárnap délután;
  • Nemcsak a húszéveseké a világ; Mindenkinek van egy álma; Papíron túl vagyok az ötvenen; Szeretni bolondulásig;
  • Küldök Néked egy nápolyi dalt; Szívem ezt a dalt; Álmaimban valahol;
  • Csak egy kis emlék; Fogj egy sétapálcát; Csak félig lenne meg; Hallo, Cherie;
  • Táskarádió; Te szeress legalább; Félteni kell; Fehér sziklák;
  • Csakhogy eljöttél szerelem;

Szerzőtársai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tecsői Móricz Béla: A dengeleghi, érendrédi és csokalyi Fényes család (Budapest, 1974)
  2. Legismertebb szövegei – Két babonás szép szemednek; Gyere velem akáclombos falumba – Balázs Árpád zenéjére születtek.
  3. Fényes Annuska tizenöt éves korában „visszavonult”. Fényes Szabolcs másod-unokatestvére, Fényes Aliz is ünnepelt drámai színésznő volt.
  4. A Mayát 1957-ben újították fel a Margit-szigeti Szabadtéri Színpadon. Az előadás főbb szereplői Tolnay Klári, Rátonyi Róbert, Gyenes Magda, Mednyánszky Ági, Bárdy György voltak. (Ekkor még vasárnap délután is volt előadás).
  5. A hatvanas évektől, a naprakészség érdekében többször kérte meg számai hangszerelésre Körmendi Vilmost
  6. 2012. április 24-i lekérdezés
  7. A főszereplő Latinovits Zoltán volt
  8. A városmajori előadás akarva-akaratlanul Haumann Péter emlékezetes jutalomjátéka volt. A férjek egyenjogúságát követelő száma után a közönség "szék alá került", az előadást percekig nem lehetett folytatni.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mario Lanza - Fényes Szabolcs kapcsolatra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fényes Szabolcs témájú médiaállományokat.