Škoda Auto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Škoda Auto
New Škoda logo-2.jpg
Típus autógyár
Alapítva 1895
Székhely Mladá Boleslav, Csehország
Iparág Gépjárműgyártás
Alkalmazottak száma 27,680 (2007)
Anyavállalata Volkswagen

A(z) Škoda Auto weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Škoda Auto témájú kategóriát.

A Škoda Auto ma Csehország legnagyobb személyautógyára, a Volkswagen cégcsoport tagja. A céget 1899-ben alapította Emil Škoda és az 1920-as évekre Csehország legnagyobb ipari vállalatává vált. Gyártottak személy- és tehergépkocsit, illetve tömegközlekedési járműveket, mozdonyt, hidat, fegyvert, traktort.

A Škoda 1911-ben olvadt egybe a Václav Laurin és Václav Klement (L&K) által alapított, először kerékpár és motor, majd személygépkocsi gyártó cégével, innentől kezdve beszélünk Škoda gépjárművekről.

A gyár történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

L&K 1895–1915[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A céget 1895-ben alapította Václav Laurin, aki a Cseh Bicikli Klub tagja volt, és Václav Klement könyvárus. Első kerékpárjuk a Slavia nevet viselte és Mladá Boleslav-ban gyártották. Az első két év alatt 5 kerékpármodellt dobtak piacra. A cég fiatalsága ellenére a kerékpárok olyan megbízhatóak voltak, hogy a gyár 2 év garanciát vállalt rájuk. 1899-ben legyártották az első motorkerékpárjukat is. Az első modell az "A" és a "B" modell nevet kapta; a B modellt erősebb motorral szerelték fel. 1900-ban már Angliába is exportáltak a termékeikből. 1901-ben megnyerték az első díjukat a nemzetközi kiállításokon. Ebben az évben indította el a cég a járműveit nemzetközi versenyeken, először a Párizs-Berlin útvonalon. A következő évben a gyár megnyerte első versenyét, Bohemiában. 1909-re már több, mint 4000 járművet készítettek.

Az első automobilt 1911-ben gyártották le. Az S modell névre keresztelt autó folyadékhűtéses, 4 hengeres, 54 lóerős volt. Érdekessége, hogy ez volt a legelső folyadékhűtéses autó. A típus rendkívül sikeres volt; még Oroszországba is exportáltak belőle. Az első világháború kezdetéig 600 db S modell készült, és csak 1925-ben állították le a gyártását.

Škoda 1899–1915[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A céget Emil Škoda alapította 1899-ben. A plzeňi gyár tömegközlekedési- és elektrotechnikai eszközökre valamint fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezető cégévé vált és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. Sikerének köszönhetően gyorsan gyarapodott, így egyesült az L&K-val 1911-ben és Škoda személy- és teher gépjárműveket is elkezdtek gyártani. A gyár később felhagyott a fegyvergyártással.

1915–1940[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1923-ban megjelentette a gyár az új, L&K 100-as típust. A későbbiekben megjelent a 110-es és a 120-as modell is, modernizáltabb felszereltséggel és 1926-tól egy erősebb motorral.

1926-ban a gyár egyesült a Plzeň Škodovka-val. Ekkoriban gyártották a Superb nevű luxusmodellt, amely a Hispano Suiza licence volt. 1929-ben az immáron Škoda név alatt futó üzem kiadta a 860-as modellt. A szám tulajdonképpen a kocsi paramétere, ugyanis az autó 8 hengeres, 60 lóerős volt. Ára, illetve a gazdasági világválság miatt 1933-ig mindössze 49 darabot adtak el belőle.

1930-ban átszervezték az autógyártó részleget. Megalakult az ASAP, az Autóipari Részvénytársaság, amely 100%-ban a plzeni Škoda tulajdona.

1933-ban mutatták be az új 420-as típusú négyhengeres, 995 cm³-s 20 LE-s Standard-et. (Ezt 1934-ben már Rapid-nak nevezték.) Ez az előző, hasonló paraméterű 422-es típus 1 tonnás tömegével szemben már csak 750 kg-ot nyomott, ugyanis új központi vázszerkezetre épült. Az újfajta konstrukció volt a 428-as Popular, majd még további modellek alapja is.

1945–1960[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vágánygépkocsivá alakított Škoda 1202

A gyárban a háború után 1945. június 24-én készült el az első személyautó.

Az egyik leghíresebb típust, az 1101-et 1946-ban mutatták be a nagyközönségnek. Először csak 2 ajtós, később 4 ajtós és furgon változatot is készítettek belőle. A Škoda leányvállalata, a Boleslav Automobile első gyártott autói 1101-es mentőautók voltak. A katonaságnak is szállítottak számos példányt, hiszen nagyon mozgékony volt. Az autóból még Ausztráliába is exportáltak.

1948-ban államosították a gyárat; az ASAP AZNP-vé alakult. Az ágazati minisztérium korlátozásokat vezetett be: csak az új Škoda 1101-est és kis számú Aero Minor-t gyárthattak. Ugyanezen indok miatt a gyár nyersanyagellátása is megcsappant. Ebben az időszakban készültek Tatra személyautók is a Škoda üzemeiben, például a Tatraplan.

A Škoda 1200-as típusát 1952-ben jelentették meg. Hasonló kasztnija volt, mint az 1101-esnek, leginkább teherszállításra és betegszállításra használták. Az 1201-es, amit csak Szedánnak neveztek, az 1200-as felújított változata volt, leginkább a motoron javítottak.

1955-ben jelent meg a Škoda 440-es modell, a Spartak. A Spartak 80%-ban elődje, az 1102 alkatrészeiből állt össze és egy felújított 1201-es motorral volt meghajtva. 1957 -ben bővül a kínálat , ekkor jelenik meg a Skoda 445 , a Spartak nagyobb motorral szerelt változata (1221 cm³ , 45 lóerő ). Szintén 1957- ben jelenik meg a 2+2 üléses nyitott Škoda 450 , mely a Spartak 1089 cm³ motorját örökölte , de nagyobb sűrítéssel , nagyobb és jobb hatásfokú alumínium olajteknővel valamint két karburátorral készült ,s így már 50 lóerővel csábította a nyitott autózás híveit . Ez a sportos roadster annyira népszerű lett, hogy az igények meghaladták a gyártósor kapacitását is. Nem is készült belőle sok , a gyártás három éve alatt mindössze 1010 darab hagyta el a kvasinyi üzemet .

1960–1983[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Skoda Felicia Cabrio oldtimer

1959-ben minden Škoda személygépjármű új csavarrugós első futóművet illetve lengéscsillapítókat kapott és új modellként dobták piacra őket. (Ennek oka a nyersanyaghiány.) Az új 440-es lett az Skoda Octavia (1089 cm³ 40 lóerő). (Ez volt a háború utáni Popular nyolcadik, egyben utolsó módosítása). A 445-ös lett az Octavia Super(1221 cm³, 45 lóerő), és a 450-es, amit Felicia névre kereszteltek (1089 cm³, növelt sűrítés, két karburátor, 50 lóerő). 1960-tól a Felicia két karburátoros motorjával készült igen kis szériában az Octavia Touring Sport változat is . 1961-ben módosítják ismét az Octavia Felicia párost, valamint ebben az évben jelenik meg a Combi változat is az Octavia Super immáron 47 lóerős motorjával. Ekkor jelenek meg ezen modellek hátulján a fecskefarkak, mindkét modell azonos, egyszerűbb, olcsóbban elő állítható hűtőrácsot kap, egyszerűbb műszerfalat, a Felicia osztott első üléseket, padló váltót, valamint sportosabb vonalú téli kemény tetőt, melynek hátsó ablaka mostantól nyitható. Készült 1962-től Felicia Super valamint Octavia 1200 TS nagyobb, 1221 cm³-es, két karburátoros, 55 lóerős változat is. Kisebb, külső módosítások még történtek a modell párosnál 1963-ban, de ez már a vég kezdete. 1964-ben befejeződik a Felicia és az Octavia pályafutása, kivéve a Combit, mely apróbb módosításokkal egészen 1971-ig gyártásban volt, amikor átadta a helyét a Skoda 110R sorozatnak Kvasiny-ben.

Gyártási darabszámok:

  • Skoda Octavia: 229 531
  • Octavia Super: 79 489
  • Octavia Touring Sport, 1200 TS: 2273
  • Felicia, Felicia Super: 14 863
  • Octavia Combi: 54 086

Már 1956-ban elkezdődött egy új prototípus tervezése, de csak 1964-re készült el az 1000 MB. (Eredetileg a 990 és a Favorit nevet szánták a modellnek, de a gyár ekkor érte el az 1 000 000. legyártott autót és az új motor is majdnem 1000 cm³-es volt.) Az újszerű műszaki megoldású típus (farmotor, hátsókerék-meghajtás) sokban hasonlított a Renault Dauphine-re és a Volkswagen Bogárra. Több változatot is kiadtak a típusból. Például 1964-től az 1000 MB (alap típus) 1966-tól az 1000 MB De Luxe (jobban felszerelt). A legritkábbak szintén az 1966-tól gyártott 1000 MBG (4 ajtós szedán, növelt kompressziójú és kétkarburátoros, ezáltal erősebb motorral) és az 1000 MBX (kétajtós szedán az MBG motorjával) Ezekbe az erősebb motortokba erősebb csapágyak is kellettek a forgattyús tengelyhez, ezért ezekhez a motorokhoz angol gyártmányú Glacier (méretükben megegyező) csapágyak kerültek beépítésre. Az „MB”-k elég jól fogytak ahhoz, hogy kiadják az 1967 modellévre 1100-asokat De Luxe felszereltséggel (1100 MB De Kuxe és az 1100 MBX De Luxe).

Az 1960-as évek közepén már elkezdtek dolgozni egy új orrmotoros autó tervein. A karosszéria tervezésével Giorgetto Giugiarot bízták meg. A járműbe 1500cm3-es OHC motor került volna. A 720-as modell a politikai változások miatt lett a prototípus megépítése után felfüggesztve.

1969-ben mutatták be a 100/110-es modellt, ami leginkább csak egy felújítása volt az előző modelleknek. Az újdonság az első tárcsafék és az új belső tér volt, de a kaszni csak látványában változott, a motor pedig szinte semmit. 1969. augusztus 12-én hatalmas tűzvész tört ki, amely három napon át pusztított a szerelőcsarnokban, mire eloltották. 1970-ben újabb modellel bővítették a 100/110-es szériát, ugyanis megjelentették a 110 R modellt(Rapid). A 110 R egy kétüléses sport coupe volt 62 SAE lóerős motorral (52 DIN Lóerő). (Ez az erősebb motor került a 110 LS jelű négyajtós kocsikba is, amit 1972-től kezdtek gyártani). A gyártást a kvasiny-i gyárban kezdték meg. A prémium modelleket manapság is ez a gyáregység készíti. A 100/110 -es típusok a gyártásuk ideje alatt mindig változtak kisebb változtatásokkal. A legnagyobb változás 1973-ban történt: generátor, tankoló nyílás magasság, 2 fokozatú fűtőventilátor, külső ajtókilincsek, segédfényszórók elől-halogén izzókkal.

1976. A Škoda 105/120-as piacra dobása (modellszám: 742). Először a brnói kiállításon mutatták be. Ez a típus is az elődeire, (1000-1100-S100-110) épült, de szinte a teljes autót felújították; új kaszni, belső tér. Az alapmodell a gyengébb 105 S volt, de a típust sok felszereltséggel (105 S, L, GL, SP és 120 L, LE, LS, GLS) és sokféle néven lehetett kapni (Nagy-Britannia: Skoda Estelle, Izland: Skoda Amigo). Ez a típuscsalád is folyton változott de csak kisebb technikai megoldásokban.

A legnagyobb változás 1981-ben történt amikor is megjelentek az új alkatrészek mint pl.: ovális fényszóró, különleges műszerfal, díszcsík az ajtók tetején belül, automata biztonsági övek, 3 részes műanyag lökhárító, vákuumos fékrásegítő, megnövelt felületű hátsó lámpák ("süllyesztett lámpás hátfalalon" ,1984-től csak a Rapidokon volt ilyen),. A kvasiny-i gyárban 1981-től 1984-ig készülő 2 ajtós coupe kapta a Garde, bizonyos piacokon a Rapid nevet.

Ez az autó 1-2 technikai megoldásban eltért négyajtós társaitól (amit szinte egyedinek is lehet mondani)de később már alkalmazták a többi típusban is . Például : -4 dugattyús első féknyereg (amit a Wartburg személyautókhoz is gyártottak) -fogasléces kormánymű (keskeny nyomtávú) -ferde kitámasztókaros hátsó futómű (keskeny nyomtávú) ami másféle sebességváltó kihajtást és felfüggesztést igényelt (emiatt csökkenteni kellett az akkumulátor tartó üreg mélységét és módosítani a tankoló cső alakját is) -180mm-es tányérrugós tengelykapcsoló -fő áramkörű olajszűrésű motortömb (emiatt a motor öntvényt is újra kellett tervezni) -egyedinek nevezhető a lengéscsillapítók csillapító ereje (és a hátsók mérete) -és ezzel együtt a hátsó rugók hossza is.

1983-1991[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy finn 120L fényszóró mosóval
Škoda Favorit

A 105/120 nagy sikerének köszönhetően 1983-ban piacra dobtak egy felújított változatot kisebb módosításokkal, például megnövelt első és hátsó nyomtávval (modell: 742 M). Egy évvel később 1984 augusztusban 1-2 technikai újításokkal folytatták a gyártást ( például a karburátor üresjárati rendszerének az átalakítása , a régóta várt 5 sebességes sebességváltó élkészítése , megnövelt felületű első fényszóró, csillapított mozgású műszermutatók ) és ezzel egy időben kiadták a 130-as modelt , ami 1289 cm³-re fúrt motorral és szélesített nyomtávú ferde kitámasztókaros hátsó futóművel és 4 dugattyús tárcsafékkel gördült ki a gyárkapun ( 130 L ). 1986 - ban megkezdték a 130 GL gyártását is . A 1984-es modellfrissítéstől a coupe-t már minden piacon Rapid-ként forgalmazták. 1987-től újabb változtatás történt ! Az 1289 cm³-es négyajtós és a Rapid modelleket felszerelték nyolccsatornás, alumínium hengerfejes (eredetileg a bemutatott de gyártani nem engedett új orrmotoros Favorithoz tervezett) motorral is, ezek lettek a Škoda 135 L, GL, és a Škoda 136 L, GL, illetve a Škoda 135 Rapid és Škoda 136 Rapid modellek . Ettől az időpontól került beszerelésre az új tervezésű műszerfal is amit csak a jobban felszerelt "prémium" modellek kaptak meg (120 GL,LS,LX,GLS a 125 L ,130-135-136 L,GL Rapid ). A gyártás utolsó éveiben ( hogy megmutassák tudásukat ) a Csehszlovák mérnökök központi injektorral és katalizátorral is felszerelték ezeket az 1.3 - asokat . Ezt a típus megnevezés után található "i" betűvel jelezték . Sajnos 1.3 - as Škodákból nem forgalmazott a magyar Merkur ( és sok más Škoda típust sem ). A cég 1990 januárjáig gyártotta a farmotoros szériát. A farmotoros Škodák technikai megoldásukat variálva különböző betűjelzésű típusok keletkeztek . Ezek pedig a következőek : 105 S,L,GL,SP 120 , L,GL,LE,LS,LX,GLS Garde,Rapid 125 L 130 L,GL,Rapid 135 L,GL,GLi Rapid később Ric 136 L,GL,Rapid ( nem biztos forrásból : 136 GLi és Ric ) Az 1983 tavaszán tervezni kezdett Favoritot 1987-ben mutatták be, szintén Brnóban, először kizárólag belföldi forgalmazásra, majd 1989-től exportra is. A formaterv egy olasz tervező, Nucio Bertone irodájának a műve. Ez a jármű volt az átmenet a "faros" széria és napjaink Škodái között. Szakított a korábbi farmotoros kialakítással; legközelebbi "rokona" a műszaki tervezésben partner Volkswagen cég modellje, a Golf volt.

1991-napjaink[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az új Feliciát 1994-ben adták ki; ez már hivatalos Volkswagen-Škoda projekt volt. Az orrmotoros modellekből nagyon hatékony áruszállítókat építettek (Forman (Favorit kombi), Pick-up). 1996-ban újra elővették az Octavia nevet és egy középosztálybeli Škodának adták, amely a VW Golf hosszított padlólemezére épült. 1999-ben megjelent a Fabia, amit a mai napig gyártanak. 2000-ben leállították a Felicia gyártását; a Fabia, és az Octavia pedig átesett egy modellfrissítésen. 2002-ben a Superb-vel bővült a kínálat, ami a Škoda felsőkategóriás járműve, és a VW Passat alapjaira épül (Nevét szintén használták már). 2004-ben bevezették az Skoda Octavia második szériáját, szintén Golf padlólemezen. Új csomagokat is bevezettek a meglévő típusokhoz, mint például a Fabia RS (sport Fabia). 2006 őszén jelent meg a Magyarországon az új modell; az egyterű Roomster. 2007 májusában jelent meg a Fabia második kiadása, először csak csapotthátú változatban, majd kombiban. A 2008-as Genfi Autószalonon bemutatkozott az új Škoda Superb, majd 2008 októberében a Párizsi Autószalonon az új Octavia is. 2009-ben szintén a Genfi Autószalonon mutatták be a Škoda Yeti-t. 2012-ben érkezik a Volkswagen up! testvére, a Citigo.

A logó története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A híres "Škoda-nyíl" előtt a L&K a Slavia elnevezést használta leginkább. A plzeni Škoda pedig egy karikában lévő „Š”, vagy „Š” és „z” (egymáson) jelzést használta (Šz: Škodovy závody).

A legenda szerint a ma használt emblémát egy indián fejet ábrázoló dombormű ihlette, amely egykor sok vezető irodájában volt megtalálható. Erről nevezték el az emblémát „Vörös Indián”-nak.

Egy ideig stilizált kézírásos feliratok voltak használatban, és az 1925 előtt tervezett modelleken a Škoda megtartotta a L&K jelzést is.

A jelenlegi formájú emblémát 1923 decemberében védette le a Škoda.

1991-ben a privatizáció idején az embléma is átesett egy "verziófrissítésen". Azóta a zöld színű emblémát (esetleg a L&K babérkoszorújával) a Škoda autógyár használja. A többi ágazat továbbra is az egyszerűbb nyilat használja ezüst illetve kék színben.

2011-ben a Genfi Autószalon megnyitására időzítve vezették be az embléma aktuális változatát.

Forrás: a Škoda magyar honlapja.

Híres Škoda modellek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • L&k 860
  • Škoda 1101
  • Škoda 1201
  • Škoda 1203
  • Škoda Spartak
  • Škoda (440) Octavia
  • Škoda (450) Felicia
  • Škoda 1000MB, 1100MB (modell: 990) (leírás)
  • Škoda S100, S110 (versenyváltozat: 120S)
  • Škoda S110R (coupé) (versenyváltozat: 130RS, 180/200RS)
  • Škoda 105, 120, 130 (modell: 742, majd 742M ) (versenyváltozat: 130LR)
  • Škoda Garde, Škoda Rapid (modell: 743, majd 743M )
  • Škoda Favorit (modell: 781)
  • Škoda (új) Felicia, (új) Octavia, Fabia, (új) Superb

Jelenleg gyártott Škoda modellek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Škoda Auto témájú médiaállományokat.