Røros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Røros
Røros látképe
Røros látképe
Røros címere
Røros címere
Közigazgatás
Ország Norvégia
Földrajzi régióTrøndelag
MegyeSør-Trøndelag megye
KözségRøros község
Rangközség székhelye
PolgármesterIsak Veierud Busch (2019–, Munkáspárt)[1]
Alapítás éve1838
Testvérvárosok
Lista
Hamina
Népesség
Teljes népesség5598 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség2,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság628 m
Terület
Összesen3,27[3] km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 62° 34′ 27″, k. h. 11° 22′ 59″Koordináták: é. sz. 62° 34′ 27″, k. h. 11° 22′ 59″
Røros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Røros témájú médiaállományokat.

Røros egykori bányaváros Norvégiában, Sør-Trøndelag megyében. Rézércbányászatáról ismert: a kitermelés a 17. századtól kezdve meghatározta a település életét. Røros bányaváros és környezete néven a világörökség része.

Földrajz[szerkesztés]

A település Norvégia hegyvidékes belső területein, a svéd határ közelében fekszik Oslótól 380 km-re északra és Trondheimtől 155 km-re délre. Røros község központja, és Sør-Trøndelag megyéhez tartozik.

Az ország egyik leghidegebb vidéke. 1914-ben -50,4 °C-os rekordhideget mértek itt. Közelében ered Norvégia legnagyobb folyója, a Glomma.

Røros éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−5,0−5,0−1,04,010,014,017,015,011,04,0−1,0−5,04,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−11,0−12,0−10,0−3,02,06,09,07,04,0−1,0−6,0−11,0−2,1
Forrás: www.storm.no


Történelem[szerkesztés]

A 17. század közepéig Røros egy apró falu volt az erdővel borított környéken, melynek lakói földműveléssel, vadászattal és halászattal foglalkoztak.

A történet szerint Hans Olsen Aasen 1644-ben, egy vadászat során talált rá a rézércre,[4] jóllehet vannak arra utaló jelek, hogy az érclelőhely már egy-két évtizeddel korábban is ismert volt. Bár lehetséges, hogy illegálisan már néhány évvel korábban is működött, az első bányát hivatalosan 1644-ben nyitották meg, és két évre rá az első olvasztókohó is felépült.[5]

Mivel Norvégiának nem voltak bányász hagyományai, egész Európából, de főként német területekről, Szászországból érkeztek bányászok.

A város 1869-ben

A 17-18. század folyamán többször elfoglalták a svédek: 1678-ban és 1679-ben porig rombolták,[5] majd a nagy északi háború folyamán 1718-ban is elfoglalták, hogy a rézércet biztosítsák a hadiipar számára. XII. Károly svéd király halála után visszavonultak, ez azonban katasztrófába torkollott: mintegy 3000 svéd katona vesztette életét a várostól északkeletre fekvő fagyos hegyvidéken a mostoha körülmények között.

A nyolcszögű templom 1779-1784 között épült. 1640 ülőhelyével ma az ország harmadik legnagyobb befogadóképességű temploma, a kongsbergi templom és a nidarosi katedrális után.

A települést Kristianiával összekötő Rørosbanen vasútvonal 1877-ben készült el.[5] 1896-ban (Párizs és Hammerfest után) Európában harmadikként itt épült ki az elektromos közvilágítás.

Az utolsó érclelőhelyet 1936-ban fedezték fel; az itt nyitott bánya nevét Olaf trónörökösről kapta. Miután az olvasztókohó 1953-ban harmadszor is leégett, felszámolták, és az ércet a svédországi Bolidenbe szállítoták feldolgozásra. 1977-ben a Røros Kobberverk A/S bányatársaság csődöt jelentett, ami a 333 éves tevékenység végét jelentette.

Két évvel később az Olaf-bányát megnyitották a látogatók előtt, és V. Olaf király megnyitotta a bányamúzeumot. 1980-ban a város felkerült az UNESCO világörökség-listájára, és tíz évre rá a Røros Múzeum is megnyitotta kapuit az újjáépített olvasztókohó épületében.

Røros bányaváros és környezete
Világörökség
A bánya harangja
A bánya harangja
Adatok
OrszágNorvégia
TípusKulturális helyszín
KritériumokIII, IV, V
Felvétel éve1980, 2010
Elhelyezkedése
Røros (Norvégia)
Røros
Røros
Pozíció Norvégia térképén
é. sz. 62° 34′ 27″, k. h. 11° 22′ 59″
A Wikimédia Commons tartalmaz Røros témájú médiaállományokat.

Turizmus[szerkesztés]

Belvárosi utca és a templom
A hagyományos téli vásár

A 333 évi bányaművelés sajátos települést hozott létre a hegyek között. A város épületei kizárólag fából épültek. Maga Røros kultúrák olvasztótégelye volt, ahol német, dán, svéd hatások keveredtek a helyi és trondheimi elemekkel. Eza a sokszínűség alakította ki a faépítészet sajátos stílusát, ami a várost különlegessé teszi.

A világörökségi terület a városközpontra és a faépületekre terjed ki. A településszerkezet és utcahálózat a 17., az épületek többnyire a 18-19. századból maradtak fenn.[6]

  • A templom: 1779-1784 között épült, az ország egyik legnagyobb temploma. A norvég barokk építészet egyik jellemző alkotása. Tornyán a kereszt kalapácsból készült, utalva a városlakók foglalkozására.
  • Aasen Gard: az érclelőhely felfedezőjének háza, a város legrégebbi épülete.
  • Olaf-bánya: az 50 m mély, 500 m hosszú akna 1981 óta mutatja be a látogatóknak a bányászatot.

Irodalom[szerkesztés]

  • A világ természeti csodái és kultúrkincsei – Észak- és Közép-Európa. Az UNESCO világöröksége sorozat 2., [Pécs], Alexandra, [1997], ISBN 963-367-272-4

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Formannskap. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
  2. ↑ 07459: Alders- og kjønnsfordeling i kommuner, fylker og hele landets befolkning (K) 1986 - 2023. Statistics Norway, 2023. február 21.
  3. ↑ Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2006 (norvég nyelven). Statistisk sentralbyrå, 2006. (Hozzáférés: 2007. június 10.)
  4. ↑ World Heritage Destination (angol nyelven). Røros Reiseliv. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 10.)
  5. ↑ a b c Timeline (angol nyelven). worldheritageroros.no. [2006. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 10.)
  6. ↑ Røros World Heritage Site (angol nyelven). worldheritageroros.no. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Røros
A Wikimédia Commons tartalmaz Røros témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Røros&oldid=23944690”