Hradec Králové

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hradec Králové
Hradec Králové - Velké náměstí.jpg
Hradec Králové címere
Hradec Králové címere
Hradec Králové zászlaja
Hradec Králové zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Hradec Králové-i
Járás Hradec Králové-i
Polgármester MUDr. Zdeněk Fink
Irányítószám 500 00
Népesség
Teljes népesség 94 255 fő (2006) +/-
Népsűrűség 892 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 235 m
Terület 105,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hradec Králové  (Csehország)
Hradec Králové
Hradec Králové
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 12′ 40″, k. h. 15° 50′ 15″Koordináták: é. sz. 50° 12′ 40″, k. h. 15° 50′ 15″
Hradec Králové weboldala

Hradec Králové (németül Königgrätz, középkori magyar neve Királyvárad) város a Cseh Köztársaságban, Csehország keleti részén. A város a Hradec Králové-i kerület központja, az Elba (Labe) és az Orlice folyók partján fekszik. A városban székel a Hradec Králové-i püspök. A város hagyományosan a cseh királynék városa is.

Elhelyezkedés és jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város kedvező fekvésének köszönhetően már a régi időkben is lakott volt. 1990-ben a város lakossága túllépte a 100 000 főt (a népszámlálási adatok alapján 101 302 lakosa volt). A kedvezőtlen demográfiai mutatók miatt, melyek egész Közép-Európát jellemzik, 2005-ben a lakosság 95 000-re csökkent. A város történelmi magja különleges látképet biztosít, melyben három építészeti stílus találkozik. A gótikát a Szentlélek székesegyház képviseli, a reneszánszot a Fehér harangtorony, mely a székesegyház mellett van, a barokk stílust pedig a Mária mennybemenetele vagy Nagyboldogasszony templom. Mindhárom épület a város főterén áll.

Annak ellenére, hogy a város az Óvárost kivéve viszonylag alföldi jellegű vidéken terül el, közel van hozzá mind az Orlicei-hegység, mind pedig a Cseh Érchegység. A város környékén több vár és kastély található.

Történelme, érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őskor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Elba és Orlice összefolyásánál már az őskorban lakott volt. A város határában Plotiště nad Labem-nél talált lelőhely őskori és római kori betelepülést is mutat. Az Elba árterében talált leletek bizonyítják, hogy ez a terület kereskedelmi jelentőségű volt. Amikor a 10. században a Slavník család szláv várerődöt épített itt, fontos piaccal, a város már Krakkó és Prága közti kereskedelmi csomópont volt.

A Cseh Királyság kezdetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cseh államalapítás 995-re befejeződött a Přemysl-család uralma alatt. Ekkor Hradec északnyugat Csehország nagy részének uradalmi központja lett Dvůr Králové nad Labem-től egészen Pardubiceig. A 12. században a hradeci körzet, már több járásra oszlik, van bírósága, négy vára és főesperese.

A városközpont az Elba és Orlice összefolyásától nézve

A középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város számára igazi jelentőséggel csak a 13. század bírt, amikor 1225-ben I. Přemysl Ottokár cseh király az akkori városmagot szabad királyi város rangra emelte. Még ebben a 13. században új gótikus királyi vár épült, ahol több cseh király is lakott (I. Přemysl Ottokár, I. Vencel, II. Ottokár és II. Vencel). II. Vencel király Hradecet a cseh királynőknek adományozta, így ezután a királynők éltek itt, leggyakrabban férjük nélkül. Mindezidáig Hradec nem is tekinthető igazi városnak, hiszen egy várból és az előtte lévő kis piactérből állt. A 13. és 14. század fordulóján német telepesek érkeztek a városba és elkezdődött a város fellendülése és kiépülése. Ekkor kezdték építeni a várost övező falakat is. A város első pecsétje 1362-ből számazik, melyen már a mai címerben található oroszlán is megjelenik. Luxemburg János, IV. Károly és IV. Vencel a városnak újabb kiváltságokat adományoztak. Rendezték a városi céhrendszert. Ekkoriban Hradec volt a második legnagyobb cseh város Prága után. Richeza Erzsébet királyné udvartartásának itteni tartózkodása idején épült fel a Szentlélek templom a 14. század elején. A huszitizmus megjelenésekor a város Zsizska János oldalára állt. Ekkor a város lakossága cseh nemzetiségűvé vált. Zsizskát itt temették el 1424-ben a Szentlélek templomban. Podjebrád György és Jagelló Ulászló idejében a város kulturális és gazdasági fellendülését élte. Podjebrád György idejében a Szentlélek templomot felújították. Emellett ő építette a város főterén található kutat is, amelyet 1782-ben tetővel is elláttak. A „G“ betű a város címerében a hagyomány szerint György király monogrammjából származik. Mint Podjebrád György, mind Jagelló Ulászló megerősítették a település városi jogait. I. Ferdinánd császár uralma ellen a cseh rendek elsősorban a városi önkormányzatok erősítésével védekeztek. 1547-ben Ferdinánd császár ezért elkobozta a város vagyonát és elvette a városi kiváltságait. Hradec kapott egy királyi bírót, aki a király nevében adók megtérítésére kötelezte a lakosságot. 1562-ben a városi vagyon egy részét Hradec visszanyerte, azonban vezető szerepét a régióban elveszítette. A várost a nehéz gazdasági helyzetből peclinoveci Ceyp Martin prágai prímás hozta ki. 30 éves működése alatt reneszánsz stílusban átépítette a városházát, új iskolákat építtetett, az ő nevéhez fűződik a Prágai kapu és a Fehér torony megépítése. A Fehér torony egyébként azóta is Hradec jelképe. Ceyp segítségével a hradeci latin iskolák színvonala is növekedett, több jelentős tanárt hívott meg rektornak, köztük prachovi Kochan Bálintot, Vodňanský Kampanus Jánost. A város jeles szülöttei közé tartozó lvovicei Lvovicky Gyprián és elbinki Plácel Vencel is ebben az időben éltek. A harmincéves háború alatt a császári helyőrség elhelyezése, később a svéd megszállás és végül a jezsuiták megérkezése és az erőszakos rekatolizáció sok szenvedést okozott a városnak. A folytonos háborúskodás nemcsak az adók növekedését hozta maga után, hanem a város művészeti értékei, több háza és épülete is elpusztult. A terebélyes elővárosok az erődítések építése és a tűzvészek miatt teljesen megsemmisültek.

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1664-ben Hradecen püspökséget alapítottak. A Szentlélek plébániatemplom így püspöki székesegyházzá vált, mely mellett hattagú káptalan működött. A püspöki tevékenység és a jezsuiták hatása alapján a város egyre inkább barokk jelleget kapott. Ezen hatások idejében épült meg a monumentális Mária Mennybemenetele templom a főtéren, illetve mellette a püspöki palota, a Szent Kelemen kápolna, az új pestis oszlop, illetve az egykori vár területén a Nepomuki Szent János templom. A következő viharos építkezési fázist a hétéves háború hozta a városnak. Ennek vége felé azonban 1762-ben a városnak csaknem a fele leégett a poroszoknak köszönhetően. II. József a poroszoktól fenyegetve, a városban erődítmény építését határozta el. Az építkezés 1766-ban kezdődött meg és 1789-ig tartott, melynek hatására két elővárost is le kellett bontani. A lakosságot az ekkor alapított Nový Hradec Králové, Kukleny, Farářstvo, Pouchov falvakba telepítették. Az erőd mellé egyéb kiegészítő épületeket is építettek, melyek egy része máig fennmaradt. A II. József idejében jelentkező germanizáció a városnak német jelleget kölcsönzött. Ennek ellenére erős nemzeti mozgalom bontakozott ki Hradecen (ezt Bohuslav Balbín, Stanislav Vydra a város szülötteinek nevei fémjelezték). A 19. század első felében a cseh nemzeti ébredés korában a cseh nemzeti élet a helyi színház, gimnázium, szeminárium és a Jan Pospíšil könyvkiadó körül zajlott. Jan Pospíšil a kor több neves cseh szerzőjével és tudósával állt kapcsolatban, köztük a helybeli Václav Kliment Klicpera drámaíróval, Jozef Chmela professzorral, Josef Liboslav Ziegler pappal, illetve az ország távolabbi részeiről származó Václav Hankával és Rettigával, de nem hiányozhattak innen a szlovák Stúr Lajos és Hurban József sem. Ekkoriban tanultak a hradeci gimnáziumban: Václav Hanka, Josef Jaroslav Langer, Josef Kajetán Tyl, Karel Jaromír Erben, František Škroup is. Az "Arany sashoz" nevű színházben Václav Kliment Klicpera által szervezett cseh nyelvű darabokat játszottak. 1848-ben a városban nemzeti század alakult, melyről Josef Mánes készített festményt. 1851-ben Hradec önálló város lett és megválasztották első polgármesterét is Ignác Lhotský professzor személyében. A város újabb gazdasági előnyökre próbált szert tenni. Így érték el, hogy 1857-ben megépült a vasút, majd nem sokkal ezután egymást követve épült meg a cukorgyár, gépgyár, gázgyár, zálogház és takarékpénztár. A Bach-korszak a nemzeti megújhodást egy rövid időre megszakította, de a 60-as években a nemzeti mozgalom ismét felvirágzott. A városban a nemzeti élet szervezői voltak a Kukleny-i František Cyril Kampelík orvos, Kristian Stefan és Václav František Červený vállalkozó, a Cseh méhész szerkesztője. 1864-ben alakult meg Hradecen a világhírű Antonín Petrof-féle zongoragyár.

1866-ban porosz-osztrák háború döntő összecsapása Hradec Králové mellett zajlott le, és a város német nevéből königgrätzi csata néven vonult be a történelembe. Ekkor az erőd további fenntartása értelmetlennek mutatkozott. Ladislav Jan Pospíšil alpolgármester lett megbízva az erőd falainak lerombolásával és katonai létesítmények eladásával. Az egész terv csak 1893-ban fejeződött be. Pospíšil a terv sikerének bejelentése után nem sokkal agyvérzést kapott és meg is halt. A 19. század második felében élénk kulturális élet folyt a városban. A 80-as években megépült a Klicper színház, megalapították a múzeumot. A gimnázium növendékei közé tartozott ekkor Alois Jirásek (60-as évek), Karel Čapek és Emil Vachek (90-es évek). 1895-ben František Ulrichet választották polgármesterré, aki 30 éven keresztül rendezte a város fejlesztését. Az első időszakban még a régi erőd maradványainak eltávolítása és a felszabaduló terület beépítése folyt. A századfordulón bécsi és prágai építészek érkeztek a városba, akik modern épületeket terveztek itt. Az ő tevékenységük eredményeképpen épült fel a Szabadság téri (námestí Svobody) egykori Kereskedelmi akadémia (Obchodní akademie) épülete, amely ma a Hradec Králové-i Egyetemnek ad otthont, a Járási ház (Okresní dům) a Palacký utcán (Palackého ulica), amely ma Grandhotel. 1909-ben új városrendezési tervet adnak ki, amelyben létrejött Jan Kotěra tervei alapján a Városi Múzeum, a Mária Mennybemenetele templom melletti lépcsősor (Josef Gočár alkotása), az Elbai Villanyerőmű (František Sander alkotása) és a Nezval utcában (Nezvalova ulica) található evangélikus templom.

Az első világháború után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A háború után Csehszlovákia megalakulásával párhuzamosan a város is új fejlődésnek indult. Josef Gočár 1926 és 1928 között új városfejlesztési tervet dolgozott ki, amely sugárirányú építkezést javasolt a városmag körül. Gočár rendezte a Masaryk teret, a Tyl rakpartot és az Ulrich teret, megtervezte az Ambróz pap templomot, a pénzügyi és járási intézményéket (ma a Hradec Králové-i Városháza épülete). Mivel Gočár személye ebben az időben erősen hatott Hradec építészetére, ezért ezt az időt "Gočar Hradecének" is nevezik. A két háború közötti várostervezésben részt vettek még: Oldřich Liska (a városi fürdő építője), Josef Fňouk (Hradec Palota), Otokar Novotný (Steinský-Sehnoutka Palota, ma Cseh-Szlovák Kereskedelmi Bank), Jan Rejchl (Károly Egyetem Hradeci Orvosi Kara), Václav Rejchl (Kerületi bíróság, főpályaudvar melletti épületek). Nagy része volt a várostervezésben a városi műszaki irodának és az akkori polgármestereknek, akik az egész építkezést irányították. A város ipari fejlődése tovább folytatódott. Újabb ipari komplexumok épültek. Az állami hivatalok gyakran utaztattak Hradecre külföldi vendégeket, így a város elnyerte a "köztársaság szalonja" címet.
A második világháború alatt a város fejlődése kissé visszaesett, azonban a háború sem itt,sem Csehország egyéb részein nem okozott nagyobb károkat sem anyagi sem emberéletben. A háború végével Hradec továbbra is Kelet-Csehország gazdasági központja maradt, bár nagyon eltérő politikai és társadalmi körülmények között. A városközpontot nem érintette szerencsére olyan negatívan a szocialista városrendezés, ahogyan ez más cseh városokban történt. Ennek ellenére a város szélén felépített panel-rengeteg nem illett bele az addigi városképbe. 1966 és 1980 között épül meg a várost elkerülő második közúti körgyűrű két híddal. 1962-ben a városközpont városi műemlékvédelem alá került. A 1990-es évekkel egy felszabadultabb fejlődés elé nézhetett a város. Ma Hradec Kelet-Csehország egyik kerületi központja, közlekedési csomópont, több állami hivatal székhelye. A 1990-es évektől épül ki Hradecen az Aldis kongresszusi központ, több üzletközpont, a városi akvacentrum és nem utolsó sorban a Hradec Králové-i Egyetem. Kulturális iintézményei közül a jelentősebbek: Klicper színház (Klicperovo divadlo), Sárkány színház (Divadlo Drak), Modern Művészeti Galéria (Galerie moderního umění), filharmónia (Filharmonie Hradec Králové), Kelet-Bohémiai Múzeum. Az utóbbi években több zenei fesztivált rendeznek a városban. A város meglátogatása mellett érdemes megnézni a környék természeti szépségeit is. A szabadidő alkalmas kihasználását segítik elő az egész évben szervezett REGINA programok.

Mondák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyszer Hradecben egy rakovníki lakos kivégzésére készültek. Az elítélt meglátta a tömegben egy ismerős rakovníki koldust és azt mondta neki, hogy térjen vissza Rakovníkra, ahol egy fa alatt kincset talál. A pénz egy részéből vegyen Hradecnek egy harangot. A koldus így is tett. Hasonló monda él a rakovníki harangról is.

Kultúra, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Épületei, építészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főtéri Fehér harangtorony este

A város főtere a Nagy tér. Jelentős épületei a Szentlélek székesegyház, a Fehér harangtorony, a Városháza, a püspöki palota, a Nagyboldogasszony templom, az egykori jezsuita kollégium és a Santini átrium.

Hradec Královét keresztülszelik a modern épületek, emiatt megkapta a Köztársaság szalonja címet. A modern épületek nagy részét Jan Kotěra szecesszionista építész szabta meg. Ő tervezte a helyi múzeum épületét. Az első világháború után a város vezető építésze Josef Gočár lesz, ő a város új részeinek tervezője, többek között ő tervezte a Ullrich teret és a Vasúti igazgatóság épületét. Ő alakította ki a Masaryk teret a mai formájára, Masaryk szobrával, ő tervezte az iskolakomplexum épületét (a mai J. K. Tyl Gimnázium és a mellette fekvő általános iskola) a Tyl téren. Ő tervezte továbbá a Csehszlovák Huszita Egyház házát, és a városi tanács házát a Csehszlovák Hadsereg útján.

A városháza központi épülete

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Širák mozi, az Orlice folyó szomszédságában
A híres Sárkány bábszínház (divadlo Drak) a városközpontban

Hradec Králové Kelet-Bohémia egyik turisztikai és kulturális központja. A turisták kiszolgálására több hotel is épült, közülük a legjelentősebbek: az Amber Hotel Čeringov, a főpályaudvarral szemközt található Alessandrai hotel a sziléziai elővárosban (Slezském Předměstí), Stadion hotel, mely a téli stadionnal van összeköttetésben. Hokicsapata a HC VCES Hradec Králové. Ide tartozik a Boromeum residence az óváros történelmi részében, illetve a mellette található U Královny Elišky (Eliska királynőnél) és Nové Adalbertinum (Új Adalbertinum), melyek együtt alkotják a Nagy tér főbb látványosságait.

A Városháza melletti városi könyvtár épülete

A város egyedi panorámával rendelkezik. Az óvárosban több építészeti stílus keveredése figyelhető meg. Itt található a turisztikai szempontból igen érdekes Gyógynövények Botanikus Kertje, a hradeci Óriás Akvárium (Obří akvárium), vagy az akvacentrum. Az Orlice folyó védett övezete vagy a Hradeci erdők is meglátogathatók. A város fontos gócpont a téli sportok kedvelőinek is, mivel a közelében található Csehország legmagasabb hegysége a Krkonoše illetve az Orlicei-hegyek.

A város kedvező lehetőségeket biztosít a színházak kedvelőinek is. A város színházai: az Adalbertinum, a Sárkány Bábszínház (loutkové Divadlo Drak), a Klicper Színház (Klicperovo divadlo). A városban található színházak: Centrál, Širák nyári mozi (letní kino), Cinestar. A városban van filharmónia és a Kelet-Bohémiai Múzeum is. A városban rendezett kisebb-nagyobb fesztiválok: Techfilm, Truckfest, Hip Hop Kemp, Az európai régió színháza (Divadlo evropských regionů), Febiofest és mások.

A város lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városnak 1990-ben 101 302 lakosa volt, azonban a kedvezőtlen csehországi demográfiai fejlődésnek köszönhetően jelenleg mintegy 95 000 lakosa van.

A Čechie búvárhajó az Elbán a kongresszusi központ közelében
Hradec Králové népességszám-változása

1961 és 2008  között

1961

1970 1980 1991 2001 2006 2008
66 608 80 463 96 145 99 917 97 155 94 255 96 198

Nemzetiség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

cseh 95%
morva 0,19%
sziléziai 0%
szlovák 1,42%
német 0,12%
lengyel 0,18%
roma 0,07%
ismeretlen és egyéb 3,0%

Vallási megoszlás [1][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ateista 66,89%
hívők 21,21%
római katolikus 15,86%
Csehtestvéri Evangélikus Egyház 1,33%
Csehszlovák Huszita Egyház 1,29%
Egyéb 2,73%
Ismeretlen 11,90%

Összeállítva a 2001-es népszámlálás adati alapján, amikor Hradec Královénak 97 155 lakosa volt. A Csehország lakosságának változása és a Hradec Králové lakosságának változása grafikonokon jól látható, hogy a lakosság tartósan csökken.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hradec Králové városrészei
Sorszám Várorész Lakosság (2001) Terület (ha)
1 Nový Hradec Králové 24331 2473
2 Hradec Králové (városrész) 16350 344
3 Pražské Předměstí (prágai előváros) 14091 494
4 Slezské Předměstí (sziléz előváros) 10449 755
5 Třebeš 6488 463
6 Moravské Předměstí (morva előváros) 6035 --
7 Malšovice 2670 237
8 Věkoše 2651 554
9 Kukleny 2503 402
10 Svobodné Dvory 2171 694
11 Pouchov 1831 248
12 Plotiště nad Labem 1822 643
13 Plácky 1072 167
14 Březhrad 950 279
15 Svinary 757 342
16 Slatina 721 411
17 Plačice 686 730
18 Malšova Lhota 526 193
19 Roudnička 525 211
20 Rusek 328 477
21 Piletice 198 302

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Távolsági buszközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eltérően a szomszédos Pardubicetől, mely vasúti csomópont, Hradec Králové az autóbusz közlekedés egyik fontos központja. Elsősorban Lengyelország felé és Csehország többi része felé induló autóbusz-járatokkal.Mint minden kerületi város, Hradec is fontos közlekedési csomópontja a régiójának és a Hradec Králové-i kerületnek. A D11-es autópályán a város közvetlenül összeköttetésben áll Prágával. A Pardubicevel való kapcsolatot az újonnan kiépítendő R37-es autóút fogja elősegíteni. A Hradec Králové körül kiépült körgyűrű miatt gyakran nevezik a köztársaság kereszteződésének is.

A városi tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hradec Králové Városi Közlekedési Vállalata naponta néhány tízezer utazót szállít a városon belül és a környező falvakra is.

A hradeci vasútállomás és az előtte álló autóbusz pályaudvar

A városban 36 helyi autóbusz és trolibusz járat közlekedik, amelyből egy éjszakai járat, 6 gyorsított járat és 5 iskolai járat. A maradék 24 napközben a rendeszeres időkőzönként közlekedik. A város két tarifa övezetre van osztva. A második övezetbe tartoznak az alábbi falvak: Charbuzice, Předměřice nad Labem, Lochenice, Stěžery, Stěžírky a Vysokou nad Labem. A helyi közlekedésben bevezették a chiprendszert. 1918 után próbálkoztak a villamos közlekedés meghonosításával a városban, azonban a tervek kudarcba fulladtak.

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasúti főpályaudvar az Amber Hotel felől

Vasúti szempontból Hradecen 5 vasútállomás van: Hradec Králové-főpályaudvar (Hradec Králové-Hlavní nádraží), a Hradec Králové-sziléz előváros (Hradec Králové-Slezské Předměstí), Hradec Králové-megálló (Hradec Králové zastávka), Pouchov, Hradec Králové-Kukleny. A város területén van még a Plotiště nad Labem-i vasútállomás is.

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hradec Králové-i repülőtér katonai repülőtér, és a katonaságon kívül csak magáncélra használják. A repülőtéren rendezik meg a Hip Hop Kemp, az Air Ambulance és a Helicoptershow fesztiválokat. Egyes tervek azonban számolnak a repülőtér fejlesztésével akár nemzetközi szintre is.

Iskolaügy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A prágai Károly Egyetem Hradec Královéra kihelyezett Orvosi Kara

Hradec Králové egyetemi város, itt székel a Hradec Králové-i Egyetem és a Károly Egyetem kihelyezett karai. Középiskolái közül egyedi specializációt képviselnek a Állatorvosi Szakközépiskola és az Alkalmazott Kibernetika Szakközépiskola.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban működik férfi és női futball csapat, utcai hoki, jégkorong, kosárlabda, vízilabda csapat, úszó klub és karate klub. Az utóbbi években igen nagy népszerűségnek örvend a jégkorong. A városi jégkorong csapat évenete megmérkőzik az Extraligában való bejutásért. A városi stadion, mely az Elba és Orlice összefolyásánál fekszik, jelenleg felújítás alatt áll. A városi futball csapat pár éve lecsúszott a Gambrinus ligából és azóta is próbál oda vissza jutni - kevés sikerrel. A Malšovice városrészben található sportstadion az egyik legnagyobb a Cseh Köztársaságban, mintegy 21 ezer néző befogadására képes.

Sport létesítmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Malšovicei sportstadion – az FC Hradec Králové futball csapat stadionja
  • ČEZ Jégkorong Stadion – HC VCES Hradec Králové jégkorong csapat stadionja
  • Aquacentrum Hradec Králové – élmény bazénok
  • Třebeši többfunkció sportcsarnok
  • Termálfürdő – nyári és téli használattal is
  • Sokol Hradec Králové – a Sokol atléta klub stadionja

Sportklubok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • HC VCES Hradec Králové a.s. – jégkorong csapat
  • FC Hradec Králové – futball csapat
  • DFC Slavia Hradec Králové – női futball csapat
  • Slavia Hradec Králové – gyeplabda csapat
  • HBC Autosklo H.A.K. – utcai hoki csapat
  • TJ Sokol VČP Hradec Králové – kosárlabda
  • Slavia Hradec Králové – vízilabda
  • PK Hradec Králové – úszó klub
  • SK Karate Spartak Hradec Králové – karate
  • Nozomi Dojo Hradec Králové – kendo és iaido

Neves személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Božena Němcová Gimnázium épülete

A város polgármesterei közül kiemelkedő jelentőséggel bírt František Ulrich, akinek köszönhetően Hradec Králové a 20. század 30-as éveiben megkapta a „köztársaság szalonja“ nevet. Ezen cím megszerzését segítették elő Jan Kotěra és Josef Gočár építészek is.

A város történetéhez kapcsolódnak: Bohuslav Balbín, Václav Kliment Klicpera, Josef Chmela, Jaroslav Durych, František Cyril Kampelík, Václav František Červený, aki a helyi hangszergyár alapítója, Antonín Petrof, aki a helyi zongoragyár alapítója.

A Hradec Králové-i gimnázium (ma Josef Kajetán Tyl Gimnázium) növendékei közé tartozott: Václav Hanka, Josef Jaroslav Langer, Josef Kajetán Tyl, Karel Jaromír Erben, František Škroup, Alois Jirásek, Karel Čapek és Emil Vachek.

Jeles ünnepségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Truckfest - a teherszállítók legnagyobb európai találkozója
  • Jazz goes to town - Csehország egyik leghíresebb jazz fesztiválja.
  • Hudební fórum Hradec Králové (Zenefórum) - a modern komolyzene fesztiválja
  • Techfilm - cseh (régen csehszlovák) filmfesztivál
  • Majáles (majális) - diákfesztivál
  • Hip Hop Kemp - csehországi hip-hop fesztivál
  • Gastro Hradec - a csehországi szakcácsok és cukrászok versenye
  • Divadlo evropských regionů (Európai régiók színháza) - a színházi szezon kimagasló eseménye
  • Febiofest - filmfesztivál
  • Entrée k tanci (Entréé a tánchoz) - táncfesztivál

Ünnepségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • az 1866-os Königgrätzi csata emlékünnepsége
  • Elišky királynő emlékünnepsége

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hradec Králové témájú médiaállományokat.

cseh nyelvű ismertető a város építészeti stílusairól

A város hivatalos honlapja

Hradec Králové blogja

Hradec Králové látnivalói fényképekben.

Történelmi fényképek, dokumentumok

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cseh nyelven

  • ZAP, Karel Vladislav. Biskupský hlavní chrám sv. Ducha v Králové Hradci. (A Szentlélek püspöki székesegyház) in: Památky archeologické a místopisné 1858, str. 160 – 186.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hradec Králové című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]