Parasztbecsület (opera)
| Pietro Mascagni operái |
|---|
|
Parasztbecsület (1890) |
A Parasztbecsület Pietro Mascagni egyfelvonásos operája. A szöveget G. Targinioni-Tozzetti és G. Menasci írták. A játékidő 65 perc.
Mivel egyfelvonásos opera lévén, a Parasztbecsület nem tölt ki egy egész estét, az olasz verista stílus egy másik rövidebb darabjával Leoncavallo Bajazzók című operájával együtt szokták előadni.
Tartalomjegyzék |
Szereplők [szerkesztés]
| Szerep | hangtípus | Bemutatón szereplő előadók, 1890. május 17., (Karmester: - ) |
|---|---|---|
| Santuzza, fiatal parasztlány | drámai szoprán | Gemma Bellincioni |
| Turiddu, parasztlegény | drámai tenor | Roberto Stagno |
| Lucia, az édesanyja | drámai alt | Federica Casali |
| Alfio, fuvaros | bariton | Guadenzio Salassa |
| Lola, a felesége | mezzoszoprán | Annetta Guli |
| Énekkar | nagy létszámú kórus |
Szöveg [szerkesztés]
Giovanni Verga (1840-1922) szicíliai költő Cavalleria rusticana című novelláját dramatizálta, mely az 1884-es bemutató után világsikert ért el. Ebből a színdarabból írták meg Giovanni Targioni-Tozzetti (1859-1934) és Guido Menasci (1864-1925) a Parasztbecsület opera librettóját. Az opera szövege meglehetős hűséggel követi az eredeti dráma fonalát, a cselekmény hely és időbeli sűrítésével valamint számos mellékszereplő kihagyásával.
A mű története [szerkesztés]
A Parasztbecsület operát Mascagni a Sonzogno cég pályázatára írta. Mivel a pályázat kiírása egyfelvonásos operára vonatkozott, az eredetileg kétfelvonásos művet a később híressé vált „Intermezzo” közbeiktatásával, a szövegírókkal egyetértésben, egyfelvonásossá alakította. A pályázatra benyújtott 70 mű közül a Parasztbecsület nyerte el az első díjat. Az ősbemutató 1890. május 17-én a római Teatro Costanziban volt és hatalmas sikert aratott, a szerzőt több mint negyvenszer hívták ki. Még ebben az évben 1890. december 26-án, az operát bemutatták Magyarországon is, a Magyar Királyi Operaházban, Gustav Mahler vezényletével.
A cselekmény [szerkesztés]
A helyszín egy szicíliai falu temploma előtti tér, 1880-as év húsvét vasárnapja. Az opera kezdeti szakaszának zenéje a húsvétvasárnap ünnepi hangulatát idézi. A függöny mögül, Turiddu hárfakíséretes Siciliana szerenádja hallható, mely Lolának szól. Ezt követően egy drámaibb jellegű zenekari rész következik Santuzza-Turiddu-duett fő dallama dominál.
A templomba készülő falusiak összegyűlnek a főtéren, a tavaszt és a húsvéti ünnepet köszöntik. Santuzza bekopog Lucia néni kocsmájába, Turiddut keresi. Az öregasszony azt válaszolja, hogy a fia Francofontéba ment borért. Santuzza cáfolja ezt, hiszen Turiddut látták a faluban ma éjjel. Közben megjelenik a színen a fuvaros Alfio, aki húsvétra hazajött szeretett feleségéhez, Lolához. A szabad fuvaros élet örömeiről énekel, a zenét az ostor csattogását és a lovak ügetését imitáló hangzások kísérik. Alfio óbort kér a kocsmárosnétől az azonban azt feleli, hogy épp elfogyott de Turiddu már elindult újabb adagért a szomszéd faluba. Alfio megerősíti Santuzza állítását miszerint az éjjel látta Turiddut méghozzá nem messze az ő házától, majd elmegy. Ezt követően a falusiakból álló kórus, Santuzza szólójával, falusi népi himnuszt énekel Szűz Máriához. Ez a zeneszám a híres Húsvéti kórus.
A falu lakosai mind bemennek a templomba, a téren csupán Santuzza és Lucia néni marad. Santuzza sírva panaszkodik: Turiddu régen Lolának udvarolt, azonban elvitték katonának, Lola pedig férjhez ment egy másik fiúhoz, Alfiohoz. Mikor Turiddu hazatért a katonaságból és szembesült Lola házasságával Santuzzánál keresett vigasztalást. Lola azonban visszacsábította Turiddut mire az otthagyta az érte jó hírét és becsületét feláldozó lányt, Santuzzát. Az öregasszony miután végighallgatta a lány siralmát elindul a templom fele. Közben színre lép Turiddu akit Santuzza felelősségre von az éjszakai kimaradása miatt. Turiddu mindent tagad és azt állítja borért volt a közeli faluban, Lola elmondja neki, hogy az éjszaka látták a faluban. Közben, egy szerelmes dalt dalolva megjelenik a színen Lola és megszólítja Turiddut, hogy jöjjön a misére. Santuzza azonban feltartóztatja és epés megjegyzéseket tesz riválisára. Lola igyekszik elkerülni a veszekedést és továbbmegy a templom fele, Santuzza pedig könyörögni kezd Turiddunak, hogy ne hagyja el. Az azonban félretaszítja a lányt és elrohan Lola után a templomba. Megjelenik a színen Alfio. Az elkeseredett Santuzza mindent elárul Lola és Turiddu viszonyáról a semmit sem sejtő felszarvazott férjnek. Értesülvén az addig a világ leghűségesebb asszonyának hitt feleség félrelépéséről, Alfio őrjöngeni kezd, majd bosszút esküdve elrohan. Mascagni itt, a dráma csúcspontján pár percre megszakítja a cselekményt a híres Intermezzóval. A függöny mindeközben felvonva marad, de a színpad üres.
A mise végén Turiddu a barátjaival a közeli kocsmába megy egy pohár borra. A temperamentumos bordalba a kórus és Lola is bekapcsolódik. Közben visszatér Alfio. Turiddu aki nem tud Alfio és Santuzza beszélgetéséről borral kínálja Alfiot, az azonban visszautasítja mondván, hogy az ő bora benne méreggé válik. Turiddu sértésnek veszi Alfio szavait és megharapja annak a fülét, ami szicíliai szokás szerint azt jelenti, hogy készen áll a párbajra. A jelenlévők lefogják mindkettőt. Alfio úgy dönt, hogy inkább elmegy, azonban még odaszól Turiddunak: „a kertek alatt rám találsz”. Turiddu retteg, felébred benne a bűntudat, elbúcsúzik anyjától és elrohan. Néhány perccel később a falubeliek riadtan kiáltják: „Alfio megölte Turiddut!”
Áriák [szerkesztés]
- "O Lola" (Turiddu)
- "Il Cavallo Scalpita" (Alfio)
- "Regina Coeli" ezt követi a "Innegiammo" (Kórus)
- "Voi lo sapete, o mamma" (Santuzza)
- "Ah! lo vedi, che hai tu detto?" (Turiddu és Santuzza)
- "Ad essi non perdono" (Alfio)
- "Viva il vino spumeggiante" (Turiddu)
- Addio alla madre (Turiddu)
Válogatott felvételek [szerkesztés]
| Év | Szereplők (Santuzza, Turiddu, Lucia, Alfio) |
Karmester, operaház és zenekar |
Kiadó |
|---|---|---|---|
| 1940 | Lina Bruna Rasa, Beniamino Gigli, Gino Bechi Giulietta Simionato |
Pietro Mascagni, Teatro alla Scala zenekara és kórusa |
Audio CD: Naxos CD Cat: 8.110714-15 |
| 1953 | Zinka Milanov, Jussi Björling, Robert Merrill Margaret Roggero |
Renato Cellini RCA Victor Orchestra |
Audio CD: RCA Cat: CD 6510-2-RG |
| 1953 | Maria Callas, Giuseppe Di Stefano, Rolando Panerai, Ebe Ticozzi |
Tullio Serafin Teatro alla Scala zenekara és kórusa |
Audio CD: EMI CD Cat: 7243 5 56287 2 5 |
| 1962 | Victoria de Los Angeles, Franco Corelli, Mario Sereni, Corinna Vozza |
Gabriele Santini A római opera zenekara |
Audio CD: EMI CD Cat: 72438-19968-2-9 |
| 1965 | Fiorenza Cossotto, Carlo Bergonzi, Giangiacomo Guelfi, Maria Gracia Allegri |
Herbert von Karajan Teatro alla Scala zenekara és kórusa |
Audio CD: Deutsche Grammophon Cat: CD 419 257-2 |
| 1979 | Montserrat Caballé, José Carreras, Matteo Manuguerra, Astrid Varnay |
Riccardo Muti Philharmonia Orchestra |
Audio CD: EMI CD Cat: EMI CMS 7 63650 2 |
| 1981 | Elena Obraztsova, Plácido Domingo, Fedora Barbieri, Renato Bruson |
Georges Prêtre Teatro alla Scala zenekara és kórusa |
DVD: Deutsche Grammophon Cat: 0044007 34033 (Film) |
| 1989 | Agnes Baltsa, Plácido Domingo, Juan Pons, Vera Baniewicz |
Giuseppe Sinopoli Philharmonia Orchestra |
Audio CD: Deutsche Grammophon Cat: CD 429 568-2 |
Média [szerkesztés]
Intermezzo
Mario Del Monaco - Cavalleria Rusticana "O Lola" (You Tube)
Forrás [szerkesztés]
- Till Géza:Opera. Zeneműkiadó, Budapest 1973.
- 55 híres opera. Móra Könyvkiadó, 2003.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Parasztbecsület librettó magyarul
- Cavalleria Rusticana librettó olaszul

