Kronstadt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Disambig gray.svgKronstadt a történelmi német neve a romániai Brassó városának is.
Kronstadt (Кронштадт)
Cathedral kronstadt.jpg
Kronstadt címere
Kronstadt címere
Kronstadt zászlaja
Kronstadt zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Szentpétervár
Alapítás éve 1704
Irányítószám 197760-197762
Körzethívószám +7 812
Autórendszám kódja 78, 98
Népesség
Teljes népesség 42 800 fő (2006) +/-
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kronstadt  (Oroszország)
Kronstadt
Kronstadt
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 60° 00′, k. h. 29° 46′Koordináták: é. sz. 60° 00′, k. h. 29° 46′
Kronstadt  (Szentpétervár)
Kronstadt
Kronstadt
Pozíció Szentpétervár térképén
Kronstadt weboldala
A Kronstadti-öböl 1888-as térképe

Kronstadt (oroszul Кронштадт), a német Kron, azaz „korona” és stadt, azaz „város” szavakból) oroszországi kikötőváros Szentpétervártól 30 kilométerre nyugatra, a Finn- és a Kronstadti-öblöt elválasztó Kotlin-szigeten. Közigazgatásilag Szentpétervárhoz tartozik, annak Kronstadti közigazgatási kerületét, egyúttal Kronstadt város nevű önkormányzati körzetét alkotja.

Lakossága 43 005 fő volt a 2010. évi népszámláláskor.[1]

Kronstadt hagyományosan az orosz admiralitás (haditengerészeti főparancsnokság) székhelye és a Balti Flotta Szentpétervár bejáratát őrző bázisa.

1921 márciusában itt zajlott a kronstadti felkelés. A történelmi városközpont és az erődítmények az UNESCO Világörökség részét képezik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északi védművek egy szakasza.

Kronstadtot I. Péter cár alapította, miután 1703-ban elfoglalta a Kotlin-szigetet Svédországtól. Az első erődítményeket 1704. május 18-án kezdték építeni.

A Kronstadti-erődöt rendkívül gyorsan építették fel. A Finn-öböl nem mély és télen teljesen befagy. Az építkezéshez tölgyfatörzsek ezreit használták fel és köveket. Mindezt az öböl jegén szállították keresztül és a jégbe vágott lékeken keresztül építették be. Az öblön így számos kis szigetet képeztek, melyeken erődöket emeltek, lezárva Szentpétervár bejáratát a nyílt tenger felől. Csak két keskeny hajózható csatorna maradt szabadon, ezeket a legerősebb erődítmények őrizték.

A 19. században a védműveket még jobban megerősítették.

A kronstadti felkelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1921. március elején a kronstadti matrózok fellázadtak a bolsevikok ellen. Az esemény igen nagy csapás volt a rendszerre, hiszen az itteni matrózok a kommunizmus hívei voltak, és igen nagy szerepük volt az 1917-es bolsevik hatalomátvételben. A lázadás fő támogatói a Petropavlovszk, a Szevasztopol és a Reszpublika sorhajók legénységei voltak. A matrózok az igazi szocializmust akarták megvalósítani, és a bolsevikok hatalmát megdönteni.[2][3]

A helyzet megoldására az orosz polgárháború egyik vörös parancsnokát, Mihail Tuhacsevszkijt jelölték ki. Március 7-én elkezdték ágyúzni a kronstadti erődöt és mintegy 50 000 katona sorakozott fel a kb. 3000 matróz ellen. A március 8-án megindított első roham kudarcba fulladt, és mintegy 1000 bolsevik katona a felkelők oldalára állt. A következő támadásra március 17-ének éjszakáján került sor, amikor a vörös csapatok a befagyott jégen átkelve kerültek az erőd és a felkelők közelébe. Ezzel együtt mérges gáz is bevetésre került és másnap délre a felkelést teljesen felszámolták. A túlélők egy része Finnországba menekült, más részüket sarkkörön túli fogolytáborba zárták.[2][4]

A második világháborúban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres kronstadtiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
  2. ^ a b William J. Spahr: Sztálin hadvezérei, p. 157.
  3. Kronstadt - egy újabb forradalom kiindulópontja?. Sulinet. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
  4. Kronstadt - 1921, a felkelés eltiprása. Sulinet. (Hozzáférés: 2011. január 8.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kronstadt témájú médiaállományokat.