Harangozó Gyula (táncművész, 1956)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harangozó Gyula
Született1956. május 4. (67 éves)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaHarangozó (Takács) Anita Nikoletta
GyermekeiHarangozó Amira Csinszka (2015)
SzüleiHamala Irén
Harangozó Gyula
Foglalkozása
  • koreográfus
  • balett-táncos
Kitüntetései

SablonWikidataSegítség

Ifj. Harangozó Gyula (Budapest, 1956. május 4. –) Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus, rendező.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Harangozó Gyula (1908-1974)[2][3] koreográfus és Hamala Irén (1921-1997) balettművész volt. Tánctanulmányait az Állami Balettintézetben kezdte 1966-1974 között, majd a Moszkvai Nagyszínház Balettakadémiáján folytatta, ahol kitűnő eredménnyel diplomázott, 1976-ban. Ezután rögtön a Magyar Állami Operaház művésze, majd 1978-1985 között magántáncosa lett. 1981-1991 között a Bécsi Staatsoper első szólótáncosa, 1981-1989 között pedig a müncheni Bajor Állami Operaház állandó vendégszólistája. 1992-től négy éven át nemzetközi balettmenedzserként tevékenykedett, ez idő alatt többek között bemutatta a „Balett Csillagai” nemzetközi gálaműsorokat Bécsben, Lausanne-ban, Frankfurtban és Kölnben, valamint az Orosz Balett Csillagai műsort Belgiumban és Szlovákiában. Egyik alapítója és művészeti vezetője volt a Duna Balett nemzetközi együttműködésnek, valamint alapító tagja és művészeti igazgatója 1993-2005 között a Világsztárok az Operában című nemzetközi balettgáláknak, a Magyar Állami Operaházban. 1999-2001 között a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöki tisztségét töltötte be. 1995-től 2005-ig a Magyar Nemzeti Balett igazgatójaként, majd 2005-2010 között a bécsi Staatsoper és a Volksoper balettegyütteseinek és a Staatsoper balettiskolája igazgatójaként dolgozott. 2013 óta a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója.

Magánélete[szerkesztés]

Feleségével, kislányával (Amira Csinszka) és két nevelt lányával (Szonja Petrával és Vanda Noával) Budapesten él. Családja és barátai körében Gimi a beceneve.

Színpadi szerepei, koreográfiái, rendezései[szerkesztés]

  • id.Harangozó Gyula: Coppélia - Ferenc
  • F.Ashton: A rosszul őrzött lány - Colas
  • Fodor A.: Rossiniana
  • Seregi L.: Változatok egy gyermekdalra
  • Seregi L.: A fából faragott királyfi - királyfi
  • Seregi L.: A fából faragott királyfi - fabábu
  • Seregi L.: Sylvia - Amintas
  • M.Baryshnikov: Don Quijote - Basil
  • R.Nurejev: Don Quijote - Basil
  • R.Nureyev: Csipkerózsika - herceg
  • R.Nurejev: A hattyúk tava - herceg
  • P.Wright: A hattyúk tava - herceg
  • P.Darrel: A hattyúk tava - herceg
  • V.Vainonen: A Diótörő - herceg
  • J.Neumeier: A Diótörő - herceg
  • R.Nurejev: A Diótörő - herceg
  • A.Alonso: Giselle - Albert
  • P.Wright: Giselle - Albert
  • J.Cranko: Rómeó és Júlia - Rómeó
  • J.Cranko: A makrancos hölgy - Petrucchio
  • M.Bejart: A tűzmadár - Tűzmadár
  • G. Balanchine: Agon, Serenade, Syphony in C
  • Y.Vámos: Coppelia - Franz
  • F.Barbay: Daphnis und Cloë - Dorkon
  • B.Bienert: A félkegyelmű - Miskin
  • M.Fokin: Chopiniana - a férfi
  • M.Fokin: A rózsa lelke - a rózsa lelke
  • G.Veredon: Gaǐté parisienne - a magyar tiszt

Koreográfiái[szerkesztés]

  • Kocsák - Hófehérke és a hét törpe (Magyar Állami Operaház 2004, Észt Nemzeti Opera Tallinn 2007, Rosztovi Zenés Színház Oroszország 2012, West Australian Ballet Perth Ausztrália 2014, Szegedi Szabadtéri Játékok 2019, 2020)
  • Bécsi Operabál (Wiener Staatsoper 2006, 2007)
  • Csajkovszkij - Diótörő (Wiener Staatsoper 2007, Wiener Volksoper 2008)
  • Minkus - Don Quijote (Magyar Állami Operaház 1999, Szerb Nemzeti Színház Újvidék 2010)
  • Theodorákisz - Zorba (a Győri Nemzeti Balett társulata 2012, Szegedi Szabadtéri Játékok 2014)
  • Csajkovszkij - Diótörő az arénákban (2016)
  • Csajkovszkij - Diótörő (Budapesti Operettszínház 2019)

Rendezései[szerkesztés]

  • Brown - Freed - Ének az esőben musical (Szegedi Szabadtéri Játékok 2016, Budapesti Operettszínház 2017)
  • Verdi - Rigoletto (Szegedi Szabadtéri Játékok 2018)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  2. Édesapja gyászjelentése. [2015. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 21.)
  3. Édesapja gyászjelentése. [2015. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 21.)
  4. https://deszkavizio.hu/kertesi-ingrid-es-ifj-harangozo-gyula-is-az-opera-orokos-tagja-lett/

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]