Csernyihiv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csernyihiv (Чернігів)
Chernihiv Panorama.jpg
Csernyihiv panorámaképe
Csernyihiv címere
Csernyihiv címere
Csernyihiv zászlaja
Csernyihiv zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Csernyihivi terület
Rang város
Alapítás éve 864 (első említése)
Polgármester Olekszandr Szokolov
Irányítószám 14000–14499
Körzethívószám +380 462
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 136 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csernyihiv (Ukrajna)
Csernyihiv
Csernyihiv
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 51° 29′, k. h. 31° 17′Koordináták: é. sz. 51° 29′, k. h. 31° 17′
Csernyihiv weboldala

Csernyihiv (ukrán betűkkel: Чернігів, oroszul: Csernyigov) város Ukrajna északi részén. A város egyben a Csernyihivi terület központja. Jelenlegi becsült népessége 295 500 fő.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csernyihiv legrégebbi feljegyzése egy 907-ben készült krónikában található, de a jelek arra utalnak, hogy itt már a Kazár Birodalom idején is település volt. A 10. század vége körül a városnak saját szabályai lehettek. A 19. század folyamán itt tárták fel a Fekete Sírt, Kelet-Európa legnagyobb királyi sírját.

A Kijevi Rusz déli részének ez volt a második legfontosabb és leggazdagabb települése. A 11. század elejétől itt volt a székhelye Csernyihiv befolyásos főkormányzójának, akinek az utasításai legalább olyan fontosak voltak, mint a kijevi főkormányzóé. Ez volt a legnagyobb főkormányzóság a Kijevi Rusz területén. Nem csak jobbágyfalvak, hanem Murom és Rjazany is a fennhatósága alá tartozott. A város aranykorában elérte a 25 000 fős lakosságot, majd ez 1239-től elkezdett hanyatlani a mongolok támadása idején.

A terület 1353-ban a Litván Nagyfejedelemség fennhatósága alá került. A várost Mengli-Girej krími kán 1482-ben és 1497-ben feldúlta. Ezt követően a város többször gazdát cserélt. Először Moszkva, majd a Lengyel–Litván Unió fennhatósága alá került. Ekkor magdeburgi jogokat kapott.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Feltámadás templom, barokk, (1772–75), egykor Rozumov herceg családi temploma és temetkezési helye
  • Teológiai Szeminárium épülete, egykor Polubotka Pál ezredes kúriája, 18.század eleje
  • Mihály arkangyal és Szent Teodor templom, pszeudo bizánci ún. bolgár stílus, 18.század vége
  • V.Tarnovszki Ukrán Régiségek Múzeuma
  • Csernihiv Területi Képzőművészeti Múzeum, egykori lánygimnázium
  • Területi Történeti Múzeum
  • A volt kormányzói rezidencia
  • Mazepi herceg kúriája
  • A csernihivi erőd 12 ágyúja
  • Szent Katalin kozák templom, (1715)
  • Hősök sétánya. Kocsubinszki, Primakova, Antonova, Podvojszki és mások szobraival
  • Mikolajevi érseki barátok háza
  • Csernihivi Kollégium (1700)
  • Borisz és Gleb katedrális, alapítója Bölcs Jaroszláv unokája, a csernihivi Dávid herceg
  • Fekete Sír (Csorna Mogila) a legnagyobb óorosz sírhalom, átmérője 40 m, magassága 11 m
  • Osztapenko udvarháza (1906). Grigorij Kuzmics Osztapenko ezredes a csendes-óceáni orosz flotta admirálisának adjutánsa volt az orosz–japán háborúban.
  • Kocjubinszki Mihály író (1870-1956) emlékmúzeuma.
  • Elecki (Jeleckij) kolostor, 11. század, fő éke az Csernihivi Elecki Szűz ikonja
  • Óorosz temető, több mint 250 9-11.századi sírral
  • Szentháromság-Éliás kolostor a Boldin-hegy oldalán. 11-13. században Éliás kolostorként épült, 1677–1780 között Szentháromság-kolostorként (Троїцький монастир) építették tovább

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vaútállomás monumentális épületét magyar és német hadifoglyok építették.(1999-ben átépítve)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernyihiv témájú médiaállományokat.