Parasztbecsület (opera)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Parasztbecsület Pietro Mascagni egyfelvonásos operája. A szöveget G. Targinioni-Tozzetti és G. Menasci írták. A játékidő 65 perc.

Mivel egyfelvonásos opera lévén, a Parasztbecsület nem tölt ki egy egész estét, az olasz verista stílus egy másik rövidebb darabjával Leoncavallo Bajazzók című operájával együtt szokták előadni.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Parasztbecsület librettója 1906-ból (kiadó:Sogzono)
Szerep hangtípus Bemutatón szereplő előadók, 1890. május 17.,
(Karmester: - )
Santuzza, fiatal parasztlány drámai szoprán Gemma Bellincioni
Turiddu, parasztlegény drámai tenor Roberto Stagno
Lucia, az édesanyja drámai alt Federica Casali
Alfio, fuvaros bariton Guadenzio Salassa
Lola, a felesége mezzoszoprán Annetta Guli
Énekkar nagy létszámú kórus

Szöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Giovanni Verga (1840-1922) szicíliai költő Cavalleria rusticana című novelláját dramatizálta, mely az 1884-es bemutató után világsikert ért el. Ebből a színdarabból írták meg Giovanni Targioni-Tozzetti (1859-1934) és Guido Menasci (1864-1925) a Parasztbecsület opera librettóját. Az opera szövege meglehetős hűséggel követi az eredeti dráma fonalát, a cselekmény hely és időbeli sűrítésével valamint számos mellékszereplő kihagyásával.

A mű története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Parasztbecsület operát Mascagni a Sonzogno cég pályázatára írta. Mivel a pályázat kiírása egyfelvonásos operára vonatkozott, az eredetileg kétfelvonásos művet a később híressé vált „Intermezzo” közbeiktatásával, a szövegírókkal egyetértésben, egyfelvonásossá alakította. A pályázatra benyújtott 70 mű közül a Parasztbecsület nyerte el az első díjat. Az ősbemutató 1890. május 17-én a római Teatro Costanziban volt és hatalmas sikert aratott, a szerzőt több mint negyvenszer hívták ki. Még ebben az évben 1890. december 26-án, az operát bemutatták Magyarországon is, a Magyar Királyi Operaházban, Gustav Mahler vezényletével.

A cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Parasztbecsület egyik jelentének illusztrációja.

A helyszín egy szicíliai falu temploma előtti tér, 1880-as év húsvét vasárnapja. Az opera kezdeti szakaszának zenéje a húsvétvasárnap ünnepi hangulatát idézi. A függöny mögül, Turiddu hárfakíséretes Siciliana szerenádja hallható, mely Lolának szól. Ezt követően egy drámaibb jellegű zenekari rész következik Santuzza-Turiddu-duett fő dallama dominál.

A templomba készülő falusiak összegyűlnek a főtéren, a tavaszt és a húsvéti ünnepet köszöntik. Santuzza bekopog Lucia néni kocsmájába, Turiddut keresi. Az öregasszony azt válaszolja, hogy a fia Francofontéba ment borért. Santuzza cáfolja ezt, hiszen Turiddut látták a faluban ma éjjel. Közben megjelenik a színen a fuvaros Alfio, aki húsvétra hazajött szeretett feleségéhez, Lolához. A szabad fuvaros élet örömeiről énekel, a zenét az ostor csattogását és a lovak ügetését imitáló hangzások kísérik. Alfio óbort kér a kocsmárosnétől az azonban azt feleli, hogy épp elfogyott de Turiddu már elindult újabb adagért a szomszéd faluba. Alfio megerősíti Santuzza állítását miszerint az éjjel látta Turiddut méghozzá nem messze az ő házától, majd elmegy. Ezt követően a falusiakból álló kórus, Santuzza szólójával, falusi népi himnuszt énekel Szűz Máriához. Ez a zeneszám a híres Húsvéti kórus.

A falu lakosai mind bemennek a templomba, a téren csupán Santuzza és Lucia néni marad. Santuzza sírva panaszkodik: Turiddu régen Lolának udvarolt, azonban elvitték katonának, Lola pedig férjhez ment egy másik fiúhoz, Alfiohoz. Mikor Turiddu hazatért a katonaságból és szembesült Lola házasságával Santuzzánál keresett vigasztalást. Lola azonban visszacsábította Turiddut mire az otthagyta az érte jó hírét és becsületét feláldozó lányt, Santuzzát. Az öregasszony miután végighallgatta a lány siralmát elindul a templom fele. Közben színre lép Turiddu akit Santuzza felelősségre von az éjszakai kimaradása miatt. Turiddu mindent tagad és azt állítja borért volt a közeli faluban, Lola elmondja neki, hogy az éjszaka látták a faluban. Közben, egy szerelmes dalt dalolva megjelenik a színen Lola és megszólítja Turiddut, hogy jöjjön a misére. Santuzza azonban feltartóztatja és epés megjegyzéseket tesz riválisára. Lola igyekszik elkerülni a veszekedést és továbbmegy a templom fele, Santuzza pedig könyörögni kezd Turiddunak, hogy ne hagyja el. Az azonban félretaszítja a lányt és elrohan Lola után a templomba. Megjelenik a színen Alfio. Az elkeseredett Santuzza mindent elárul Lola és Turiddu viszonyáról a semmit sem sejtő felszarvazott férjnek. Értesülvén az addig a világ leghűségesebb asszonyának hitt feleség félrelépéséről, Alfio őrjöngeni kezd, majd bosszút esküdve elrohan. Mascagni itt, a dráma csúcspontján pár percre megszakítja a cselekményt a híres Intermezzóval. A függöny mindeközben felvonva marad, de a színpad üres.

A mise végén Turiddu a barátjaival a közeli kocsmába megy egy pohár borra. A temperamentumos bordalba a kórus és Lola is bekapcsolódik. Közben visszatér Alfio. Turiddu aki nem tud Alfio és Santuzza beszélgetéséről borral kínálja Alfiot, az azonban visszautasítja mondván, hogy az ő bora benne méreggé válik. Turiddu sértésnek veszi Alfio szavait és megharapja annak a fülét, ami szicíliai szokás szerint azt jelenti, hogy készen áll a párbajra. A jelenlévők lefogják mindkettőt. Alfio úgy dönt, hogy inkább elmegy, azonban még odaszól Turiddunak: „a kertek alatt rám találsz”. Turiddu retteg, felébred benne a bűntudat, elbúcsúzik anyjától és elrohan. Néhány perccel később a falubeliek riadtan kiáltják: „Alfio megölte Turiddut!”

Áriák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • "O Lola" (Turiddu)
  • "Il Cavallo Scalpita" (Alfio)
  • "Regina Coeli" ezt követi a "Innegiammo" (Kórus)
  • "Voi lo sapete, o mamma" (Santuzza)
  • "Ah! lo vedi, che hai tu detto?" (Turiddu és Santuzza)
  • "Ad essi non perdono" (Alfio)
  • "Viva il vino spumeggiante" (Turiddu)
  • Addio alla madre (Turiddu)

Válogatott felvételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Szereplők
(Santuzza, Turiddu, Lucia, Alfio)
Karmester,
operaház és zenekar
Kiadó
1940 Lina Bruna Rasa,
Beniamino Gigli,
Gino Bechi
Giulietta Simionato
Pietro Mascagni,
Teatro alla Scala zenekara és kórusa
Audio CD: Naxos CD
Cat: 8.110714-15
1953 Zinka Milanov,
Jussi Björling,
Robert Merrill
Margaret Roggero
Renato Cellini
RCA Victor Orchestra
Audio CD: RCA
Cat: CD 6510-2-RG
1953 Maria Callas,
Giuseppe Di Stefano,
Rolando Panerai,
Ebe Ticozzi
Tullio Serafin
Teatro alla Scala zenekara és kórusa
Audio CD: EMI CD
Cat: 7243 5 56287 2 5
1962 Victoria de Los Angeles,
Franco Corelli,
Mario Sereni,
Corinna Vozza
Gabriele Santini
A római opera zenekara
Audio CD: EMI CD
Cat: 72438-19968-2-9
1965 Fiorenza Cossotto,
Carlo Bergonzi,
Giangiacomo Guelfi,
Maria Gracia Allegri
Herbert von Karajan
Teatro alla Scala zenekara és kórusa
Audio CD: Deutsche Grammophon
Cat: CD 419 257-2
1979 Montserrat Caballé,
José Carreras,
Matteo Manuguerra,
Astrid Varnay
Riccardo Muti
Philharmonia Orchestra
Audio CD: EMI CD
Cat: EMI CMS 7 63650 2
1981 Elena Obraztsova,
Plácido Domingo,
Fedora Barbieri,
Renato Bruson
Georges Prêtre
Teatro alla Scala zenekara és kórusa
DVD: Deutsche Grammophon
Cat: 0044007 34033
(Film)
1989 Agnes Baltsa,
Plácido Domingo,
Juan Pons,
Vera Baniewicz
Giuseppe Sinopoli
Philharmonia Orchestra
Audio CD: Deutsche Grammophon
Cat: CD 429 568-2

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Intermezzo

Mario Del Monaco - Cavalleria Rusticana "O Lola" (You Tube)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Till Géza:Opera. Zeneműkiadó, Budapest 1973.
  • 55 híres opera. Móra Könyvkiadó, 2003.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]