Mágneses mező

	Elektromágnesség
	Elektromosság; Mágnesség
	Elektrosztatika
	Coulomb-törvény; Elektromos mező; Elektromos töltés; Gauss-törvény; Villamos potenciál
	Magnetosztatika
	Ampère-törvény; Elektromos áram; Mágneses mező; Mágneses momentum
	Elektrodinamika
	Elektromos erő; Elektromágneses indukció; Elektromágneses sugárzás; Faraday–Lenz-törvény; Biot–Savart-törvény; Lorentz-törvény; Maxwell-egyenletek; Mágneses erő
	Elektromos áramkörök
	Elektromos ellenállás; Elektromos indukció; Elektromos kapacitás; Elektromos vezetés; Hullámtan; Impedancia; Rezgőkörök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: navigáció, keresés

A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér. Mozgó elektromos töltés (elektromos áram) vagy az elektromos mező változása hozhatja létre. A mágneses mezőt jellemző fizikai mennyiség a mágneses fluxussűrűség, mértékegysége a tesla (Vs / m²).

Tartalomjegyzék

1 Jellemzői
2 Mérése
3 Az elektromos és a mágneses mező összehasonlítása
4 Fizikatörténete
5 Élettani hatás
6 Jegyzetek
7 Lásd még

[szerkesztés] Jellemzői

A mágneses tér erővonalai zárt görbék, azaz a görbéknek nincs sem kezdetük (forrásuk), sem végük (elnyelődésük). Szemben az elektromossággal nincsenek mágneses pólusok vagy magnetikusan töltött részecskék. (A rúdmágnes – a mágneses dipólus – pólusai rendezett erővonalnyaláboknak felelnek meg.) A mágnesesség alaptulajdonsága nem a valamely testre gyakrolt vonzó vagy taszító erőkifejtés, hanem a köráramokra (illetve a mozgó elektromosan töltött részecskékre) gyakorolt forgatónyomaték-kifejtés.

[szerkesztés] Mérése

A mágneses erőtér jellemzői közül méréstechnikai okokból általában nem a térerőt mérjük, mint az elektromos mezőnél, hanem a fluxust, illetve annak sűrűségét. A mágneses fluxussűrűség változása ugyanis – Faraday indukciós törvénye szerint – feszültséglökést kelt, ami pl. ballisztikus galvanométerrel könnyebben és pontosabban mérhető, mint a Carl Friedrich Gauss nevéhez köthető, magnetométeres mágneses térerősségmérő módszer.

A mágneses erőtér mértékének kifejezésére a Tesla mértékegységet használjuk. Az 1 cm² területen áthaladó mágneses erővonalak száma jelenti a korábban Gaussban (rövidítve: G) megadott mágneses térerősség egységét. Viszonyításképpen néhány adat a mágneses erő mértékére: a Föld mágneses mezője kb. 0,5 G erősségű, az átlagos hűtőmágnesek 35–200 G, az iparban használatos eszközök 300–5000 G erősségűek. Az MRI vizsgálat során 200.000 G erősségű mágneses teret alkalmaznak. Laboratóriumokban ennél nagyobb értékeket is elérnek.

[szerkesztés] Az elektromos és a mágneses mező összehasonlítása

Az erőtér neve			Elektromos mező	Mágneses mező
Az erőtér fizikai jellemzői	Térerősség		Elektromos térerősség (jele $\boldsymbol{E}$ , mértékegysége $\frac{V}{m}$ )	Mágneses térerősség (jele $\boldsymbol{H}$ , mértékegysége $\frac{A}{m}$ )
	Fluxussűrűség		Elektromos indukció/fluxussűrűség (jele $\boldsymbol{D}$ , mértékegysége $\frac{As}{m^2}$ )	Mágneses indukció/fluxussűrűség (jele $\boldsymbol{B}$ , mértékegysége $\frac{Vs}{m^2}$ (tesla))
	Kapcsolatuk		$\boldsymbol{D} = \epsilon \epsilon_0 \boldsymbol{E}$	$\boldsymbol{B} = \mu \mu_0 \boldsymbol{H}$
	Két közeg határfelületén	folytonosan megy át	$\boldsymbol{E}$ érintő komponense és $\boldsymbol{D}$ normális komponense	$\boldsymbol{H}$ érintő komponense és $\boldsymbol{B}$ normális komponense
		törik	$\boldsymbol{E}$ normális komponense és $\boldsymbol{D}$ érintő komponense	$\boldsymbol{H}$ normális komponense és $\boldsymbol{B}$ érintő komponense
Nyitott erővonal	Forrás és nyelő		Van	Nincs
	Kelti		Elektromosan töltött részecske	–
Zárt erővonal	Hurok		Van	Van
	Kelti		Mágneses mező változása	Elektromosan töltött részecske mozgása (elektromos áram) vagy elektromos mező változása
Árnyékolása			Faraday-kalitkával (a vezető belsejében az elektromos térerősség csak 0 lehet)	Vastag vasburokkal (csak a törési törvény használható ki)

[szerkesztés] Fizikatörténete

A mágneses mező szemléltetése: a kis iránytűk a központban lévő mágnes hatására elrendeződnek

A mágneses mező vizsgálata történetileg az elektromos mező vizsgálatával párhuzamosan folyt a 18. századtól kezdve. Kezdetben mindkettőnek azonos, korpuszkuláris jellemzőket tulajdonítottak, azonban az új és eltérő jelenségek felfedezése új és eltérő modellekhez vezetett. A 19. században elsősorban Michael Faraday munkássága révén a két mező jelenségei között kapcsolatot találtak. Végül a mágneses mezőt és az elektromos mezőt fogalmilag az elektromágneses mezőben egyesítette a rá vonatkozó négy Maxwell-egyenlet.

[szerkesztés] Élettani hatás

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Halpern és Vandyk kutatók egy 1965-ös kísérletben a mágneses mező hiányának következményeit vizsgálták. Mágneses tér nélküli környezetet állítottak elő, amelyben kísérleti egerek életét tanulmányozták. A kísérletben részt vevő egerek egyik csoportja egy éven keresztül el volt zárva a mágneses tértől, míg a másik csoport időnként hozzájuthatott. A mágnesességtől elzárt egerek a következő tüneteket mutatták: rövidebb élettartam, szövetszaporodás (ez nem feltétlenül rosszindulatú), terméketlenség, kannibalizmus, helyzetérzékelési zavarok. ^[1]

[szerkesztés] Jegyzetek

^ Some preliminary studies of the effects of a static magnetic field on the life cycle of the Lebistes Reticulatus (guppy) - Helene B. BREWER, Department of Physics, Central Michigan University, Mt. Pleasant, Michigan 48859 U.S.A.

[szerkesztés] Lásd még

[0] Some preliminary studies of the effects of a static magnetic field on the life cycle of the Lebistes Reticulatus (guppy) - Helene B. BREWER, Department of Physics, Central Michigan University, Mt. Pleasant, Michigan 48859 U.S.A.

[1]

Mágneses mező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Jellemzői

[szerkesztés] Mérése

[szerkesztés] Az elektromos és a mágneses mező összehasonlítása

[szerkesztés] Fizikatörténete

[szerkesztés] Élettani hatás

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Lásd még

Nézetek

Személyes eszközök

Keresés

Navigáció

részvétel

Eszközök

Más nyelveken