Generátor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ganz gyártmányú generátorok 1909-ből a türkmenisztáni Hindukus vízierőművében

Generátornak nevezzük azokat a forgó villamos gépeket, amelyek a tengelyükön közölt mechanikai munkát villamos energiává alakítják.

[szerkesztés] Működés

A generátorok váltakozó feszültséget állítanak elő az elektromágneses indukció – mozgási indukció – törvényei szerint.

A generátor által előállított váltakozó feszültség jellemzői:

  1. csúcsérték: a feszültség maximális nagysága;
  2. pillanatérték: a feszültség pillanatnyi értéke;
  3. frekvencia: a másodpercenkénti rezgésszám, a feszültségváltozás periódusidejének reciproka.

[szerkesztés] Felépítés

A generátor egy gerjesztett – ritkán állandómágneses – forgórészből és egy többfázisú tekercsrendszerrel ellátott állórészből tevődik össze. Az állórész csapágypajzsai és az abban elhelyezett csapágyak tartják középpontban a forgórészt, és biztosítják annak a sima futását. A gerjesztett forgórészt mechanikai energiával, a generátor tengelyére csatlakozó turbinával forgatják. Ennek a hatására a forgórész indukcióvonalai metszik az állórész tekercsrendszerét, és abban feszültséget indukálnak.

Az állórész általában háromfázisú tekercseléssel készül. A forgórészben szinkron gépek esetén külső forrásból, csúszógyűrűs, szénkefés szerkezeten keresztül bevezetett egyenáram, vagy állandó mágnes; aszinkron gépeknél pedig a rövidrezárt forgórészben indukált örvényáram gerjeszti a működéshez szükséges mágneses teret.

A generátor előnye a dinamóval szemben az az, hogy az indukált feszültséget keferendszer nélkül közvetlenül az állórészről veszik le, így nagy áramok esetén sem kell a mozgó alkatrészek (szénkefék) sérülésétől tartani. A további előnye az az, hogy az előállított váltakozó feszültség transzformátor segítségével átalakítható, és minimális veszteséggel szállítható.

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken