Elektromágneses indukció
Az elektromágnes indukció elektromágneses kölcsönhatás, amely során egy vezetőben elektromos feszültség indukálódik. Felfedezése Michael Faraday nevéhez fűződik (1831).
Az elektromágneses indukció jelenségét két csoportra oszthatjuk: mozgási indukció (pl: dinamó) és nyugalmi indukció (pl: transzformátor).
Tartalomjegyzék |
Mozgási indukció [szerkesztés]
A mozgási indukció során vagy a mágneses mező, vagy a vezető, vagy mind a kettő mozog egymáshoz viszonyítva. Leggyakoribb mozgásforma a forgómozgás (generátor elv), de előfordul a haladó mozgással létrehozott elektromágneses indukció is (általában - de nem csak - szemléltető eszközök esetében alkalmazzák).
Ha egy mágneses erőtérben elektromosan vezető anyag relatív elmozdulása történik és az elmozdulásnak van a mágneses erővonalak irányára merőleges összetevője, akkor a vezetőben elektromos feszültség indukálódik. Az indukált feszültség nagysága:
, ahol B:a mágneses indukció (Vs/m²), l: a vezető hatásos hossza (m), v:a mozgatás sebessége (m/s). Ha a „B” indukciójú mágneses mezőben „N” menetszámú tekercset mozgatunk, akkor az indukált feszültség:
Mozgási indukció esetében az indukált feszültség irányát a Lenz törvény segítségével határozhatjuk meg.
Nyugalmi indukció [szerkesztés]
A nyugalmi indukció során sem a vezető, sem a mágneses mező nem mozog. Ebben az esetben az indukciót az időben változó fluxus hozza létre. A nyugalmi indukció során keletkezett feszültség nagysága egymenetes tekercs (vezető) esetén:
Ha „N" menetű tekercsre vonatkoztatjuk, akkor: 
Indukált feszültség [szerkesztés]
Indukált feszültségről beszélünk akkor, ha egy vezetőben az elektromágneses indukció hatására jön létre feszültség. Ez a feszültség mint neve is mutatja – előállítása szempontjából – nem azonos a galvánelemek, akkumulátorok által szolgáltatott – vegyi energiának villamos energiává történő átalakítása során nyert – feszültséggel.
Elektrotechnikai szempontból csak és kizárólag indukált feszültségről beszélünk, és nem indukált áramról. A feszültség indukálódik és a feszültségkülönbség hatására jön létre elektromos áram a zárt áramkörben.
A feszültség jele: U, mértékegysége: V (volt).

