László Margit

László Margit (Kolozsvár, 1931. március 17. –) Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (lírai szoprán), énektanár, Bajor Nagy Ernő újságíró özvegye, érdemes művész és kiváló művész.

Élete

1941-ig a kolozsvári konzervatóriumban zongorázni tanult Farkas Ferencnél. Ezután háborús ausztriai gyermekévek következtek, itt megtanult jódlizni is.

1947 óta él Magyarországon. Női szabóként dolgozott s a Budapesti Kórusban énekelt alt(!) majd szoprán szólamot. 1951 és 1953 között magánúton énekelni tanult Koranek Jánosnénál.

Berg Ottó amatőr operatársulatának szabadtéri előadásán debütált Gilda (Verdi: Rigoletto) szerepében. Berggel énekelte még Rosinát is (Rossini: A sevillai borbély). 1953-ban szerződtette magánénekesnek a Magyar Állami Operaház. Itt is Gilda lett első szerepe, majd kisebb szerepek után egy 1960-as beugrással (Mozart: A varázsfuvola - Pamina) került az őt megillető helyre a társulatban. A Mozart- és bel canto-operák jó koloratúrkészséget igényló szerepei lettek a legjobb alakításai, rendszerint a vele együtt induló Réti József oldalán. Ténylegesen alakította is szerepeit, mert kiváló énektechnikájához nagyszerű színészi készségek is társultak.

Gyakori szereplője lett koncerteknek, mert otthonosan mozgott az oratórium- és daléneklés Magyarországon mostohán kezelt területén is.

Vendégszerepelt az egész német nyelvterületen, Franciaországban és a baráti országokban.

Énekesként 1986-ban búcsúzott a közönségtől, de az Operaháznak ma is tagja, 1994-óta immár örökös tagként.

1970-ben kezdett éneket tanítani, előbb magántanítványai voltak, majd 1986-tól a budapesti Szent István Gimnázium magánénektanára lett, 1989-től az Operaház énekmestere, később docens is lett a Zeneakadémian.

1996-ban szívinfarktuson esett át.

1997-től éveken át a Bartók rádió Muzsikáló délután c. műsorának egyik nagy felkészültségű vezetője lett.

Ma Budapest közelében él 2010-ig szeretett férjével megosztott birtokán.

További szerepei

(A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 40.)

ősbemutatói

• Polgár Tibor: A kérők - szakácsnő
• Láng István: Pathelin mester - Juliette
• Ribáry Antal: Lajos király válik - osztrák hercegnő

egyéb

• Claudio Monteverdi: Poppea megkoronázása - Drusilla
• Mozart: Figaro házassága - Grófnő, Susanna, Barbarina, egy leány
• Mozart: A színigazgató - Mademoiselle Silberklang
• Mozart: Così fan tutte - Despina
• Mozart: Szöktetés a szerájból - Konstanze, Blondchen
• Donizetti: Az ezred lánya - Marie
• Gluck: Orfeusz és Euridiké - Euridiké
• Bizet: Carmen - Micaëla
• Benjamin Britten: Koldusopera - Lucy Luckit
• Muszorgszkij: Borisz Godunov (opera) - Kszenyija
• Puccini: Bohémélet - Mimi
• Richard Strauss: Ariadne Naxos szigetén - Najád
• ifj. Johann Strauss: A denevér - Adél
• ifj. Johan Strauss: A cigánybáró - Mária Terézia császárné, Arzéna
• Offenbach: Orfeusz az alvilágban - Juno

Diszkográfia

CD-k

• Farkas Ferenc: A bűvös szekrény - Zulejka Hungaroton HCD 32419-20
• Poldini Ede: Farsangi lakodalom - Nemzetesasszony Hungaroton HCD 31974-75
• Giuseppe Verdi: Rigoletto - Gilda Hungaroton HCD 31808-09
• ifj. Johann Strauss: A denevér - Adél Hungaroton HCD 16558-59

Farkas Ferenc: Cantus Pannonicus Hungaroton HCD 31852

Díjai

• 1961 - Liszt Ferenc-díj
• 1973 - Érdemes művész
• 1974 - Magyar Rádió és Televízió nívódija
• 1981 - Kiváló művész
• 1994 - Magyar Állami Operaház örökös tagja
• 1997 - Bartók-Pásztory-díj
• 2000 - Déryné-dij
• 2010 - Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában

Irodalom

• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk: Székely András Zeneműkiadó, 1988 ISBN 963-330-672-8
• Ki kicsoda 2000. Főszerk. Hermann Péter. Greger-Biográf, 1999. ISSN 1215-7066
• Várnai Péter: Operalexikon. Zeneműkiadó, 1975 ISBN 963-330-107-6
• A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Zeneműkiadó, 1984 ISBN 963-330-524-1
• Abody Béla: Gyere velem operába! Gondolat, 1973
• A Magyar Állami Operaház évkönyvei
• Színházi Adattár [1]