Kronstadt
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Kronstadt (Кронштадт) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország |
||
| Föderációs alany | Szentpétervár | ||
| Alapítás éve | 1704 | ||
| Körzethívószám | +7 812 | ||
| Autórendszám kódja | 78, 98 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 42 800 fő (2006) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
 Kronstadt
Pozíció Oroszország térképén
|
|||
| é. sz. 60° 00′, k. h. 29° 46′ | |||
Kronstadt
Pozíció Szentpétervár térképén
|
|||
.jpeg)
Kronstadt (oroszul Кронштадт), a német Kron, azaz „korona” és stadt, azaz „város” szavakból) oroszországi kikötőváros a Kotlin-szigeten, Szentpétervártól 30 kilométerre nyugatra, a Finn-öböl bejáratának közelében. Közigazgatásilag Szentpétervárhoz tartozik.
A kronstadti kerület lakossága 43 005 fő volt a 2010. évi népszámláláskor.[1]
Kronstadt hagyományosan az orosz admiralitás székhelye és a Szentpétervár bejáratát őrző Balti Flotta bázisa. 1921 márciusában itt zajlott a kronstadti felkelés.
A történelmi városközpont és az erődítmények az UNESCO Világörökség részét képezik.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Kronstadtot I. Péter cár alapította, miután 1703-ban elfoglalta a Kotlin-szigetet Svédországtól. Az első erődítményeket 1704. május 18-án kezdték építeni.
A Kronstadti-erődöt rendkívül gyorsan építették fel. A Finn-öböl nem mély és télen teljesen befagy. Az építkezéshez tölgyfatörzsek ezreit használták fel és köveket. Mindezt az öböl jegén szállították keresztül és a jégbe vágott lékeken keresztül építették be. Az öblön így számos kis szigetet képeztek, melyeken erődöket emeltek, lezárva Szentpétervár bejáratát a nyílt tenger felől. Csak két keskeny hajózható csatorna maradt szabadon, ezeket a legerősebb erődítmények őrizték.
A 19. században a védműveket még jobban megerősítették.
A kronstadti felkelés [szerkesztés]
1921. március elején a kronstadti matrózok fellázadtak a bolsevikok ellen. Az esemény igen nagy csapás volt a rendszerre, hiszen az itteni matrózok a kommunizmus hívei voltak, és igen nagy szerepük volt az 1917-es bolsevik hatalomátvételben. A lázadás fő támogatói a Petropavlovszk, a Szevasztopol és a Reszpublika sorhajók legénységei voltak. A matrózok az igazi szocializmust akarták megvalósítani, és a bolsevikok hatalmát megdönteni.[2][3]
A helyzet megoldására az orosz polgárháború egyik vörös tábornokát, Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkijt jelölték ki. Március 7-én elkezdték ágyúzni a kronstadti erődöt és mintegy 50 000 katona sorakozott fel a kb. 3000 matróz ellen. A március 8-án megindított első roham kudarcba fulladt, és mintegy 1000 bolsevik katona a felkelők oldalára állt. A következő támadásra március 17-ének éjszakáján került sor, amikor a vörös csapatok a befagyott jégen átkelve kerültek az erőd és a felkelők közelébe. Ezzel együtt mérges gáz is bevetésre került és másnap délre a felkelést teljesen felszámolták. A túlélők egy része Finnországba menekült, más részüket sarkkörön túli fogolytáborba zárták.[2][4]
A második világháborúban [szerkesztés]
Látnivalók [szerkesztés]
Híres kronstadtiak [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
- ^ a b William J. Spahr: Sztálin hadvezérei, p. 157.
- ↑ Kronstadt - egy újabb forradalom kiindulópontja?. Sulinet. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
- ↑ Kronstadt - 1921, a felkelés eltiprása. Sulinet. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Kronstadt honlapja (oroszul)
- Kronstadt térképe
- Kronstadt: Virtuális kirándulás
- Nemzetközi Kronstadt Fejlesztési Alap (angolul)
 |
Ez a orosz településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
