Simándy József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simándy József
Simándy József operaénekes 1974.jpg
Simándy József Bánk Bán szerepében (1974)
Életrajzi adatok
Születési név Schulder József
Született 1916. szeptember 18.
magyar 1867-1918 Kistarcsa
Elhunyt 1997. április 4. (80 évesen)
Magyarország Budapest
Pályafutás
Műfajok opera
Híres dal Hazám, hazám (Erkel Ferenc: Bánk bán)
Hang tenor
Díjak Kossuth-díj
Tevékenység operaénekes

Simándy[1] József, Schulder (Kistarcsa, 1916. szeptember 18.Budapest, 1997. március 4.) magyar operaénekes (tenor), főiskolai tanár. Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze a ma élő magyar nemzedékek tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres szerepe Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusának előadása is. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belső ereje hőstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az ő hangján csendült fel először a Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskolái elvégzése után a Szürketaxi vállalatnál autószerelést tanult, és ott dolgozott 1939 őszéig. Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést, dr. Székelyhidy Ferenc növendéke volt. A világháború alatt az Operaház kórusának tagja volt. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban, Bizet Carmen című operájában, Don José szerepében.

Az Operaháznak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956–1960 között a müncheni Staatsoper énekeseként is fellépett. 1978–1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Felesége Hegedűs Judit balettművész. Gyermekei: Judit, Katalin és Péter.

Évtizedekig lakott a XII. kerületben, a Mártonhegyi úton. A kerület megbecsült polgára volt.

Színházi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Simándi Józsefként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 2.[2]

  • Somogyi Pál: Ilyen vagyok (Sanzonest)....
  • Verdi: Álarcosbál....Richard

Simándy Józsefként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[3]

  • Verga: Parasztbecsület....Turiddu
  • Muszorgszkij: A szorocsinci vásár....Griczko
  • Borogyin: Igor herceg....Wladimir
  • Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok....Stolzingi Walter
  • Smetana: Az eladott menyasszony....János
  • Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony....Rotaridesz
  • Kodály Zoltán: Székelyfonó....A legény
  • Verdi: Rigoletto.....A mantuai herceg
  • Wagner: A bolygó hollandi....Erik
  • Erkel Ferenc: Bánk bán....Bánk bán
  • Mejtusz: Az ifjú gárda....Oleg Kosevoj
  • Beethoven: Fidelio....Florestan
  • Verdi: A trubadúr....Manrico
  • Polgár Tibor: A kérők....Gyuri
  • Mozart: A varázsfuvola....Tamino
  • Hajdu Mihály: Kádár Kata....Gyula Márton
  • Erkel Ferenc: Hunyadi László....Hunyadi László
  • Verdi: Otello....Otello
  • Puccini: Manon Lescaut....René des Grieux
  • Bizet: Carmen....Don José
  • Erkel Ferenc: Brankovics György....Murát
  • Puccini: Tosca....Cavaradossi
  • Wagner: Lohengrin....Lohengrin
  • Verdi: Aida....Radames
  • Leoncavallo: Bajazzók....Canio
  • Verdi: Don Carlos....Don Carlos
  • Strauss: A cigánybáró....Homonnay Péter gróf
  • Verdi: Az álarcosbál....Richard gróf
  • Mascagni: Parasztbecsület....Turridu

Fontosabb díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Simándy József sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-7-3/1.

Emlékét többek között a Simándy József Baráti Társaság ápolja. A szegedi Simándy Énekversenyen számos jelentős énekes tűnt fel, mint Gál Erika, Rálik Szilvia, Geszthy Veronika, Wierdl Eszter, Fekete Attila, Kiss B. Atilla, Kovácsházi István, Kóbor Tamás, Nyári Zoltán, Wendler Attila.

Abaújszántón 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avattak: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.[4]

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hírhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

2005-ben jelent meg a Simándy József újra "megszólal" című kötet, melynek szerkesztője fia, Simándy Péter volt.

Balatongyörökön, ahol háza és szőlője volt és sok időt töltött, 2006 júliusában avatták szobrát, és évente megemlékeznek róla. 2011-ben utcát neveztek el róla Budapesten.

A kistarcsai összevont iskolát róla nevezték el 2011-ben (Simándy József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény).

Keszthelyen, a Festetics Múzeum városi képtárában és 2011 őszétől, a felújított MOM Kulturális Központban emlékszoba őrzi nevét.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A család tájékoztatása szerint a magyarosított név Simándi. Az Operaház kérésére kapta meg a közismert művésznevet.
  2. 2013. január 15-i lekérdezés
  3. Csak a zenés szerepeket sorolom fel, mert a többi Simándi József szerepei
  4. Abaújszántó weblapja

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Simándy József témájú médiaállományokat.