Bedřich Smetana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Bedřich Smetana

Bedřich Smetana (Litomyšl, 1824. március 2. – Prága, 1884. május 12.) cseh zeneszerző, a cseh klasszikus zene megteremtője. Művei a romantika korszakában keletkeztek.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Művei
3 Emlékművek
4 Forrás

[szerkesztés] Élete

Smetana szüleinek tizennegyedik gyermekeként született. Édesapja ösztönzésére már négy éves korától foglalkozott a zenével. Hegedülni és zongorázni tanult. Nagyon tehetséges volt, hatévesen már vonósnégyesben játszott és zongorahangversenyt adott. Az elemi iskolai osztályok befejezése után a pilzeni gimnázium tanulója lett, de a tanulás nem nagyon érdekelte. Az érettségi után (1843) Prágába ment dolgozni, ahol Josef Prokschnál tanult zenét, közben egy nemesi családnál zenetarnáként kereste kenyerét. Ebben az időben kezdte komponálni első műveit. Elhivatottsága már ekkor megnyilvánult: „Isten kegyelmével és segítségével egy napon a technika terén Liszt, a komponálás terén pedig Mozart leszek” – írta naplójában.

1848-ban – Liszt támogatásával – megalapítja saját zeneiskoláját és nőül veszi Kateřina Kolářovát, akitől négy lánya születik (három meghalt). 1856 –1861 között a svédországi Göteborgi filharmónia élén állt, ahol több polkát komponált és klasszikuszenei koncerteket dirigált. 1859-ben először látogat vissza Csehországba, ugyanebben az évben hal meg a felesége. Hazájában gyakran szállt meg Obříství városában, ahol 1860-ban másodszor is megnősült, ekkor Barbora („Betty“) Ferdinandovát vette el; és még abban az évben visszatért Svédországba. Később hiába pályázott a prágai konzervatórium igazgatói posztjára, pedig komoly anyagi gondokkal küzdött.

A siker A brandenburgiak Csehországban és az Eladott menyasszony című operák bemutatásával köszönt rá, melyeket Obříství-beli nyaralójában szerzett. A brandenburgiak Csehországban megkapta a legjobb cseh opera címet, de az első igazi hamisítatlan cseh opera az Eladott menyasszony volt. A mű sikerének köszönhetően 1866-ban a Prozatímní színház dirigense lett. Vett egy szerény kis házat egy Týn nad Bečvou nevű faluban, Olomouctól keletre.

1870 után Bedřich Smetana egészségi állapota rosszabbodni kezdett. Makacs kiütésektől és más problémáktól szenvedett. 1874-ben már jobb fülére nem hallott, majd ősz végére teljesen megsüketült, ami a szifilisz komplikációjaként lépett fel. Ezt a nemi betegséget minden bizonnyal szeretőjétől, Lella Ricci énekesnőtől kapta el (ezt a vélekedést Mirko Očadlík zenetudós tartja). Smetana egészségi állapota egyre romlott, a betegség következtében idegrendszere fokozatosan felmondta a szolgálatot. Életének utolsó évét Smetana lányánál, Zsófiánál és vejénél töltötte jabkenicei vadászházukban, Mladá Boleslav mellett. 1875-től kezdve már itt élt.

Sem a nehézségek, sem a süketség nem törték meg, és megírta a A titok, a Hubička és a Čertovu stěnu című operáit, majd mindkét vonósnégyesét, az Álmok és a Cseh táncok című zongoradarabokat, egy sor kórusművet, befejezte a Má Vlast (Hazám) című szimfonikus ciklust, és Prágai karnevál címmel új szimfonikus táncciklus szerzésébe kezdett.

Egészsége azonban annyira megrendült, hogy 1884. április 20-án a Prága – Kateřinky elmegyógyintézetbe kellett szállítani. A zeneszerző életének utolsó, nehéz pillanatait örökíti meg Antonín Sova Z mého života (Életemből) című versében. A Nemzeti színház építésekor mondta Bedřich Smetana emlékezetes gondolatát: „A zenében benne van a csehek élete.“

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Operák

A brandenburgiak Csehországban, (1862–1863, premier 1866)
Eladott menyasszony, (1864–1866, premier 1866)
Dalibor, (1866–1867, premier 1868)
Libuše, (1869–1872, premier 1881)
Két özvegy, (1873–1874, premier 1874)
A csók, (1875–1876, premier 1876)
A titok, (1877–1878, premier 1878)
Ördögszikla, (1880, premier 1882)
Viola, töredék (1872–1884)

[szerkesztés] Dalok

Esti dalok, 5 ének Vítězslav Hálek verseire
Első dalok
Dalok Baron Goertz tragédiájára

[szerkesztés] Kórusművek

A cseh dal – kantáta vegyeskarra és zenekarra
A szabadság dala – vegyeskarra és zondgorára
Cseh ének – férfikarra
Meditabitur – vegyeskarra, orgonára és zenekarra
Három vadász – férfikarra
Odrodilec I., II., – férfikarra
Paraszti – férfikarra
A mi énekünk – férfikarra
Ünneplő kórus – férfikarra
Dal a tengerről – férfikarra
Hozomány – férfikarra
Imádság – férfikarra
Jelszó I., II. – férfikarra
Három női kar (Csillagom, Elszálltak a fecskék, Nyugszik a nap a hegyek mögött)

[szerkesztés] Szimfonikus költemények

Hazám – Vyšehrad, Vltava (Moldva), Šárka, A cseh erdőkön és és mezőkön, Tábor, Blaník
Svéd dalok – III. Richárd, Valdsteini tábor, Haakon Jarl
Prágai karnevál – befejezetlen, első két része: Bemutatás, Polonéz

[szerkesztés] Kamaradarabok

Életemből – e-moll vonósnégyes
d-moll vonósnégyes
Otthonról – duó hegedűre és zongorára
g-moll zongoratrió

[szerkesztés] Zongoraművek

Szalondarabok – Szalonpolkák (Luisina, Bettyna, Jiřinková,…)
Koncertdarabok – Koncertetüd: A tengerparton
Poetikus polkák
Cseh táncok ciklus (4 polka, 10 Hulán, Obkročák, Cibulička, Sousedská, Medvěd, Dupák,…)
Macbeth és a boszorkányok
Hat prelúdium
e-moll szonáta
e-moll nyitány
C-dúr rondó

[szerkesztés] Zenekari művek

E-dúr „Győzelmi” szimfónia – az osztrák nemzeti himnusz témájára (ma német himnusz, Joseph Haydn műve)
Induló Shakespeare tiszteletére
D-dúr előjáték
C-dúr ünnepi előjáték – a Nemzeti Színház alapkőletételére
Venkovanka, polka
Libuša sorsa – zene egy élőképhez
Halász – zene egy élőképhez
Fanfárok Shakespeare III. Richárdjához
Doktor Faust – előjáték bábjátékhoz
Oldřich és Božena – előjáték bábjátékhoz
B-dúr menüett
Bajadérok – galopp