Plzeň

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Plzeň
Plzen with St Bartholomew Cathedral 1.JPG
A városközpont és a Szt. Bertalan-templom
Plzeň címere
Plzeň címere
Plzeň zászlaja
Plzeň zászlaja
Mottó: In hoc signo vinces
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Plzeňi
Járás Plzeňi
Polgármester Pavel Rödl
Irányítószám 301 00 – 326 00
Népesség
Teljes népesség 168 034 fő (2014. jan 1.)[1]
166 118 fő (2001)[1]
173 791 fő (1991)[1]
171 599 fő (1980)[1]
153 524 fő (1970)[1]
140 106 fő (1961)[1]
127 447 fő (1950)[1]
134 288 fő (1930)[1]
122 354 fő (1921)[1]
112 008 fő (1910)[1]
91 334 fő (1900)[1]
64 158 fő (1890)[1]
48 834 fő (1880)[1]
31 436 fő (1869)[1]
Népsűrűség 1187 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 293-452 m
Terület 137,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Plzeň (Csehország)
Plzeň
Plzeň
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 44′ 51″, k. h. 13° 22′ 39″Koordináták: é. sz. 49° 44′ 51″, k. h. 13° 22′ 39″
A Plzeň weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Plzeň témájú médiaállományokat.

Plzeň (németül Pilsen) Csehország negyedik legnagyobb városa, Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csehországban nyugati részén, a Plzeňi-medencében található. A Mže, a Radbuza, az Úslava és az Úhlava folyók találkozásánál fekszik. Innen ered a Berounka folyó.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1295-ben II. Vencel alapította a bajor-, a szászországi és a prágai utak védelmére. A husziták megostromolták, de nem tudták bevenni, a katolikusok bástyája maradt. 1417-ben egy puccsot követően a husziták veszik át a város igazgatását. A városnak ekkor két nagy alakja él: Václav Koranda (radikális taborita) és Jan Žižka. A következő években a katolikusok és a husziták egymást váltva foglalják el-vissza a várost.

1468-ban itt nyomtatták az első cseh nyelvű könyvet.

A harmincéves háborúban II. Rudolf császár egy kis ideig a városban tartózkodik. A császár házat épít magának, amely ma is látható. 1606-ban távozik Plzeňből. 1631-ben a város lesz a császár katonáinak bázisa. Ők a háború végig itt szállnak meg. A város a 19. századra Prága után a legfontosabb település Csehországban. 1869-ben megalakul a Škoda (csehül ez azt jelenti, hogy kár) gépgyár. 1877-ben adják át a városi vasútállomást. 1899-ben már villamos is jár.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja. A cseh iparvárosok egyik legnagyobbika: gépiparáról és a sörgyártásról ismert.

  • A Škoda Holding gépipari cégcsoport több vállalata működik a városban. Közülük legjelentősebbek az erőművi berendezéseket (gőzturbinákat, atomreaktorokat) gyártó Škoda Power a.s., a vasúti járműveket előállító Škoda Transportation s.r.o., a trolibuszokat készítő Škoda Electric s.r.o., valamint a vasúti járművek gyártásával foglakozó ČKD Vagonka a.s. A mai Škoda Holding elődjét, a Škoda Műveket (Škodovy závody) 1869-ben alapította Emil Škoda cseh mérnök, miután megvásárolta a Waldstein család által létrehozott kis gépgyárat.
  • Sörgyár: 1840-ben az elkülönült sörfőzők egyesültek és modern sörgyárat alapítottak. 1842 óta védjegyként használják a Plzensky Prazdroj (németül Pilsner Urquell) nevet. Máig is világhírű terméke a 12 fokos világos Pilsner Urquell és a 14–18 fokos barna Gambrinus sörök. A gyárnak fennmaradt a különösen díszes kapuzata.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Plzeň főpályaudvara a Plzeň hlavní nádraží, ahová öt irányból is befutnak a vasútvonalak. A város közvetlen vasúti összeköttetésben van Münchennel és Prágával is.

A városban villamos is közlekedik.

Kerületek és városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város kerületi beosztása

A város 10 kerületre oszlik, ezek az alábbiak a hozzájuk tartozó városrészekkel:

  • Plzeň 1 – Lochotín: Bolevec und Severní Předměstí
  • Plzeň 2 – Slovany: Božkov, Černice, Doudlevce, Hradiště, Koterov, Lobzy und Východní Předměstí
  • Plzeň 3 – Bory: Doudlevce, Jižní Předměstí, Litice, Nová Hospoda, Radobyčice, Skvrňany, Valcha, Vnitřní Město und Východní Předměstí
  • Plzeň 4 – Doubravka: Bukovec, Červený Hrádek, Doubravka, Lobzy, Újezd und Východní Předměstí
  • Plzeň 5 – Křimice: Křimice
  • Plzeň 6 – Litice: Litice
  • Plzeň 7 – Radčice: Radčice
  • Plzeň 8 – Černice: Černice
  • Plzeň 9 – Malesice: Dolní Vlkýš und Malesice
  • Plzeň 10 – Lhota: Lhota

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sörgyár
A városháza és tőle balra, világos homlokzattal a "császár háza" a Köztársaság téren a Szent Bertalan-templom tornyából
A sörgyár 1892-ben épült díszkapuja
A város látképe.
  • Köztársaság tér (Námesti Republiky): hatalmas és tágas központi tér, mérete 193 m x 139 m, Csehország legnagyobb tere.
  • Városháza (Rádnice): sgrafittóval díszített reneszánsz épület a 20. századból. Emeletén megtekinthető a Serfőzők Próbapadja: erre kellett a mesternek ráöntenie a ser főzetmintát majd ráülnie, ha a sör megszáradása után nadrágja nem ragadt bele, akkor elfenekelték, a sör pedig kiöntötték (Panoráma Útikönyv: Csehszlovákia).
  • Serfőző Múzeum (Pivovárské Museum): egy középkori malátacsíráztatóban kapott helyet. A vizet 80 m mélyből húzzák fel.
  • Szent Bertalan-templom (gótikus)
  • Itt építették fel Csehszlovákia első vasszerkezetű magasépületét 1966-ban, magassága 56 m.

A város hírességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) ISBN 963-243-185-5

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Plzeň témájú médiaállományokat.