Struve földmérő vonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Struve földmérő vonal
Világörökség
Mérőpont a norvégiai Hammerfestben
Mérőpont a norvégiai Hammerfestben
Adatok
OrszágFehéroroszország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Moldova, Oroszország, Svédország, Ukrajna
Világörökség-azonosító1187
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, III, VI
Felvétel éve2005
Elhelyezkedése
Struve földmérő vonal (Európa)
Struve földmérő vonal
Struve földmérő vonal
Pozíció Európa térképén
é. sz. 52° 17′ 22″, k. h. 25° 38′ 58″Koordináták: é. sz. 52° 17′ 22″, k. h. 25° 38′ 58″
A Wikimédia Commons tartalmaz Struve földmérő vonal témájú médiaállományokat.

A Struve földmérő vonal háromszögelési pontokból álló, 2820 kilométer hosszan húzódó vonal a norvégiai Hammerfesttől a Fekete-tengerig. A háromszögelési pontokat Friedrich Georg Wilhelm von Struve csillagász állíttatta fel 1816 és 1855 között. Az eredeti vonal 265 pontból áll, ezek közül 2005-ben 34-et vettek fel a világörökség listájára. A felvételt tíz ország (Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Litvánia, Lettország, Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna) együtt kérte.

A földmérő vonal keletkezése[szerkesztés]

A földmérő vonal az 1800-as években keletkezett Friedrich Georg Wilhelm von Struve német csillagász munkájának eredményeként.

A Földről már az ókorban is tudták, hogy gömb alakú. Isaac Newton a 17. században utalt rá, hogy ez a gömb a „sarkoknál” kissé lapos. A következő évszázadban Lappföldre és Peruba küldött kutatócsoportok bebizonyították e teória helyességét.
Struve elhatározta, hogy háromszögelési technikával pontosan meghatározza a Föld nagyságát és formáját.

A mérési munkálatokat 1816-ban kezdték el és majdnem negyven évvel később, 1855-ben fejezték be. A földmérő vonal a Fekete-tengertől a Jeges-tengerig terjed, 2820 km-en keresztül tíz országon át ível, 258 fő háromszögből és 265 pontból áll.

A pontok közül a 34 legjobb állapotút, valamint a kultúrtörténeti szempontból legértékesebbeket választották ki védelem alá helyezendőnek. A vonal legészakibb pontja Norvégiában, Hammerfest közelében van, a legdélibb pedig Ukrajnában a Fekete-tenger partján található.

Struve és csapata mérési technikaként háromszögelést és csillagászati helymeghatározást használt. A mérések kimutatták, hogy 1 meridiánfokhoz tartozó ív hosszúsága a Fekete-tengernél kb. 400 méterrel hosszabb, mint a Jeges-tengernél.

A Struve vonal mérési eredményei meglepően pontosak még mai szemmel nézve is. Az alapos, jó minőségű eredményeket több tudományos munkához is felhasználták, a későbbiekben pedig példaként szolgált a háromszögeléstechnikában. Az érintett országokban jó alapot szolgáltatott az ezt követő térképészeti felmérésekhez. Finnországban az északi és déli háromszögelő-vonalakat a Struve földmérő vonal kötötte össze egészen az 1960-as évekig.

Az egész munkafolyamatról kivételes pontosságú leírás készült. Struve 1860-ban jelentette meg munkáját (Arc du méridien de 25° 20' entre le Danube et la Mer Glaciale mésure depuis 1816 jusqu'en 1855, 3 vol. and diagrams, St. Petersburg).

Mérőpontok[szerkesztés]

A mérési pontok általában a mérési munka során a sziklába vagy a kőbe fúrt lyukak. Habár minden pontot nem jelöltek meg fennmaradó módon, a hiányzó pontok visszakereshetők a koordináták segítségével.

A világörökségek listáján általában szereplő helyszínekhez képest a Struve földmérő vonal természeténél fogva különleges. A vonal láthatatlanul köt egymáshoz tíz országot. A védelmet minimális esetben néhány négyzetméternyi terület védelme jelenti, így a műszaki és jogi kérdések könnyen kezelhetők. A védelem alá helyezés anyagi vonzata szintén csekély, mivel a mérőpontok általában elhagyatott, magasan fekvő területen találhatók.

A háromszögméréstől a műholdig[szerkesztés]

A műholdas földmérés előtt a méréseket mérőpontok által meghatározott háromszöghálózat segítségével végezték. A hálózatban szereplő háromszögek pontos oldalhosszainak meghatározásához még egy vagy több alapvonal nagyon pontos kimérésére is szükség volt. Az ehhez tartozó távolságméréseket Struve idejében mérőrudakkal, később, egészen az 1960-as évekig mérőszalagokkal végezték, amikor a távolságmérő műszerek használata került előtérbe.

A földmérővonal születésekor még csak két országon – Oroszországon és Svédországon – keresztül haladt át, ma ugyanezen a területen tíz ország található: Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna. Ezek az országok 1993 óta közösen dolgoznak a földmérő vonal védelmén és a mérőpontok rendbehozatalán. A Struve földmérő vonal az első ilyen sok országot érintő világörökség.

A védelem alatt álló pontok[szerkesztés]

A Struve földmérő vonal (pirossal jelölve a 34 védelem alatt álló pont)

Norvégia[szerkesztés]

Svédország[szerkesztés]

Finnország[szerkesztés]

Oroszország[szerkesztés]

Észtország[szerkesztés]

Lettország[szerkesztés]

Litvánia[szerkesztés]

Fehéroroszország[szerkesztés]

Ukrajna[szerkesztés]

Moldova[szerkesztés]

Érdekesség[szerkesztés]

Jules Verne Három orosz és három angol kalandjai regényében az egyik főszereplő alakját Friedrich Georg Wilhelm von Struvéról mintázta, a földmérés fejlődését is bemutató regényben a Struve földmérő vonalról számos említést tesz.

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Struve Geodetic Arc
A Wikimédia Commons tartalmaz Struve földmérő vonal témájú médiaállományokat.