Struve földmérő vonal

Struve földmérő vonal
Világörökség
Mérőpont a norvégiai Hammerfestben
Adatok
Ország	Fehéroroszország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Moldova, Oroszország, Svédország, Ukrajna
Világörökség-azonosító	1187
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	II, III, VI
Felvétel éve	2005
Elhelyezkedése
Struve földmérő vonal Pozíció Európa térképén
é. sz. 52° 17′ 22″, k. h. 25° 38′ 58″52.289444444444, 25.649444444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Struve földmérő vonal témájú médiaállományokat.

A Struve földmérő vonal háromszögelési pontokból álló, 2820 kilométer hosszan húzódó vonal a norvégiai Hammerfesttől a Fekete-tengerig. A háromszögelési pontokat Friedrich Georg Wilhelm von Struve csillagász állíttatta fel 1816 és 1855 között. Az eredeti vonal 265 pontból áll, ezek közül 2005-ben 34-et vettek fel a világörökség listájára. A felvételt tíz ország (Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Litvánia, Lettország, Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna) együtt kérte.

A földmérő vonal keletkezése

A földmérő vonal az 1800-as években keletkezett Friedrich Georg Wilhelm von Struve német csillagász munkájának eredményeként.

A Földről már az ókorban is tudták, hogy gömb alakú. Isaac Newton a 17. században utalt rá, hogy ez a gömb a „sarkoknál” kissé lapos. A következő évszázadban Lappföldre és Peruba küldött kutatócsoportok bebizonyították e teória helyességét.
Struve elhatározta, hogy háromszögelési technikával pontosan meghatározza a Föld nagyságát és formáját.

A mérési munkálatokat 1816-ban kezdték el és majdnem negyven évvel később, 1855-ben fejezték be. A földmérő vonal a Fekete-tengertől a Jeges-tengerig terjed, 2820 km-en keresztül tíz országon át ível, 258 fő háromszögből és 265 pontból áll.

A pontok közül a 34 legjobb állapotút, valamint a kultúrtörténeti szempontból legértékesebbeket választották ki védelem alá helyezendőnek. A vonal legészakibb pontja Norvégiában, Hammerfest közelében van, a legdélibb pedig Ukrajnában a Fekete-tenger partján található.

Struve és csapata mérési technikaként háromszögelést és csillagászati helymeghatározást használt. A mérések kimutatták, hogy 1 meridiánfokhoz tartozó ív hosszúsága a Fekete-tengernél kb. 400 méterrel hosszabb, mint a Jeges-tengernél.

A Struve vonal mérési eredményei meglepően pontosak még mai szemmel nézve is. Az alapos, jó minőségű eredményeket több tudományos munkához is felhasználták, a későbbiekben pedig példaként szolgált a háromszögeléstechnikában. Az érintett országokban jó alapot szolgáltatott az ezt követő térképészeti felmérésekhez. Finnországban az északi és déli háromszögelő-vonalakat a Struve földmérő vonal kötötte össze egészen az 1960-as évekig.

Az egész munkafolyamatról kivételes pontosságú leírás készült. Struve 1860-ban jelentette meg munkáját (Arc du méridien de 25° 20' entre le Danube et la Mer Glaciale mésure depuis 1816 jusqu'en 1855, 3 vol. and diagrams, St. Petersburg).

Mérőpontok

A mérési pontok általában a mérési munka során a sziklába vagy a kőbe fúrt lyukak. Habár minden pontot nem jelöltek meg fennmaradó módon, a hiányzó pontok visszakereshetők a koordináták segítségével.

A világörökségek listáján általában szereplő helyszínekhez képest a Struve földmérő vonal természeténél fogva különleges. A vonal láthatatlanul köt egymáshoz tíz országot. A védelmet minimális esetben néhány négyzetméternyi terület védelme jelenti, így a műszaki és jogi kérdések könnyen kezelhetők. A védelem alá helyezés anyagi vonzata szintén csekély, mivel a mérőpontok általában elhagyatott, magasan fekvő területen találhatók.

A háromszögméréstől a műholdig

A műholdas földmérés előtt a méréseket mérőpontok által meghatározott háromszöghálózat segítségével végezték. A hálózatban szereplő háromszögek pontos oldalhosszainak meghatározásához még egy vagy több alapvonal nagyon pontos kimérésére is szükség volt. Az ehhez tartozó távolságméréseket Struve idejében mérőrudakkal, később, egészen az 1960-as évekig mérőszalagokkal végezték, amikor a távolságmérő műszerek használata került előtérbe.

A földmérővonal születésekor még csak két országon – Oroszországon és Svédországon – keresztül haladt át, ma ugyanezen a területen tíz ország található: Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna. Ezek az országok 1993 óta közösen dolgoznak a földmérő vonal védelmén és a mérőpontok rendbehozatalán. A Struve földmérő vonal az első ilyen sok országot érintő világörökség.

A védelem alatt álló pontok

A Struve földmérő vonal (pirossal jelölve a 34 védelem alatt álló pont)

Norvégia

• Fuglenes (é. sz. 70° 40′ 12″, k. h. 23° 39′ 48″70.67, 23.663333333333, Hammerfest)
• Lille-Reipas (é. sz. 69° 56′ 19″, k. h. 23° 21′ 37″69.938611111111, 23.360277777778, Unna Ráipásaš; Alta)
• Lodiken (é. sz. 69° 39′ 52″, k. h. 23° 36′ 08″69.664444444444, 23.602222222222, Luvdiidcohkka; Kautokeino)
• Baelljasvarri (é. sz. 69° 01′ 43″, k. h. 23° 18′ 19″69.028611111111, 23.305277777778, Bealjášvárri; Kautokeino)

Svédország

• Tynnyrilaki (é. sz. 68° 15′ 18″, k. h. 22° 58′ 59″68.255, 22.983055555556, Kiruna)
• Jupukka (é. sz. 67° 16′ 36″, k. h. 23° 14′ 35″67.276666666667, 23.243055555556, Pajala)
• Pullinki (é. sz. 66° 38′ 47″, k. h. 23° 46′ 55″66.646388888889, 23.781944444444, Övertorneå)
• Perävaara (é. sz. 66° 01′ 05″, k. h. 23° 55′ 21″66.018055555556, 23.9225, Haparanda)

Finnország

• Stuor-Oivi (é. sz. 68° 40′ 57″, k. h. 22° 44′ 45″68.6825, 22.745833333333, Enontekiö)
• Aavasaksa (é. sz. 66° 23′ 52″, k. h. 23° 43′ 31″66.397777777778, 23.725277777778, Ylitornio)
• Alatornio temploma (é. sz. 65° 49′ 48″, k. h. 24° 09′ 26″65.83, 24.157222222222, Tornio)
• Oravivuori (é. sz. 61° 55′ 36″, k. h. 25° 32′ 01″61.926666666667, 25.533611111111, Korpilahti)
• Tornikallio (é. sz. 60° 42′ 17″, k. h. 26° 00′ 12″60.704722222222, 26.003333333333, Lapinjärvi)
• Mustaviiri (é. sz. 60° 16′ 35″, k. h. 26° 36′ 12″60.276388888889, 26.603333333333, Pyhtää)

Oroszország

• Mäki-päälys (é. sz. 60° 04′ 27″, k. h. 26° 58′ 11″60.074166666667, 26.969722222222, Gogland sziget, Kingiszeppi járás)
• Gogland, Z (é. sz. 60° 05′ 07″, k. h. 26° 57′ 40″60.085277777778, 26.961111111111, Kingiszeppi járás)

Észtország

• Woibifer (é. sz. 59° 03′ 28″, k. h. 26° 20′ 16″59.057777777778, 26.337777777778, Avanduse)
• Katko (é. sz. 59° 02′ 54″, k. h. 26° 24′ 51″59.048333333333, 26.414166666667, Avanduse)
• Tartui csillagda (é. sz. 58° 22′ 44″, k. h. 26° 43′ 12″58.378888888889, 26.72, Tartu)

Lettország

• Ziestu-Kalns (é. sz. 56° 50′ 24″, k. h. 25° 38′ 12″56.84, 25.636666666667, Sausneja)
• Jēkabpils (é. sz. 56° 30′ 05″, k. h. 25° 51′ 24″56.501388888889, 25.856666666667, Jēkabpils)

Litvánia

• Gireišiai (é. sz. 55° 54′ 09″, k. h. 25° 26′ 12″55.9025, 25.436666666667, Panemunėlis)
• Meškonys (é. sz. 54° 55′ 51″, k. h. 25° 19′ 00″54.930833333333, 25.316666666667, Nemenčinė)
• Beresnäki (é. sz. 54° 38′ 04″, k. h. 25° 25′ 45″54.634444444444, 25.429166666667, Nemėžis)

Fehéroroszország

• Cjupiski (é. sz. 54° 17′ 30″, k. h. 26° 02′ 43″54.291666666667, 26.045277777778, Asmjani járás)
• Lapati (é. sz. 53° 33′ 38″, k. h. 24° 52′ 11″53.560555555556, 24.869722222222, Scsucsini járás)
• Aszavnyica (é. sz. 52° 17′ 22″, k. h. 25° 38′ 58″52.289444444444, 25.649444444444, Ivanavai járás)
• Scsakock (é. sz. 52° 12′ 28″, k. h. 25° 33′ 23″52.207777777778, 25.556388888889, Ivanavai járás)
• Ljaszkovicsi (é. sz. 52° 09′ 39″, k. h. 25° 34′ 17″52.160833333333, 25.571388888889, Ivanavai járás)

Ukrajna

• Katerinovka (é. sz. 49° 33′ 57″, k. h. 26° 45′ 22″49.565833333333, 26.756111111111, Katerinyivka)
• Felstin (é. sz. 49° 19′ 48″, k. h. 26° 40′ 55″49.33, 26.681944444444, Hvargyijszke)
• Baranyivka (é. sz. 49° 08′ 55″, k. h. 26° 59′ 30″49.148611111111, 26.991666666667, Baranyivka)
• Sztara Nekraszivka (é. sz. 45° 19′ 54″, k. h. 28° 55′ 41″45.331666666667, 28.928055555556, Nekraszivka)

Moldova

• Rudi (é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 27° 52′ 36″48.318888888889, 27.876666666667, Rudi)

Érdekesség

Jules Verne Három orosz és három angol kalandjai regényében az egyik főszereplő alakját Friedrich Georg Wilhelm von Struvéról mintázta, a földmérés fejlődését is bemutató regényben a Struve földmérő vonalról számos említést tesz.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Struve földmérő vonal témájú médiaállományokat.

• Struve Geodetic Arc – UNESCO Világörökség Központ (angol, francia)
• A tanácsadó testület értékelése – UNESCO Világörökség Központ (angol, francia)
• Struve Geodetic Arc (2005) – Nordic World Heritage Foundation (angol)
• A Struve földmérő vonal 6 finn mérőpontja – Finn Nagykövetség, Budapest (magyar)