Derbent
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Derbent (Дербе́нт, Кьвевар) | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország |
||
| Föderációs alany | Dagesztán | ||
| Alapítás éve | i. e. 6. század | ||
| Polgármester | Feliksz Gadzsiahmedovics Kaznahmedov | ||
| Irányítószám | 368600 | ||
| Körzethívószám | +7 87240 | ||
| Autórendszám kódja | 05 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 106 236 fő (2006) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 69,63 km² | ||
| Időzóna | MSK (UTC+4) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Derbent
Pozíció Oroszország térképén
|
|||
| é. sz. 42° 4′, k. h. 48° 18′ | |||
Derbent
Pozíció Dagesztán térképén
|
|||
| Derbent weboldala | |||
_(1843).png)
Derbent (oroszul Дербе́нт; azeriül Dərbənd, lezg nyelven Кьвевар, avarul Дербенд, perzsául دربند [Darband][1]) Oroszország legdélibb és egyben legrégebbi városa a Dagesztáni Köztársaságban. Dagesztán második legfontosabb városa.
Lakossága a 2002-es népszámlálás szerint 101 031, ami jelentős emelkedést jelent az 1989-es szovjet népszámlálás adatához (78 371) képest. Lakossága 119 200 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2] Az itt lakó etnikumok közül a legnagyobb csoport az azeriek, őket a lezgek és a tabaszaranok követik.
Gyakran azonosítják a legendabeli Nagy Sándor kapujával. Derbent igényt tart az Orosz Föderáció legrégibb városának rangjára. Már az ókor óta a Kaukázus kapujaként ismerik. Ötezer éves építményeket is feltártak itt. A tenger és a hegyek közt terül el, várfalait ezerötszáz éven keresztül használták, tovább, mint a világ bármely más erődítményét. Az évszázadok során különböző népektől különböző neveket kapott, de mindegyikben szerepelt a „kapu” szó.
Tartalomjegyzék |
Földrajza [szerkesztés]
A mai Derbent a Kaszpi-tenger nyugati partján épült, délre a Rubas folyótól, a Tabaszaran-hegység (a Nagy-Kaukázus vonulatainak része) lejtőin.
Kikötője van, Bakıval vasútvonal köti össze. Közúton az E50-es európai főútvonal köti össze Mahacskalán és Rosztov-na-Donun keresztül Európával.
A várostól északra található a Kirk Lar („negyven hős”) emlékmű, amely az arabok ellen 728-ban Dagesztánt védőkre emlékezik meg. Tőle délre található maradványaiban a Kaukázusi Fal, más néven Nagy Sándor kapui, egy fal, amelyet a hagyomány szerint Nagy Sándor épített, hogy megvédje a déli földeket az északi barbárok támadásaitól. A fal eredetileg 9 méter magas és méter vastag volt, és vaskapuk és őrtornyok tagolták.
Története [szerkesztés]
A város területén már a bronzkorban is éltek emberek. Kajakent és Dzsemikent néven két település állt itt.
Derbent kiemelkedő stratégia jelentőségét az adja, hogy egy három kilométer széles, könnyen járható földsávot ellenőriz a Kaszpi-tenger és a Kaukázus hegyei közt. Derbent uralkodói számára ez azt jelentette, hogy ellenőrizhették a Kelet-Európa és a Közel-Kelet közti szárazföldi kereskedelmet.
Az első jelentős település a mai Derbent helyén a Kr. e. 8. században jött létre. A Kr. e. 6. századtól az átjárót gyakran a perzsa uralkodók ellenőrizték. A 4. századig Derbent kaukázusi Albania része volt, hagyományosan az állam Albana nevű fővárosával azonosítják.
Az első évszázadban fontos kereskedelmi központ volt.
Mai nevét az 5. század végén, vagy a 6. század elején kapta, amikor I. Kavád, a Szászánida-dinasztiához tartozó perzsa uralkodó újralapította. A perzsa دربند Darband jelentése „zárt kapuk”.
A 10. században Derbent Emirátus központja, amelyet a 13. században a mongolok leronhantak és elfoglaltak. 1395-ben Timur Lenk felégettette. Ezután a településen állandó fosztogatások és háborúk zajlottak. 1578 és 1606 között az Oszmán Birodalom része lett.
1723 és 1735 között az oroszok ostromolták a várost, végül 1796-ban a Gulisztáni szerződés értelmében megkapták a várost.
A város 20 méter magas, 30 északra néző toronnyal kiegészített falait állítólag I. Kavád fia, I. Hoszrau perzsa király építtette.
| Derbent – Citadella, ókori város és erődítményrendszer | |
| Világörökség | |
 |
|
| Derbent falai | |
| Adatok | |
| Ország | Oroszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | III, IV |
| Felvétel éve | 2003 |
Gazdasága és kultúrája [szerkesztés]
A városnak gép-, élelmiszer-, textil-, építőanyag- és faipara van. Brandyt is gyártanak itt.
Egyeteme, több műszaki iskolája és színháza van. A várostól két kilométerre található üdülőövezete a Csajka.
A város látnivalói, a Világörökség részet képező citadella, óváros és erőd jelentős lehetőségeket kínálnak a turizmus fejlesztése számára, áttörésre azonban a régió politikai instabilitása miatt eddig nem volt mód ezen a téren.
Képek [szerkesztés]
-
Szasszá vár Derbentben
-
Az óváros kapuja
-
A vár kapuja
-
Kilátás a Kaszpi-tengerre
Testvérvárosok [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A perzsa Darband szóból származik „zárt kapu”); az arabok Bāb al Abuab néven ismerték („kapuk kapuja”) a törökök pedig Demirkapı néven („Vaskapu”).
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||
 |
Ez a településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
