Metz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Metz
Cathédrale Saint-Etienne de Metz.facade ouest.jpg
Cathédrale St-Étienne
Metz címere
Metz címere
Metz zászlaja
Metz zászlaja
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Lotaringia
Megye Moselle (megye)
Polgármester Dominique Gros (2014–2020)
INSEE-kód 57463
Irányítószám 57000, 57050, 57070
Népesség
Teljes népesség 119 962 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 2 860 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 162 — 256 m
Terület 41.9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Metz (Franciaország)
Metz
Metz
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 49° 07′ 13″, k. h. 6° 10′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 13″, k. h. 6° 10′ 40″
Metz weboldala
Porte des Allemands

Metz (kiejtés: mɛs) város Franciaországban, Lotaringia régiójának és az itt található Moselle megyének a székhelye. A Mosel, Lotaringia fő folyója mentén kialakult városok között ez a legjelentősebb, fontos iparvidék centrum, közlekedési csomópont, közigazgatási központ és egyetemi város. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint Franciaország északnyugati területének legtöbb városa, Metz is sok kézen ment keresztül, míg véglegesen az ország része lett. Gall település, majd a vidék legfontosabb római városa volt itt, az amfiteátrumot 25 000 nézőre méretezték. Római nevén, Dividorum városában már a III. században felépült az első keresztény templom, létrejött az első püspökség. A várost sokszor vették ostrom alá a barbár törzsek, a hunok kegyetlensége adta a városnak az első szentet: Livier-t, aki táborukban próbált híveket szerezni a kereszténységnek, elfogták és lefejezték. A legenda szerint Livier hóna alá vette levágott fejét, s egy közeli dombon elkészítette saját sírját, csak ezután halt meg.

Metz már Nagy Károly korszaka előtt frank királyi székhely volt, s bár ő a fővárost Aachenbe tette át, felesége hamvait az itt lévő apátság templomában helyezték el. A XII. században szabad városnak nyilvánították, köztársaságnak kiáltotta ki magát. A feudális úr később a város püspöke lett, hasonlóan Verdunhöz és Toulhoz. Ezt a három püspökséget foglalta el Franciaországnak II. Henrik. A német-római császár, V. károly hatalmas serege 1552-ben, két hónapnyi ostrom után kénytelen volt elvonulni a város alól. Csak az 1870-es háborúban sikerült a németeknek elfoglalniuk Metz városát, 173 000 francia katona kényszerült megadásra, a németek másfélezer ágyút, több mint negyedmillió puskát zsákmányoltak. A várost Németországhoz csatolták, s csak az első világháború után került vissza a franciákhoz. A második világháborúban ismét német kézre került, 1944 őszén szabadították fel az amerikaiak, két és fél hónapos ostrommal.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óváros a Mosel folyóval
Temple Neuf
  • Cathédrale St-Étienne – a helyén már a XII. században állt két templom, a mai katedrális tulajdonképpen e két templom egyesítésével jött létre, s évszázadokon át alakítgatták, bővítgették. A mai kapubejárat a XX. század elején épült. A templomnak három hajója van, a főbejárata csak a középső hajúba vezet, az oldalhajóknak külön bejáratuk van. A jobb oldalinak, a Portail de la Vierge, a megsemmisült XIII. századi kapuzat újjáépítése. A bal oldalon a Portail de Notre-Dame-la Ronde eredeti, a gótika meglehetősen primitív szobrai díszítik. A jobb oldali magas torony a Tour de Mutte, alapjai a XIII., középső részei a XV. században készültek, s itt található a 11 tonnás hatalmas harang, a Dame Mutte. A főhajó csaknem 42 méter magas. A katedrális ablakainak együttes felülete meghaladja a 6000 m2-t.
  • Hotel de Ville – a XVI. Lajos stílusában épült, klasszicista vonalú városháza Jacques-François Blondel munkája.
  • Musée d’Art et d’Historie – a szépművészeti és történelmi múzeum a XVII. századi kármelita kolostorban kapott helyet.
  • Ancien Couvent des RécolletsXV. századi kolostor, ma az európai környezetvédelmi intézet székhelye.
  • Porte des AllemandsNémet-kapu, az egykori metzi erődítések egyetlen, épségben maradt része.
  • Église St-Eucaire – a templom tornya az 1100-as évekből való.
  • Palais de Justice – az igazságügyi palota, 1776-ban épült Suffolk hercegének palotája, majd a kormányzói palota helyén. Belső udvarán két nagy dombormű jeleníti meg a város múltját.
  • Église St-Pierre-aux-Nonnains – az ország egyik legrégebbi temploma, romjaiban maradt meg. A helyén már a római birodalom idején volt épület, ezt Attila hunjai rombolták le. Épségben maradt falainak a felhasználásával 610 körül alakították ki az első káopolnát, s mellette kolostor létesült. Az 1552-es ostrom idején azonban olyan súlyosan megrongálódott, hogy már egyiket sem építették újjá, s amikor Vauban kialakította a helyi várat, abba építették bele. A XX. században végzett ásatások tárták fel a római padlózatot, s helyreállították az egykori templomhajó egy részét.
  • Arsenal – modern épület, koncertterem, részben a régi vár fegyvertára falának beépítésével jött létre.
  • Chapelle des Templiers – a templomosok több mint hat évszázaddal ezelőtt emelt nyolcszögletű kápolnája.
  • Église St-Martin – az 1200-as években épült templom, de szentélye és kereszthajója régebbi.
  • Église St-Maximin – templom, amely nagyjából egyidős az előzővel.
  • Temple Neuf - 1901-1904 között épült templom.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Metz témájú médiaállományokat.