A Rantzau fivérek

A Rantzau fivérek
Eredeti nyelv	olasz
Zene	Pietro Mascagni
Szövegkönyv	Guido Menasci
Főbb bemutatók	1892. november 10.

A Rantzau fivérek (olasz nyelven I Rantzau) Pietro Mascagni egyik négyfelvonásos operája. Szövegkönyvét Guido Menasci és Giovanni Targioni-Tozzetti írták Emile Erckmann és Louis Gratien Alexandre Chatrian francia szerzőpáros 1882-ben megjelent Les deux frères című novellája alapján. Az ősbemutatóra 1892. november 10-én került sor a firenzei Teatro della Pergolában. Magyarországon még nem játszották.

A mű keletkezésének története

Mascagni az elzászi szerzőpáros, Erckmann és Chatrian novelláját még tanulmányai idején olvasta és a Parasztbecsület bevált kettősét, a diákéveiben megismert, vele egyezően livornói születésű Targioni-Tozzettit és közös barátjukat, Menascit kérte fel a szövegkönyv megírására. A művet azonban hamar félretette, mivel időközben rátalált a Fritz barátunk történetére (szintén Erckmann és Chatrian műve), amely azonnal megtetszett neki, így inkább annak megzenésítésére összpontosított. A Fritz barátunk bemutatója után visszatért a Rantzau fivérek történetéhez. A partitúrát 1882 nyarán fejezte be. A bemutatóra a firenzei Teatro della Pergolában került sor november 10-én. A főszerepeket Mattia Battistini, Hariclea Darclée és Fernando de Lucia énekelték. A mű hatalmas sikernek örvendett, ennek ellenére hamar lekerült az operaházak repertoárjáról. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy a vallásos, szigorú erkölcsi elveket követő Olaszországban nehezen talált megértésre a mű cselekménye, az elsőfokú unokatestvérek szerelme, majd házassága.

Szereplők

Szereplő	Hangfekvés
Gianni Rantzau, földbirtokos	bariton
Giacomo Rantzau, a falu polgármestere	tenor
Fiorenzo, iskolamester	bariton
Giorgio, Giacomo fia	tenor
Lebel, erdész	tenor
Luisa, Gianni lánya	szoprán
Giulia, Fiorenzo lánya	mezzoszoprán

Cselekmény

• Helyszín: a Vogézek egy kis faluja (Franciaország)
• Idő: 1830

Első felvonás

A két Rantzau testvér, Gianni és Giacomo haragban állnak egymással, a családi örökség elosztása kapcsán. Viszályuk okat, egy jelentős telek a falu határában, amelyet mindketten a magukénak tartanak, de végül Gianni kapja meg. A falu is megoszlik a kérdésben: a lakosság egyik fele Giannit, míg a másik Giacomót támogatja. A két testvér viaskodásának áldozatai a gyerekeik: Luisa, Gianni leánya, valamint Giorgio, Giacomo fia, akik szerelmesek egymásba.

Második felvonás

Gianni az erdész fiához, Lebelhez akarja feleségül adni leányát, azzal a szándékkal, hogy sikerül majd meggyőznie és pártjára állítania a fivérével folytatott vitában. Giorgio is értesül erről a döntésről és, hogy szerelmét visszaszerezze, párbajra hívja ki Lebelt, akit le is győz.

Harmadik felvonás

Luisa szomorúságában ágynak esik. Az apa nem tudja betegségének okát és csak később értesül az iskolamestertől a fiatalok szerelmi kapcsolatáról. Mivel a leány egyre rosszabb állapotba kerül, Gianni feladja büszkeségét, és a leány megmentése érdekében meglátogatja fivérét és kéri beleegyezését a fiatalok házasságába. Giacomo egy feltétellel hajlandó erre, ha Gianni elhagyja a vidéket és soha többé nem tér oda vissza.

Negyedik felvonás

Luisa gyógyulás érdekében Gianni távozni készül a faluból. Ez azonban Giorgio fülébe jut, aki azonban hallani sem akar erről és fenyegetően az apja elé áll. A megszeppent Giacomo enged. Előbb bosszúsan, csakhamar azonban felderülve lép fivéréhez, hogy átöleljék egymást.

Híres áriák, kórusművek

• Vieni qui, stringiti qui sul mio petto - Luisa és Giorgio szerelmi kettőse (negyedik felvonás)
• Troppo a lungo ho taciuto - Giorgio románca (negyedik felvonás)

Források

• Batta András: Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006
• Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
• Till Géza: Opera, Zeneműkiadó, Budapest, 1985, ISBN 963-330-564-0
• Winkler Gábor: Barangolás az operák világában, Tudomány Kiadó, Budapest, 2005, ISBN 963-8194-41-3