Elektromágneses indukció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az elektromágnes indukció elektromágneses kölcsönhatás, amely során egy vezetőben elektromos feszültség indukálódik. Felfedezése Michael Faraday nevéhez fűződik (1831).

Az elektromágneses indukció jelenségét két csoportra oszthatjuk: mozgási indukció (pl: dinamó) és nyugalmi indukció (pl: transzformátor).

Tartalomjegyzék

Mozgási indukció [szerkesztés]

A mozgási indukció során vagy a mágneses mező, vagy a vezető, vagy mind a kettő mozog egymáshoz viszonyítva. Leggyakoribb mozgásforma a forgómozgás (generátor elv), de előfordul a haladó mozgással létrehozott elektromágneses indukció is (általában - de nem csak - szemléltető eszközök esetében alkalmazzák).

Ha egy mágneses erőtérben elektromosan vezető anyag relatív elmozdulása történik és az elmozdulásnak van a mágneses erővonalak irányára merőleges összetevője, akkor a vezetőben elektromos feszültség indukálódik. Az indukált feszültség nagysága: U_i=B*l*v, ahol B:a mágneses indukció (Vs/m²), l: a vezető hatásos hossza (m), v:a mozgatás sebessége (m/s). Ha a „B” indukciójú mágneses mezőben „N” menetszámú tekercset mozgatunk, akkor az indukált feszültség: U_i=N*B*l*v. Mozgási indukció esetében az indukált feszültség irányát a Lenz törvény segítségével határozhatjuk meg.

Nyugalmi indukció [szerkesztés]

A nyugalmi indukció során sem a vezető, sem a mágneses mező nem mozog. Ebben az esetben az indukciót az időben változó fluxus hozza létre. A nyugalmi indukció során keletkezett feszültség nagysága egymenetes tekercs (vezető) esetén: U_i={d\Phi}/{dt}. Ha „N" menetű tekercsre vonatkoztatjuk, akkor: U_i=N*{d\Phi}/{dt}.

Indukált feszültség [szerkesztés]

Indukált feszültségről beszélünk akkor, ha egy vezetőben az elektromágneses indukció hatására jön létre feszültség. Ez a feszültség mint neve is mutatja – előállítása szempontjából – nem azonos a galvánelemek, akkumulátorok által szolgáltatott – vegyi energiának villamos energiává történő átalakítása során nyert – feszültséggel.

Elektrotechnikai szempontból csak és kizárólag indukált feszültségről beszélünk, és nem indukált áramról. A feszültség indukálódik és a feszültségkülönbség hatására jön létre elektromos áram a zárt áramkörben.

A feszültség jele: U, mértékegysége: V (volt).

Lásd még [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]